Magyar Péter bejelentette a Tisza-kormány 7 miniszterét – Minden eddiginél több nő lesz a magyar parlamentben

–

„Végtelenül megtisztelő a jelölés, nagyon köszönöm! Legyen a parlamenti munka, a közélet és a közbeszéd példamutató. A vita közös gondolkodást jelentsen, és ne háborút. A szabályok, normák betartásában erőt lássunk, és ne korlátokat. Legyen új stílus. Legyen új remény és friss levegő a Parlamentben is. Ha bizalmat kapok, ezért fogok dolgozni”

– írta Facebook-oldalán Forsthoffer Ágnes, a választást kétharmaddal megnyerő Tisza Párt alelnöke, akit Magyar Péter az Országgyűlés elnökének kért fel. Bujdosó Andreát pedig a Tisza frakcióvezetőjének jelöli. 

Szombaton véglegessé vált a választási eredmény. A külképviseletekről és az átjelentkezőktől érkező szavazatok összeszámlálása után a Tisza a pártlistára leadott szavazatok 53,18 százalékát kapta, a Fidesz–KDNP 38,61 százalékot, a Mi Hazánk 5,63 százalékot. Más párt nem jutott be a parlamentbe. Ez azt jelenti, hogy

• a Tisza 141,
• a Fidesz 52,
• a Mi Hazánk pedig 6 képviselőt küld az Országgyűlésbe.

Az eredmény nemi szempontból kiemelkedő: a jelenlegi állás szerint

a 199 mandátumból összesen 51 széket – ebből 44 a Tisza színeiben – női képviselő foglal majd el a május 9-én alakuló parlamentben, ez kb. 25,6 százalékos arányt jelent, amire korábban nem volt példa a magyar Országgyűlésben.

Az előző ciklusban például összesen 31 női képviselő dolgozott a 199 fős Országgyűlésben.

A végleges szám még valamennyit változhat, Orbán Viktor távozó miniszterelnök már bejelentette, hogy a választási eredmények fényében újra kell gondolniuk a Fidesz-frakció összetételét.

Az uniós átlagtól azonban még így is elmarad: 2025-ben az Európai Unió tagállamainak nemzeti parlamentjeiben a képviselői helyek 33,6 százalékát nők töltötték be, ami 5,4 százalékpontos növekedést jelent a 2015-ös adatokhoz képest. 

Természetesen önmagában az, hogy több nő kerül be a parlamentbe, nem old meg minden problémát, de határozott előrelépést jelenthet a magasabb arányuk a döntéshozatali pozíciókban. Amikor egy társadalom felét érintő kérdések úgy születnek meg, hogy az érintettek nincsenek érdemben jelen a folyamatokban, az szükségszerűen torzítja a végeredményt. Nemzetközi kutatások egyértelműen kimutatták, hogy a nemek közötti kiegyensúlyozottabb képviselet jobb, átgondoltabb és fenntarthatóbb közpolitikai döntésekhez vezet – ennek szerepéről Mózes Zsófi írt nyílt levelében, amelyben megfogalmazza, nőként milyen elvárásokat támaszt az új hatalmi elit felé.

A kormányban is lesznek nők

A kormányban még szomorúbb volt a nők aránya: Varga Judit igazságügyi miniszteri távozása után egyetlen nő sem maradt. Az alakuló Tisza-kormányban ez is változik. Magyar Péter leendő miniszterelnök hétfő délelőtt Facebook-videóban arról beszélt, hogy a miniszterelnök mellett várhatóan 16 minisztérium lesz. 14:30-tól tartandó sajtótájékoztatóján pedig bejelenti hét miniszter nevét is.

A HVG korábbi összefoglalója szerint ezekre a nevekre számíthatunk:

• Hegedűs Zsoltot már bejelentették az önálló egészségügyi tárca élére; a tervek szerint az ágazat évente mintegy 500 milliárd forintos pluszforrást kap, ami a rendszer átfogó átalakítását és bérrendezéseket is lehetővé tehet. Ortopéd szakorvos, aki a hálapénz elleni fellépés egyik ismert arca.
• Orbán Anitát a leendő külügyminiszterként emlegetik, és már ilyen minőségében tárgyal nemzetközi partnerekkel. Korábbi diplomata és energetikai szakértő, aki a Vodafone globális vezetésében is dolgozott, így a külpolitika mellett az energiabiztonság területén is komoly tapasztalattal rendelkezik.
• Ruszin-Szendi Romulusz nagy eséllyel a honvédelmi tárcát vezetheti. A volt vezérkari főnök a Tisza Párt honvédelmi szakértőjeként tűnt fel, kinevezését az indokolja, hogy közvetlen katonai és NATO-tapasztalattal rendelkezik.
• Kármán András a pénzügyminiszteri poszt egyik legesélyesebb várományosa. Közgazdász, aki korábban a Magyar Nemzeti Banknál dolgozott, majd államtitkárként is részt vett a költségvetési és adópolitikai döntéshozatalban.
• Kapitány István a nemzetgazdasági és energiaügyi tárca vezetője lehet. A Shell egykori globális alelnökeként nemzetközi üzleti és energetikai tapasztalatot hoz, ami indokolhatja a gazdaság és energia egy kézbe szervezését.
• Rubovszky Rita neve felmerült az önálló oktatási minisztérium vezetőjeként. Oktatási és kulturális szakember, a Ciszterci Iskolai Főhatóság igazgatója, aki nemzetközi (például Sorbonne-on szerzett) tapasztalattal is rendelkezik. A Telex csütörtökön közölte, hogy ő lehet a miniszter, később azonban Magyar Péter tagadta a döntés születését, pénteki közlése szerint több név van még a kalapban. Rubovszky neve azonban éles vitát indított arról, hogy álljon-e egyházi iskolai hátterű szakember az oktatási minisztérium élén? Erről a Szia, Tanárnő tartalmak szerzője, Polyák-Pásztor Diána pedagógus, neveléstudományi kutató ebben cikkben osztotta meg gondolatait. Törley Katalin nyílt levelében pedig megosztotta, mit vár az új kormánytól. 
• Bódis Krisztára biztosan számítanak a szociális terület alakításában, még ha nem is feltétlenül miniszterként. Író, pszichológus és dokumentumfilmes, aki a társadalompolitikai kérdések szakértőjeként jelenik meg a pártban.
• Petőfi Attila neve felmerült a belügyi (rendvédelmi) tárca élére. Nyugalmazott vezérőrnagy, a Nemzeti Nyomozó Iroda egykori vezetője, több nagy horderejű bűnügy felderítésével a háta mögött, bár kinevezését ő maga nem erősítette meg. Tóth Gábor szintén esélyes lehet a rendvédelem irányítására. Korábbi budapesti rendőrfőkapitány, akinek neve alternatív jelöltként került elő.
• Nagy Ervint a kulturális tárca lehetséges vezetőjeként emlegetik. Színművész, aki saját megfogalmazása szerint a szakmán belülről érkezne, és a kulturális élet átalakításáról is többször beszélt.
• Bóna Szabolcs az agrár- és vidékfejlesztési terület várományosa lehet. A párt agrárszakértőjeként a mezőgazdasági és vidéki fejlesztési programok kidolgozásában vesz részt.
• Gajdos László neve a környezet- és természetvédelmi tárca élére merült fel. A Nyíregyházi Állatpark korábbi vezetőjeként állatvédelmi tapasztalatokkal rendelkezik.
• Tanács Zoltán a Miniszterelnökséget vezető miniszteri poszt egyik esélyese. A Tisza Párt programalkotásáért és kormányzati felkészüléséért felelős vezető, így belső koordinációs szerepe miatt kerülhet szóba.
• Kulcsár Krisztián szerepe egyelőre nem tisztázott, de a sportirányításban számíthatnak rá. Olimpiai bajnok párbajtőröző és sportvezető, aki inkább egy önálló, kormány alá rendelt sportirányítási modellben gondolkodik.
• Pósfai Gábor esetleges kormányzati szerepe szintén kérdéses. A Decathlon korábbi magyarországi vezetője, jelenleg a Tisza operatív vezetője, így elsősorban szervezeti és működtetési tapasztalata miatt jöhet szóba.
• Wáberer György neve egy lehetséges közlekedési tárca kapcsán merült fel. Nagyvállalkozó, logisztikai szakember, aki korábban kormánybiztosi szerepet is vállalt, így a közlekedési infrastruktúra területén lehet releváns.

Nagy Andi