Lannert Judit a WMN-nek: Bizalom, párbeszéd, levegő kell az oktatásba

–

1. Az összeomlás nem egyik pillanatról a másikra történik

A mostani oktatási rendszerről az elmúlt bő másfél évtizedben rengetegszer elmondták, hogy össze fog omlani, vagy már össze is omlott, azonban Lannert szerint az oktatás válsága nem érhető tetten egy látványos összeomlásban:

„Akkor fog látszódni, hogy összeomlott a rendszer, amikor azok a hidak, amiket az ebben az oktatásban részesülő mérnökök fognak tervezni, össze fognak dőlni. Vagy olyan orvosaink lesznek, akik kezei alatt meghalnak a műtőben az emberek.

Ez az összeomlás, amikor olyan selejtet gyárt az oktatás, amitől utána a gazdaság fog összeroppanni. De azt gondolom, hogy ez a rendszer így még sokáig el tud zakatolni. Hiszen Észak-Korea is még mindig működik. Nagyon fontos látni, hogy nem lesz egy isteni jel, ami megmutatja, hogy mostantól váltani kell, mert ez rossz. Már rég rossz, amit csinálunk”.

2. A NER számára mostohagyerek volt az oktatás

Amikor arról kérdeztük az oktatáskutatót, hogy mi az oka annak, hogy az oktatási rendszer a NER előtti szintén válságos állapotból egy más szempontból, de egy még súlyosabb válságba került, a szakember így válaszolt: „A politika számára az oktatás mostohagyermek, amit beraktak a sarokba. Az alapvető elvárás a fideszes oktatáspolitikusokkal szemben, hogy béke legyen, ne engedjék a problémákat felszínre kerülni, és ezt a maguk faék egyszerűségű módján akarják elérni”.

A szakember szerint a három fő probléma az oktatásban a demográfiai helyzet figyelmen kívül hagyása, a minőségi pedagógus és a fenntartható, hosszú távon jól, modernül működő rendszer iránti politikai igény hiánya.

„A jó minőségű pedagógus a kulcsa a jó színvonalú oktatásnak, és azt, hogy ilyen pedagógusok tömeges méretben álljanak rendelkezésre, soha nem sikerült igazán elérni, nemhogy az elmúlt 15, de az elmúlt 30 évben sem.

Mérethatékony iskolarendszerre lenne szükség, ami olyan változásokkal járna, ami politikai kockázatot jelentene az aktuális hatalom számára. Emiatt lehetetlen erről szakmai vitát folytatni, mert rögtön politikai területre érünk. Jelen pillanatban az oktatás célja a gyerekfelügyelet. Nem véletlen szerintem, hogy a tanárok sztrájkjogát ilyen szinten korlátozták, hiszen így nem fordulhat elő az, hogy nem tudják ellátni a gyerekfelügyeleti funkciót.”

3. Bizalom, párbeszéd, levegő

A magyar oktatási rendszerrel kapcsolatos egyik leggyakoribb kritika, hogy nem hagy mozgásteret a tanároknak, hogy úgy tanítsanak, ahogy a szakértelmük szerint jónak látják, hanem szinte minden lépésüket szabályozzák. Ez nemcsak fullasztó légkört teremt, de szoros összefüggésben áll a kiégéssel és azzal, hogy nem jó színvonalú az oktatás.

Lannert Judit szerint ez lenne a megoldás kulcsa: „Hihetetlenül sok tantárgy van, elképesztően sok ismeretet kell tanítani, emiatt senkinek nincs ideje gondolkodtatni, vagy mondjuk a pedagógusoknak egymással együttműködni, innoválni.

Először is bizalom kellene, párbeszéd, és levegőt kellene adni a rendszernek.

Ugyanis a mai világban nem a sok ismeret és a minél több tanóra fog előre vinni minket, hanem a 21. századi pedagógus, az ő autonómiája és kreativitása”.

4. A Fidesz csak magának akarta a zseniket

Az oktatási rendszer korszerűtlensége és hatékonytalansága szintén szóba került az interjúban, amivel kapcsolatban Lannert Judit felhívta a figyelmet arra, hogy a leköszönő kormánypártok valójában igényt tartottak a kiművelt, kompetens emberekre – de csak a saját köreiken belül:

„A Fidesz nagyon szeretne zseniket, meg szeretne sok mindenben a világon első lenni, és szeretné, ha az egyik magyar egyetem az első 50-ben benne lenne – miközben egy ilyen rendszert működtet. Úgy gondolják, hogy azt a kevés elitet, aki nekik kell, majd ők jó pénzért kinevelik – erre van például a Mathias Corvinus Collegium (MCC).

De az a helyzet, hogy ez így nem fog menni. Tehát ha az alapokat így elhanyagolják, abból előbb-utóbb nem fog kitermelődni olyan ember, aki képes lesz kiemelkedő eredményeket elérni”

5. A középszerűség csapdája

Mivel az interjú a választások előtt készült, arról is kérdeztük Lannert Juditot, mi várna az országra, ha az oktatási rendszer továbbra is úgy működne, ahogy a Fidesz-KDNP kormányzása alatt. Így felelt: „Azt gondolom, hogy nagyon sokszor valós problémára reagálnak a döntéshozók, csak nagyon rosszul. Ahogy a közgazdászok mondják, a közepesség csapdájában vagyunk. Egy másoknak kiszolgáltatott összeszerelő ország készül így, ami a lehetőségeinket meglehetősen beszűkíti”.

Az oktatás elmúlt 16 évéről szóló teljes cikkünket itt olvashatod el.

Dián Dóri