–

Az elmúlt években jelentősen csökkent a természettudományos tantárgyakat tanító pedagógusok száma Magyarországon. A Köznevelési Információs Rendszer adatai szerint

hét év alatt összesen 21 százalékkal esett vissza a fizikát, kémiát, biológiát és földrajzot oktató főállású tanárok száma az iskolákban.

A legnagyobb mértékű csökkenés a fizikatanárok körében történt:

  • míg 2018 októberében 3283 fizika szakos pedagógust tartottak nyilván, addig 2025 októberére számuk 2305 főre csökkent, ami közel 30 százalékos visszaesést jelent.
  • A biológiatanárok száma 3752-ről 2962-re esett vissza, ami 21 százalékos csökkenés.
  • A földrajzot tanítók létszáma 17,6 százalékkal csökkent, 3309 főről 2726-ra,
  • míg a kémiatanárok száma 2601-ről 2210-re mérséklődött, ami mintegy 15 százalékos visszaesést jelent.

A pedagógushiány enyhítésére a kormány 2023-ban lehetővé tette, hogy a nyugdíjas pedagógusok a nyugdíjuk megtartása mellett tovább taníthassanak. Ennek hatására nőtt az idősebb tanárok aránya az oktatásban. 

  • A fizikát tanító nyugdíjas pedagógusok száma például 2018 és 2025 között 71 főről 179-re emelkedett.
  • A kémiatanárok között 43-ról 155-re nőtt a nyugdíjasok száma,
  • a biológiát tanítóknál 36-ról 149-re,
  • míg a földrajzot oktatóknál 20-ról 110-re emelkedett.

Ezek az adatok azonban csak a főállásban foglalkoztatott nyugdíjas pedagógusokat tartalmazzák, így a megbízási szerződéssel dolgozó idősebb tanárok miatt a tényleges szám ennél is magasabb lehet. Mi is beszámoltunk róla, hogy ma már minden második tanár 50 fölött van, a pedagógusok elöregedése az egyik legsúlyosabb kihívás, amellyel a magyar közoktatás szembenéz. A közoktatás elmúlt 16 évéről pedig a Látlelet rovatunkban írt Dián Dóri részletesen.

Kémiaoróán szerzett égési sérülések

A szaktanárok hiánya egyre gyakrabban okoz problémákat az iskolák mindennapi működésében. Nemrég például egy nagykátai iskola kémiaóráján történt baleset hívta fel a figyelmet a helyzetre: egy felrobbant kémcső miatt egy diák másodfokú égési sérüléseket szenvedett. Az eset után ellentmondó információk jelentek meg arról, hogy ki tartotta az órát: egyesek szerint tornatanár tartotta a kémiaórát, amely információt a Telex megkeresésére cáfolta a tankerület. Egy szülő az RTL Híradóban azt mondta, az érintett tanár testnevelést tanít az iskolában, de kémiatanári képesítése is van.  

Napi 16 órát töltött az Instagramon, beperelte a Metát – Precedenst teremthet az ügy

WMN Szűrő – 2026. március 16. – NA

A Magyar Kémikusok Egyesülete arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt három évtizedben nagyjából felére csökkent a kémiaórák száma az általános és középiskolákban, miközben a tananyag mennyisége lényegében nem lett kevesebb.

Az alacsony óraszám miatt sok intézmény nem alkalmaz teljes állásban kémiatanárt, pedig a tantárgy tanítása gyakran kísérletek bemutatását és speciális szakértelmet igényel.

A pedagógusok szerint a létszámcsökkenésnek több oka van. „A természettudományos óraszámok folyamatosan csökkentek az elmúlt években, de nemcsak ez nehezíti meg a szakszerű órai kísérletezést, hanem a megfelelő eszközök, felszerelések hiánya vagy elavultsága is” – fogalmazott Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Emellett a meglévő pedagógusok túlterheltsége is jelentős probléma. Nem ritka, hogy egy-egy szaktanár több intézmény között ingázva tartja meg az óráit, hogy pótolják a hiányzó kollégákat.

A szakemberek szerint mindez hosszú távon veszélyeztetheti a természettudományos oktatás minőségét, és hozzájárulhat ahhoz, hogy egyre kevesebb diák választ ilyen irányú pályát a jövőben.

Nagy Andi

A kiemelt kép illusztráció, Forrás: Unsplash/ Vitaly Gariev