2005-öt írunk, én Bárdudvarnokon vagyok a „tiszta szobában”. A szomszédos helyiségből csoszogás és gügyögés hangja hallatszik át. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy három dédnagyszülőm is él még – a 90 éves Teri mama a szokásos délutáni rutinját végzi: ami megmaradt az ebédből, azt egy lavorban összeöntve viszi ki a jószágoknak, akik közül a szárnyasok már tolongva gyülekeznek a lábánál. A tálkába megy a kenyér- és krumplihéj, hátra a disznónak a többi – szőlőmagtól kezdve a levesgaluskán át a krumpliig –, és miután eléjük került a tál, mama átsétál az állat farához, visszakézből szállítja a trágyát a növények alá.

Nem csoda, hogy ilyen szép a szőlő, hisz amit adott, azt kapja vissza: a néhai nagy szemeket már ember is, állat is ízlelte, mire a földbe kerülnek.

Teri mama számára még gondolkodásmentes rutin, amit ma már fenntartható törekvésnek nevezünk: ő még mosléknak hívja, mi már zöldhulladéknak és komposztnak, ő még pénz híján csinálta, mi már környezetvédelmi megfontolásból – a végeredmény mégis ugyanaz.

A biohulladék újrahasznosításával nincs új a nap alatt: a vidéki háztartások évszázadokig körforgásban tartották a konyhai maradékot, és a városiasodás következtében kaptunk csak rá a modern, fogyasztásközpontú életvitelre . Az elmúlt években azonban, amióta egyre nagyobb figyelmet kap a túlfogyasztás és keletkező hulladék mennyiségének, kezelésének a kérdése, egyre többen térnek vissza a gyökerekhez. A MOHU konyhai zöld- és élelmiszerhulladék-feldolgozó rendszere is arra buzdít, hogy városi emberként is hasznosítsuk újra a konyhai ételhulladékot, hiszen ami nekünk csak egy unalmas banánhéj, az máshol energiaforrás is lehet akár.

Hogyan kell JÓL csinálni a konyhai zöld- és élelmiszerhulladék gyűjtést?

Ha úgy döntenél, mostantól szelektíven gyűjtöd a konyhai hulladékot, fontos, hogy odafigyelj néhány apróságra. Mutatjuk, mi a két legjelentősebb lépés.

  1. Térképezd fel, milyen lehetőségeid vannak a biohulladékgyűjtésre.
     Ha nincs a házad táján komposztáló, szerezz be egy gyűjtőedényt, vagy derítsd ki, hogy van-e a társasházadnak barna kukája és Morzsija. Ha ezek nem állnak rendelkezésre, a MOHU honlapján ki tudod keresni, hogy melyik hulladékudvarokon tudod leadni a konyhai zöld- és élelmiszerhulladékot. 
  2. Tartsd észben, mit dobhatsz bele..
     A konyhai zöld- és élelmiszerhulladékot gyűjtő kukában sokféle szerves hulladék elhelyezhető, fontos viszont, hogy nem szabad beledobni csontot, gyümölcsmagot, az élelmiszerek csomagolását, porzsákot, porszűrőt, papírzsebkendőt, pelenkát. Ezek ugyanis nemcsak, hogy nem komposztálhatók, de károsíthatják a folyamatot végző gépeket. Mielőtt belevágnál, tájékozódj a pontos listáról a  MOHU oldalán. Az új szokásból hamar rutin lesz – de addig jobb, ha kétszer is csekkolod, hol landolnak a hulladékok!

Összegyűjtöttem három szempontot, ami segít megérteni a szelektív gyűjtés fontosságát.

1. A konyhai hulladék a kommunális hulladék közel felét adja

Ha szelektív hulladékgyűjtésről beszélünk, a többség lelki szemei előtt valószínűleg rögtön felsejlik a szelektív edénycet ahova a műanyagot, a fémet és a papírt dobhatjuk. És bár nagyon fontos lépés, hogy ezeket bevezessük a háztartásunkba, hiba lenne megfeledkezni a konyhai zöld- és élelmiszerhulladékról, amik egy átlagos magyar háztartás hulladékának akár 30–40 százalékát is kiteheti. Hogy mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy

Magyarországon évente több mint 3 millió tonna települési hulladék képződik, aminek megközelítőleg 15-20%-a a konyhai hulladék, vagyis azok a bizonyos banánhéjak, rizsmaradékok és kekszdarabkák, amiket egy kiadós ebéd után a szemetesbe söprünk.

Ezekre pedig kétféle sors várhat: vagy mennek a hulladéklerakókra – amelyek már eleve óriási területet foglalnak el –, vagy akár újra is hasznosulhatnak, amelynek során takarmány vagy nagy mennyiségű energia állítható elő. 

2. Energiát ad, nem csak tápanyagot

Az, hogy miként lesz a biohulladékból  növényi tápanyag, valószínűleg nem szorul hosszabb magyarázatra – bár fontos megértenünk a biogázüzemek működését is. Ha ugyanis nem tudjuk felhasználni saját otthonunk táján a maradékokat, azt biogázüzemekbe szállíttathatjuk, ahol az erjesztés során két anyag keletkezik belőlük: biogáz és fermentlé. Mindkettő kész csodaszer! 

Míg a fermentlé szerves tápanyag- , és makroelem-forrásnak minősül a benne található rengeteg nitrogén, foszfor és kálium miatt, addig a biogázból megújuló villamosenergia és hő állítható elő – ami egyaránt alkalmas a fermentortartályok fenntartására, de akár a mezőgazdasági üzemek, lakóépületek, állattartó telepek hűtésére és fűtésére is. És most egyáltalán nem kicsi számokról beszélünk: egy tonna ételhulladékból annyi biogáz nyerhető, ami akár több átlagos háztartás havi villamosenergia-szükségletét fedezheti!

3. És még az ökolábnyomunk is kisebb lesz

Mindebből már jól látszik: a szelektív konyhai hulladékgyűjtés több szempontból is kedvező – nemcsak a költséghatékonyság miatt, hanem higiéniai szempontból is.

Ha beiktatunk az életünkbe egy biokukát, a vegyes hulladékunk sokkal kevésbé lesz büdös – hiszen az ételmaradék így már egy arra alkalmas, szagmentesen záródó kukában kerülhet elkülönített gyűjtésre.

Ha pedig mindez nem lenne elég: a bolygó is hálás lesz a törekvéseinkért!

Ha ugyanis a szerves anyag a lerakóban rothad, nagy mennyiségű metán szabadul fel, ami ritkán kerül energetikai felhasználásra. Ha viszont külön gyűjtjük, megfelelően kezeljük, és megújuló energiát állítunk elő, akkor csökkenthető a fosszilis energiahordozók felhasználása. Márpedig amennyiben a hulladékból érték lesz, a körforgás bezárul, és mindenki jól jár: a környezet legalább olyan hálás lesz érte, mint a pénztárcád vagy az otthonod.

Takács Dalma

Kiemelt kép forrása: Getty Images/ svetikd