–

Az eurót 2002. január 1-jén vezették be 12 országban – ez volt a világ addigi legnagyobb volumenű pénzcseréje. A France 24 egy 2021-es cikke szerint több városban és országban, például Amszterdamban és Írországban is ünnepelve fogadták az új valutát. Berlinben például a német lakosok a Brandenburgi kapunál gyűltek össze, hogy közösen búcsúzzanak a német márkától, és köszöntsék az ország új pénznemét.

A kezdeti lelkesedést azonban itt-ott, időnként beárnyékolta az az érzés, hogy az euró miatt az élet drágább lett. A WELT német lap szerint Németországban a „teuro”  – aminek a jelentése drága euró – szóhasználat is igen elterjedt volt. 

„Olaszországban, amikor a lírát felváltotta az euró, az emberek azt tapasztalhatták, hogy többet költenek olyan termékekre, amik ugyan olcsók, de gyakran vásárolják őket. Például egy presszókávé, ami átszámítva 85 centbe került volna, sok esetben végül 1 euróra lett kerekítve. Ha valaki naponta három-négy kávét iszik, akkor valóban azt érezhette, hogy többet költ, mint korábban.

Ugyanakkor a nagyobb tételek esetében ilyen felkerekítés nem történt. Ez egy észlelési torzítás, az euró bevezetése önmagában nem növeli meg az inflációt egy országban” 

– mondja Pogátsa Zoltán.

Ezekről olvashatsz még a cikkben:

• Mikor álltunk a legközelebb az euró bevezetéséhez, és miért nem valósult meg?
• Miért téves elképzelés, hogy az euró automatikusan stabilitást hoz?
• A magyarok ellentmondásos viszonya a forinthoz
• Min múlik a közgazdász szerint, hogyan fejlődik egy ország és mennyire nőnek a bérek?