„A közoktatás mostohagyerek, amit a politika sarokba állított”

–

1. Lassú összeomlás

Az oktatás problémái az elmúlt évtizedekben folyamatosan napirenden voltak a közbeszédben, és sokat lehetett hallani, hogy az oktatási rendszer össze fog omlani, vagy már össze is omlott. Azonban Lannert Judit oktatáskutató szerint ez nem olyan látványosan és egyik pillanatról a másikra fog megtörténni, mint ahogyan sokan gondolják.

„Akkor fog látszódni, hogy összeomlott a rendszer, amikor azok a hidak, amiket az ebben az oktatásban részesülő mérnökök fognak tervezni, össze fognak dőlni. Vagy olyan orvosaink lesznek, akik kezei alatt meghalnak a műtőben az emberek. Ez az összeomlás, amikor olyan selejtet gyárt az oktatás, amitől utána a gazdaság fog összeroppanni.

De azt gondolom, hogy ez a rendszer így még sokáig el tud zakatolni. Hiszen Észak-Korea is még mindig működik. Nagyon fontos látni, hogy nem lesz egy isteni jel, ami megmutatja, hogy mostantól váltani kell, mert ez rossz. Már rég rossz, amit csinálunk” – hangsúlyozza a szakember.

2. 2010-ben volt utoljára szakember pozícióban

„2010-ben még Hoffmann Rózsa volt az oktatási államtitkár, akiről sok rosszat tudnék mondani, de ő még látott iskolát: sokáig sikeresen vezetett egy gimnáziumot. Ott volt az utolsó olyan pillanat, amikor még valamiféle szaktudást az oktatásirányítás részéről fel lehetett fedezni. Az utána következők nem értettek ehhez a területhez, és az volt az érzésünk, hogy egyáltalán nem is akartak foglalkozni az oktatással” – mondja Törley Katalin pedagógus, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója, majd így folytatja: „Nem akarom fényezni a 2010 előtti időszakot, mert akkor is voltak súlyos problémák.

A 2010-es években viszont hangzatos jelszavak mögé tették az államosítást, mondván, hogy így a különbségeket megszüntetik, és minden iskola egyformán jó lesz. Ehelyett azonban minden iskola egységesen sokkal rosszabb helyzetbe került.”

Törley szerint a 2010-es évek elején elindított oktatási reformmal az egyik legnagyobb probléma az volt, hogy a kormány nem folytatott érdemi párbeszédet a szakmával, erőből akarta átvinni az elképzeléseit, és azóta sem jellemző, hogy érintetteket bevonnak az oktatásirendszert érintő változásokról szóló döntésekbe, párbeszéd továbbra sincs a felek között, mert a hatalom nem nyitott rá.

3. Csak ne legyen vele gond

A politika számára „az oktatás mostohagyermek, amit beraktak a sarokba. Az alapvető elvárás a fideszes oktatáspolitikusokkal szemben, hogy béke legyen, ne engedjék a problémákat felszínre kerülni, és ezt a maguk faék egyszerűségű módján akarják elérni” – mondja Lannert Judit, aki rámutat, mi is lenne a valóban jól működő iskolarendszer záloga:

„A jó minőségű pedagógus a kulcsa a jó színvonalú oktatásnak, és azt, hogy ilyen pedagógusok tömeges méretben álljanak rendelkezésre, soha nem sikerült igazán elérni, nemhogy az elmúlt 15, de az elmúlt 30 évben sem. Mérethatékony iskolarendszerre lenne szükség, ami olyan változásokkal járna, ami politikai kockázatot jelentene az aktuális hatalom számára. Emiatt lehetetlen erről szakmai vitát folytatni, mert rögtön politikai területre érünk.

Jelen pillanatban az oktatás célja a gyerekfelügyelet. Nem véletlen szerintem, hogy a tanárok sztrájkjogát ilyen szinten korlátozták, hiszen így nem fordulhat elő az, hogy nem tudják ellátni a gyerekfelügyeleti funkciót.”

4. Ahelyett, hogy összekötne, elválaszt

„A magyar a világon az egyik legszelektívebb és leginkább szegregáló oktatási rendszer, ami nemcsak azoknak élethossziglan kiterjedő tragédia, akik elszenvedik a szegregációt, hanem időzített bomba a társadalom számára is. A szerencsésebbeknek, akik még bejutnak úgynevezett jobb vagy jobban működő intézményekbe, is a kárára van ez a fajta elkülönítés. Ezért én az együttnevelésre tenném a hangsúlyt – de ez nagyon komoly politikai akarat nélkül sosem fog megvalósulni” – világít rá Törley Katalin arra, milyen súlyos társadalmi következményei vannak már most annak, hogy az oktatási rendszer a társadalmi együttélésre való nevelést sem tudja megvalósítani. A pedagógus szerint ezáltal a társadalmi olló is csak egyre szélesebbre nyílik, ami szintén nem szolgálja az ország előremenetelét, fejlődését.

Mindemellett nemcsak a hátrányos helyzetű gyerekeket hagyja cserben a mai rendszer, hanem a sajátos nevelési igényű tanulókat is. Mert bár papíron meg kellene valósulni az SNI-s gyerekek igényeit figyelembe vevő és ahhoz illeszkedő oktatásnak, a valóságban ehhez egyáltalán nem adottak a feltételek. Sem erőforrás, sem kapacitás, sem szakember nincs elég ahhoz, hogy a létező jó módszerek a gyakorlatban is megvalósulhassanak.

5. A középszerűség csapdájában vergődünk

A szakemberek szerint az oktatási rendszer jól működésének egyik legnagyobb gátja, a kormányzati szinten lévő kompetenciahiány. Nem szakemberek hozzák a döntéseket, ráadásul nincs valódi politikai szándék sem arra, hogy 21. századi iskolarendszert hozzanak létre. Egy ilyen szisztéma megváltoztatása rengeteg pénz és idő, nem lehet gyorsan látványos eredményeket felmutatni, ezért a pillanatot uralni akaró politikusok nem érdekeltek egy hosszútávó reform elindításában.

Enélkül azonban sosem lesz hatékony és jó iskolarendszerünk. Azonban, ha így marad minden, ahogy most van, annak tragikus következményei lesznek az országra nézve.

„A rendszer gyakorlatilag össze van omolva.

Attól a pillanattól kezdve, hogy szakértők is azt mondják, hogy az iskolarendszer nagy része gyermekmegőrző, onnantól már nem beszélhetünk működő iskolarendszerről.

A romokat pedig a rendszerben dolgozók tartják a vállukon. Ezzel az oktatással tönkretenni gyerekek generációinak a jövőjét felháborító hatalmi tevékenység. Márpedig ez történik. És ha így marad, annak a társadalom issza meg a levét” – mondja Törley Katalin.

Lannert Judit szerint is komoly következményei lesznek, ha nem változik a rendszer a közeljövőben: „Azt gondolom, hogy nagyon sokszor valós problémára reagálnak a döntéshozók, csak nagyon rosszul. Ahogy a közgazdászok mondják, a közepesség csapdájában vagyunk. Egy másoknak kiszolgáltatott összeszerelő ország készül így, ami a lehetőségeinket meglehetősen beszűkíti”.

–

A teljes cikket itt tudod elolvasni. A Törley Katalinnak készült rövid videót itt találod, és itt tudod megnézni az Editor's Cut interjút.

Dián Dóri