A táliboknál már törvényesen addig ütheti a férj a feleségét, amíg csont nem törik

–

A tálib büntetőeljárási kódex a házastársi bántalmazást nem bűncselekményként, hanem tazir – azaz egyéni helyzetekben, mérlegelésen alapuló – büntetőjogi kategóriaként kezeli. A férj szabadon ütheti feleségét és gyermekeit, feltéve, hogy nem törik csont vagy nem marad látható nyílt seb. Súlyos sérülés esetén is legfeljebb 15 nap szabadságvesztés szabható ki. A Telegraphhoz került dokumentumot Hibatulla Ahundzáda politikai és vallási vezető, a tálibok és az Afganisztáni Iszlám Emírség fővezére írta alá, és országszerte kiküldték a bíróságoknak.

A jogszabály szinte lehetetlenné teszi a panasztételt is. A nőnek személyesen, teljes testét elfedve, férfi kísérővel kell megjelennie a férfi bíró előtt – a legtöbb esetben ez a kísérő maga a bántalmazó férj lehetne.

A kódex nem tiltja sem a fizikai, sem a pszichológiai, sem a szexuális erőszakot a nők ellen.

A nők esetében a menekülés is büntetendő. A 34. cikkely szerint az a nő, aki férje engedélye nélkül a szüleihez költözik – akár erőszak elől menekülve is –, három hónap börtönt kaphat. Ugyanez a büntetés vár azokra a családtagokra is, akik menedéket nyújtanak neki.

A szabályozás felszámolja a 2009-ben elfogadott törvényt, amely kriminalizálta a kényszerházasságot, a nemi erőszakot és a nemi alapú erőszakot. Az új rendszerben nincs jog a védelemhez, nincs fellebbezési lehetőség: az ítélkezés teljes mértékben a tálib bírák mérlegelésén múlik.

„A világ mindig az igazságtalan arcát mutatta felénk. Nem érzem úgy, hogy élnék, és ebben az érzésben mindenki osztozik, akit ismerek. Az életünk folyamatos ellenállás mindazzal szemben, ami körülvesz bennünket. Senki sem lát minket. Senkit sem érdekel, mi történik velünk. Ez az új törvény nem pusztán egy jogszabály – a testünket teszi az ellenőrzésük terepévé.

Amíg nem törik el a csontunk, senki sem látja a fájdalmunkat. Legalizálják a félelmet. Félelemben és csendben élünk”

– mondta a nyugat-heráti Narges, egykori egyetemista a brit lapnak.

Könyörtelenül korlátozzák a nők életét

Huszonkét év után, 2021 májusában kivonultak az amerikai hadsereg csapatai Afganisztánból, és ezzel párhuzamosan egyre erősebb lett a tálibok hatalma, és egyre tovább szűkülnek a nők jogai. Korlátozzák az öltözködésüket, a 12 évesnél idősebb lányok nem járhatnak iskolába, nem dolgozhatnak az otthonukon kívül, férficsaládtag nélkül nem utazhatnak el 72 kilométernél messzebbre, de a nyilvános megszólalást is tiltják, sőt előírják, hogy a nők otthonukban se beszéljenek hangosan, nehogy hangjuk kiszűrődjön az utcára.

Emellett kitiltották őket a parkokból, edzőtermekből, uszodákból és nyilvános fürdőkből. 2023 júliusában a fodrászatokat és szépségszalonokat is bezárták. Betiltották a táncot is – az előadást és a megtekintést is –, ha mégis táncon kapnák őket, két hónap börtön jár érte, miközben a tánc fogalmát jogilag nem definiálják.

A vallásból kiábrándult nőket életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélhetik, amely során háromnaponta tíz korbácsütést kapnak – ezt kiválthatják azzal, ha szexuális kapcsolatot létesítenek egy muszlim férfival.

A kódex nyíltan különbséget tesz szabad állampolgárok és rabszolgák között – hogy ez a valóságban mit jelent, arról Kaiser Orsi írt korábban –, valamint négy társadalmi osztályt különít el: vallási tudósok, elit, középosztály, alsó osztály. Ugyanazért a cselekményért a vallási vezető tanácsot kap, a munkásosztálybeli elkövetőt viszont börtön és testi fenyítés sújtja.

A 2. cikkely „újítónak” vagy hitehagyottnak minősíti a nem hanafita irányzatok – köztük síita és iszmáilita – követőit, akik a lakosság mintegy 15 százalékát teszik ki. A 23. cikkely 20 korbácsütéssel és hat hónap börtönnel bünteti a tálib vezetők megsértését. Két év szabadságvesztés jár annak, aki nem jelenti az „ellenzéki tevékenységet”.

Az ENSZ 2024 júliusi jelentése szerint az erény terjesztéséért és a bűn megelőzéséért felelős minisztérium rendeletei a félelem és megfélemlítés légkörét erősítik Afganisztánban. Miközben a tálib vezetés kormányzóképességet próbál demonstrálni, az új büntetőkódex egy olyan rendszert betonoz be, amelyben az erőszak nem kivétel, hanem jogszabályba foglalt lehetőség.

Nagy Andi