Lex R.: A Képzőművészeti belső vizsgálata megállapította, hogy lett volna mozgástere a vezetőségnek

–

„A jelentés azt írja le, hogy nem éltünk olyan lehetőségekkel, amelyekkel élhettünk volna, de ezek vezetői döntések voltak. Hogy a rendelkezésekre álló kereteken belül milyen döntést hoz az ember, az mindig egy vezetői döntés”

– fogalmazott Dóczi Gergely, a Magyar Képzőművészeti Egyetem kancellárja annak a hallgatónak, R.-nek az esetéről, akit állítása szerint 2022-ben kollégiumi szobájában erőszakolt meg egy ismerőse. A férfit végül ártatlannak ítélte a bíróság, aki időközben le is diplomázott a képzőművészetin. Történetét tavaly novemberben Mérő Vera aktivista osztotta meg a nyilvánossággal, és hatalmas felháborodást okozott: petíció indult a nemi erőszak definíciójának megváltoztatásáért, valamint tüntetni kezdtek a hallgatók az egyetem felelősségét firtatva az ügyben.

Az egyetem belső vizsgálatot indított, amelynek eredményei eljutottak a 444-hez. A jelentés megállapította, hogy a vezetőség a 2022-ben felmerült, egy hallgatót érintő szexuális erőszakgyanú ügyében bár jogszerűen járt el, ugyanakkor nem használta ki a rendelkezésére álló intézményi eszközöket. A jelentés szerint az egyetem a kötelező lépéseket – például a rendőrségi feljelentést – megtette, de nem alkalmazott olyan, a szabályzatában is szereplő ideiglenes intézkedéseket, amelyekre lehetősége lett volna.

Erre jutott a belső vizsgálat

R. esete 2022 szeptemberében jutott az egyetem tudomására, miután jelzés érkezett arról, hogy egy hallgatót kollégiumi szobájában erőszak érhetett. Az intézmény álláspontja szerint a folyamatban lévő büntetőeljárás miatt nem indíthattak etikai eljárást, és az ártatlanság vélelme alapján nem korlátozhatták a másik hallgatót.

A vizsgálati jelentés ugyanakkor rögzíti, hogy fegyelmi eljárás megindítása mellett – még annak felfüggesztése esetén is – lett volna lehetőség bizonyos intézkedésekre,

például az érintett hallgató kitiltása bizonyos órákról vagy kurzusokról, egyes egyetemi terekből (pl. épületekből, közösségi helyekről) való ideiglenes kizárása, valamint olyan szervezési megoldások, amelyek csökkentik a két hallgató közötti találkozás esélyét 

– ezeket nem büntetésként, hanem a közösség védelme érdekében alkalmazhatta volna az egyetem.

A 2025 novemberében született felmentő ítélet után hallgatói tiltakozások indultak, amelyek nyomán az egyetem vezetése beleegyezett a belső vizsgálat lefolytatásába. A jelentés szerint a vizsgált időszakban, 2022 augusztusa és 2025 decembere között nem alakult ki korszerű, átlátható intézményi protokoll a szexuális visszaélések kezelésére. 

A dokumentum kitér arra is, hogy nem volt megfelelő bejelentővédelmi rendszer, és egy időszakban etikai bizottság sem működött. A jelentés szerint a hallgatók biztonságérzete és az intézményi eljárásokba vetett bizalom gyenge volt. A tiltakozások hatására az egyetem módosította az Etikai Kódexet, például egy évre emelte az etikai vétségek bejelentési határidejét, valamint létrehozta a November 25. Bizottságot a szabályozás fejlesztésére.

A kancellár el is ismeri a felelősséget, meg nem is

Dóczi Gergely egyetemi kancellár szerint a vezetőség vitatja a jelentés egyes megállapításait, ugyanakkor vizsgálják, hogyan lehet az ajánlásokat beépíteni a működésbe. A személyi felelősségről szóló kérdésre ezt válaszolta a 444-nek:

„ha valakinek le kell mondania vagy fel kéne ajánlania a lemondását, az nyilvánvalóan én vagyok. De változatlanul azt gondolom, hogy jogszerűen jártunk el a kérdésben”

– fogalmazott, hozzátéve, hogy azért van, amit már máshogy csinálna, például érti, hogy a hallgatók nem száraz, jogi szöveget akarnak hallani, amikor a biztonságérzetük megerősítését várják a vezetőségtől. „Volt néhány nagyon szerencsétlen kijelentésem, amit ma már biztosan máshogyan fogalmaznék meg” – mondta nem túl konkrétan, hozzátéve, hogy úgy érezte, támadták őket, ezért védekeznie kell, és szerinte sok tekintetben félreértés történt, és ma már egészen máshogy kommunikálnának az ügyben.

Az ügy büntetőjogi része sem zárult le véglegesen: a főügyészség felülvizsgálati indítványt nyújtott be, így a Kúria dönthet az eljárás esetleges megismétléséről. Míg korábban a vád szexuális kényszerítés volt, az ügyészég már szexuális erőszak miatt indítaná újra az eljárást.

Nagy Andi