Sok nő alap testhőmérséklete emelkedik 18–42 éves kor között – De miért fontos ez?

–

A hőhullámokat általában a perimenopauzával társítjuk, a kutatók azonban most arra jutottak, hogy a testhőmérséklet változásai már jóval korábban megfigyelhetőek. Az elemzés szerint a 35 év feletti résztvevők átlagosan körülbelül 0,05 Celsius-fokkal magasabb testhőmérsékletet mutattak, mint a fiatalabb nők.

„Úgy gondoljuk, hogy a testhőmérsékleti adatokban sok egészségügyi információ rejlik” – mondta Marie Gombert-Labedens biokémikus, a tanulmány vezető szerzője. „Reméljük, hogy ez [a kutatás] elősegíti új biomarkerek azonosítását – ez egy kiaknázatlan információforrás lehet az egészségünkről.”

Több ezer menstruációs ciklust elemeztek újra

A kutatók egy, még az 1990-es években hét európai központban gyűjtött adatbázist vizsgáltak újra. Az elemzés 753 nő összesen 5674 menstruációs ciklusára terjedt ki. A tanulmányban résztvevő 18 és 42 év közötti nők minden reggel, közvetlenül ébredés után, még bármilyen fizikai aktivitás előtt mérték meg a testhőmérsékletüket. Emellett a méhnyakváladék változásait is dokumentálták, amelyet a kutatásban a peteérés közelítő jelzőjeként használtak.

A menstruációs ciklus során ismert jelenség, hogy az ovuláció után enyhén megemelkedik a testhőmérséklet. A kutatók azonban most azt vizsgálták, hogyan változnak ezek a mintázatok az életkor előrehaladtával.

Az eredményeik szerint

az idősebb életkor nemcsak magasabb átlaghőmérséklettel, hanem rövidebb és kevésbé szabályos ciklusokkal is együtt járt.

Nem az átlag, hanem az egyéni mintázat lehet fontos

A kutatás során azt vették észre, hogy számos hőmérsékleti jellemző személyenként viszonylag stabilnak bizonyult egyik ciklusról a másikra. A szerzők ezt „egyéni lenyomatnak” nevezik: vagyis úgy tűnik, hogy sok nőnek van egy saját, jellemző alap-hőmérsékleti mintázata, amely hosszabb időn keresztül viszonylag állandó marad.

Ez azért lehet fontos, mert a jövőben nem feltétlenül a populációs átlagokhoz, hanem az egyéni mintázatokhoz viszonyított eltérések jelezhetnek egészségügyi változásokat.

„Feltételezzük, hogy ennek köze lehet a hormonális változásokhoz is”

– mondta Marie Gombert-Labedens a testhőmérséklet emelkedéséről. A kutató szerint ugyanakkor egyelőre nem ismert, hogy ugyanazok a mechanizmusok állnak-e a háttérben, mint amelyek a perimenopauza hőhullámait okozzák. Korábbi kutatások arra is utaltak, hogy a menopauza után a nők testhőmérséklete ismét csökkenhet, és közelebb kerülhet a férfiakéhoz – ez összefügg azzal is, hogy alapvetően miért fázósabbak a nők, mint a férfiak.

Okoseszközök segíthetnek a jövőben

A kutatáshoz a csapat kifejlesztette a WAVES nevű, nyílt forráskódú algoritmust, amely szabadon elérhető más kutatóknak is. A napi hőmérsékletadatokból 32 mérőszámot számol ki, a menstruációs ciklushoz kapcsolódó biológiai jelek változásait elemzi. A szerzők szerint a rendszer a jövőben segítheti új digitális biomarkerek azonosítását és a személyre szabott női egészségügyi megközelítések fejlesztését.

A kutatók szerint a testhőmérsékletet folyamatosan mérő viselhető eszközök elterjedése új lehetőségeket teremthet a hosszú távú megfigyelésekhez.

Lehetővé válhat, hogy az egyének hőmérsékleti trendjeiben olyan mintázatokat vagy eltéréseket azonosítsanak, amelyek a menopauza közeledtére utalhatnak, becslést adhatnak a biológiai öregedés üteméről, vagy akár a petefészekrák és más állapotok korai jeleit is felismerhetik

– mondta Gombert-Labedens. 

És a tanulmánynak vannak korlátai is: a résztvevők nem használtak hormonális fogamzásgátlást, és a mintában nem szerepeltek ismert termékenységi problémákkal élő nők. Emiatt egyelőre nem tudni, hogy például a PCOS – pontosabban PMOS, a betegséget ugyanis épp most tervezik hivatalosan is átnevezni – vagy más hormonális állapotok miként befolyásolják a testhőmérséklet hosszú távú változásait.

Nagy Andi