–

A Climate Central friss elemzése szerint a világ kávékínálatának háromnegyedét adó öt legnagyobb termelő országban évente átlagosan közel két hónappal nőtt azoknak a napoknak a száma, amikor a hőség közvetlenül károsítja a kávécserjéket.

A kávé az úgynevezett „kávéövben”, a Ráktérítő és a Baktérítő közötti sávban terem, és viszonylag stabil hőmérsékletre és kiszámítható mennyiségű csapadékra van szüksége. A 30 Celsius-fok feletti tartós meleg azonban már komolyan rontja a terméshozamot – különösen az egyébként is drágább arabica fajtáét.

  • Brazíliában és Vietnámban évente közel 180–190 napon emelkedik 30 Celsius-fok fölé a hőmérséklet, ezeknek nagyjából harmada–fele olyan többlet, amely a klímaválság nélkül nem jelentkezne.
  • Kolumbia és Etiópia esetében ez a szám alacsonyabb, de így is tartósan forróbb klímával kell megküzdeniük a kávétermelőknek, nem elszigetelt hőhullámokkal.
  • Indonézia esetében különösen látványos az éghajlatváltozás hatása: a 30 fok feletti napok közel fele már a klímaváltozás következménye.

Az egyre gyakoribb hőhullámok és aszályok pedig a kávé globális piaci áraiban is látszanak. A Világbank adatai szerint

2023 és 2025 között csaknem megduplázódott az arabica és a robusta kávé világpiaci ára, 2025 elején pedig történelmi csúcsot ért el.

A drágulásban nemcsak a növekvő kereslet, hanem az egyre kiszámíthatatlanabb termelés is közrejátszik.

Veszélyben vannak a kistermelők

A klímaváltozás hatásai különösen súlyosan érintik a kisebb termelőket. Etiópia, a kávé őshazája, több millió család megélhetését köti a kávétermesztéshez. A helyi termelők beszámolói szerint a szélsőséges hőség, az eltolódó esős évszakok és a kártevők terjedése egyre nagyobb kockázatot jelent.

„Az etiópiai arabica különösen érzékeny a közvetlen napsütésre. Megfelelő árnyékolás nélkül a kávéfák kevesebb termést hoznak, és fogékonyabbá válnak a betegségekre”

– mondta Dejene Dadi, az Oromia Coffee Farmers Cooperatives Union (OCFCU) kistermelői szövetkezet vezérigazgatója.

A károkat talajvédelemmel és korszerűbb termesztési módszerekkel lehetne mérsékelni, ezekhez azonban tőke és technológia kell. A problémát súlyosbítja, hogy a globális klímaalkalmazkodási forrásoknak csupán töredéke jut el a kistermelőkhöz, miközben a világ kávéjának döntő részét ők állítják elő.

A kutatók régóta figyelmeztetnek, egyes előrejelzések szerint 2050-re a jelenleg kávétermelésre alkalmas földterületek akár fele megszűnhet, 2080 körül pedig az arabica kávé teljesen eltűnhet a mai termővidékekről.

Nagy Andi

A kiemelt kép forrása: Unsplash/Katharina Bruckner, Alvin David Foyl, Quang Nguyen Vinh, Nguyen Tong Hai