Amerika leghíresebb tigristrénere, Stark Mary Ann Haynie 1888 vagy 1889 körül született – a pontos év máig bizonytalan –, Kentucky államban, Princetonban. Először nyolc éves korában látott cirkuszi előadást, már ekkor megbabonázták az egzotikus állatok, de élete mégis máshogy alakult: ápoló lett belőle, hosszú évekig dolgozott szakmájában. Egy évtizeddel később Kaliforniában, nyaralása alatt ismerkedett meg Al Sands cirkuszigazgatóval, aki állást ajánlott neki az Al G. Barnes Circusnál.

Kezdetben lovakkal és kecskékkel dolgozott, a nagymacskákhoz csak évekkel később engedték közel. Cirkuszi karrierje ekkor indult be igazán: Stark a közönség egyik kedvence lett, egyszerre akár tizenkét tigrist is irányított, és kedvenc állatával, Rajah-val a porondon hemperegve birkózott is, a nézők pedig odáig voltak a Tiger Girlért, akinek egy haja szála sem görbült a veszélyes mutatványban. Starkot leszerződtette az Egyesült Államok legnagyobb cirkusza, a Ringling Bros. and Barnum & Bailey Circus, ráadásul kétszeres fizetéssel.

Nő a porondon

A 20. század elején az amerikai nők sok államban még szavazati joggal sem rendelkeztek, azonban a tömegszórakoztatás egyik legnépszerűbb területén, a cirkuszban más viszonyok kezdtek kialakulni: a porondon a női artisták lóháton száguldottak, akrobatamutatványokat mutattak be, mindent azonban itt sem lehetett.

Stark pontosan tudta, milyen akadályokat kell leküzdenie. 1938-ban megjelent önéletrajzában azt írta: tudatosan választott olyan területet, amelyen addig egyetlen nő sem dolgozott. A korabeli vélekedés szerint ugyanis a tigrisek túl veszélyesek voltak a nők számára. Stark fellépései látványosan cáfolták ezt az elképzelést.

Tigrisidomár asszony
Forrás: Larry Paulson, Valley Times Collection/Los Angeles Public Library

Veszélyes mesterség

A tigrisekkel való munka valóban veszélyes volt, több súlyos balesetet is szenvedett, ám ennek aligha volt köze neméhez. 1928-ban egy cirkuszi vonat késése miatt 24 órán át nem kaptak enni az állatok. Miután Stark a sárban megcsúszott, két éhes állat rátámadt. Végül mintegy 300 öltéssel varrták össze, több csontja eltört, és majdnem elvesztette a lábát is. Egy másik alkalommal kis híján elvesztette a karját. Mégsem hátrált meg: a veszély számára a hivatás része volt, sőt, annak értelmét adta.

Stark ettől függetlenül azt vallotta, erőszakkal nem lehet az állatokkal bánni.

„A kedvesség és a türelem a kiképzés legfontosabb eszközei”

– vallotta. Szerinte azok az idomárok, akik veréssel próbálják megtörni az állatokat, előbb-utóbb bajba kerülnek.

Nem bírta a tigrisek nélkül

Stark az 1940-es évek végéig turnézott cirkuszokkal, majd a Los Angeles melletti Jungleland állatparkban kapott munkát. Pályája utolsó két évtizedét itt töltötte. 1967-ben azonban az állatpark már nem akarta vállalni a kockázatot, ezért elbocsátották. A tigrisektől való kényszerű elszakadás mélyen megrázta. Néhány hónappal később, 1968 áprilisában, 79 éves korában öngyilkos lett. Önéletrajza utolsó soraiban előrevetítette a tragédiát.

„Kinyílik a ketrec ajtaja, én megcsattintom az ostort, és kiáltom: jöjjenek! A csíkos macskák előosonnak, morognak és ordítanak. Páratlan izgalom – számomra enélkül az élet nem ér semmit.”

Van segítség!
Ha te is úgy érzed, segítségre lenne szükséged, hívd a krízishelyzetben lévőket segítő, ingyenesen hívható 116-123, vagy 06 80 820 111 telefonszámot! 24 éves korig a Kék Vonal telefonszáma is hívható: 116-111. Amennyiben másért aggódsz, ajánljuk az Alapítvány az Öngyilkosság ellen honlapját, amelyet ITT ér el. További tájékoztató, illetve – szakember segítségével igénybe vehető – önsegítő eszközt pedig ITT találsz. 

Nagy Andi

A kiemelt kép forrása: Circus and Allied Arts Collection, Illinois State University's Special Collections, Milner Library