–

Az észak-vietnámi Sapában kocsikázunk, az egyik ülésen Mariana van Zeller portugál oknyomozó újságíró ül, a másikon pedig egy kendőt és napszemüveget viselő férfi, akit emberkereskedelemért ítéltek el. A férfi több mint tíz évvel ezelőtt két 16 éves lányt csempészett át Kínába. Akkoriban fejenként 11 millió vietnámi dongért – mai értékben körülbelül 141 ezer forintért – adták el őket. A lányok csak öt évvel később tudtak visszatérni a hazájukba.

Így kezdődik a National Geographic Emmy-díjra jelölt sorozatának, A bűn kereskedőinek legújabb epizódja, amiben Mariana van Zeller egy sokat emlegetett, de gyakran a szőnyeg alá söpört témának jár utána:

vietnámi lányokat adnak-vesznek Kínában, hogy házasságra és/vagy szexmunkára kényszerítsék őket.

Elméletileg, ha egy lányt „összehoznak” egy kínai férfival, az „ara” családja pénzt kap, amire nagy szükségük van, és úgy tűnik, mintha a lány önként vállalná a házasságot. A valóságban azonban senki sem tudja, mi történik az eladott nőkkel, miután átlépik az országhatárt. Még a vietnámi közvetítők – a helyiek által csak „menyasszonyügynököknek” nevezett emberek – sincsenek tisztában a sorsukkal. 

„Minél fiatalabb, annál drágább” – hangzik el a mondat egy vietnámi lányokra vadászó férfi szájából, akiről titokban készített felvételt Mariana van Zeller egyik forrása. Ez a bizonyos „V” az egyik határátkelőnél futott bele a „feleségeket” kereső férfiba, ahol a helyszíni hatóságok Mariana van Zellernek korábban azt állították: már „alig fordul elő” emberkereskedelem. 

A National Geographic riportjában megszólal Mejl is, akit mindössze 13 évesen raboltak el. Elmondása szerint elrablója megerőszakolta, majd bezárva tartotta, amíg világra nem hozta a gyerekeit. Ezután dolgoztatni kezdte, ami egyáltalán nem egyedi eset. Végül fogvatartói szabadon engedték, ám ennek ára volt: hátra kellett hagynia gyermekeit, akikkel azóta is csak telefonon tud kapcsolatot tartani.

A bátyám már nem ember a szememben, eladta a saját húgát Kínának

A Guardiannek nyilatkozó szakértők szerint az emberkereskedelem egyik fő mozgatórugója: Kína súlyos nemi aránytalansága.

Az évtizedeken át tartó egykepolitika és a fiúk előnyben részesítése miatt ma több millió kínai férfi maradt feleség nélkül.

Egy vietnámi állami lap, a Tuoi Tre News tavaly júliusban arról számolt be, hogy 2020 decembere és 2024 eleje között Vietnám több mint száz, Kínához köthető emberkereskedelmi ügyet tárt fel. Ezekben több mint kétszáz gyanúsított és közel ugyanennyi áldozat szerepelt. A hatóságok szerint az emberkereskedők hamis neveket, címeket és fényképeket használtak, „könnyű munkát és magas fizetést” ígérve a lányoknak, akiket végül Kínában adtak el.

A vietnámi rendőrség csak 2024 első felében kilenc ügyben indított eljárást, azonban a szakértők úgy vélik, a valós számok ennél sokkal magasabbak.

„Főleg az elszigetelt, hegyvidéki területeken élő nőket csempészik át a határon, mert hozzájuk kevesebb információ jut el”

– nyilatkozta a Guardiannek a 18 éves Lang, akit egy barátja adott el egy kínai családnak.

A vietnámi kormány oktatási programokkal igyekszik felhívni a figyelmet a veszélyekre, a kínai és vietnámi rendőrség pedig közösen próbálja felszámolni a hálózatokat, de amíg a szegénység virágzik a határmenti közösségekben, és amíg Kínában több millió férfi keres kétségbeesetten feleséget, addig az emberkereskedők mindig találnak új áldozatokat.

Ráadásul sokszor nem idegenek, hanem rokonok, barátok, rosszakarók, szerelmek és férjek csalják tőrbe a lányokat. Az álnevet használó Kiab a Guardiannek azt mesélte, hogy

16 éves volt, amikor a bátyja bulit ígért neki egy észak-vietnámi városban, de a várva várt parti helyett eladta őt egy kínai családnak. A hmong etnikumú tinédzser majdnem egy hónapig volt Kínában, mire sikerült megszöknie „férjétől”, segítséget kérnie a helyi rendőrségtől és visszajutnia Vietnámba.

„A bátyám már nem ember a szememben – eladta a saját húgát Kínának” – mondta Kiab, aki hazatérése után egy Lao Cai-i menedékhelyen kapott támogatást. Az intézmény 2010 óta működik, és kifejezetten az emberkereskedelem áldozatait segíti.

Aki nem próbált szökni, azért maradt, mert félt – vagy mert gyereke született

Egy 2017-ben publikált tanulmány öt vietnámi menedékhely tapasztalatait és 51 túlélő történetét vizsgálta – közülük 15 lány még a 18. életévét sem töltötte be akkor, amikor elrabolták, és eladták őket kínai „vásárlóiknak”.

A kutatás szerint az 51 nőből 50-nek fogalma sem volt róla, hogy feleségnek akarják eladni. Néhányan azt mesélték, meghívták őket egy pohár italra, majd Kínában ébredtek fel, de volt, akit a párja vert át. Bár a legtöbben világosan látták, hogy átverték őket, mégis a válaszadók több mint fele önmagát hibáztatta. Úgy érezték, ők tehetnek arról, hogy emberkereskedelem áldozataivá váltak.

A tanulmány a túlélők tapasztalatairól is részletesen beszámolt: a résztvevők 86 százaléka élt át szexuális erőszakot, és közel 60 százalékukat hosszú időre bezárták, fogságban tartották. Sokan depresszióval, szorongással és poszttraumásstressz-zavarral küzdenek, és volt, aki öngyilkosságot is megkísérelt a szabadulása után.

Bár a lányokat hivatalosan „feleségnek” adták el, 11 nőt más módon is kihasználtak: prostitúcióra kényszerítették őket, gyárakban dolgoztatták, vagy háztartási és mezőgazdasági munkára fogták be. A beszámolók szerint mindössze ketten kaptak a munkájukért bármilyen fizetséget.

Az átélt borzalmak ellenére a túlélési ösztön sok nőt arra késztetett, hogy megpróbáljon megszökni – a túlélők 84 százaléka meg is próbálta. Volt, akinek a szomszédok segítettek, másokat a rendőrség szabadított ki, és akadt olyan is, aki úgy térhetett haza, hogy fogvatartói egyszerűen szabadon engedték.

„Kapcsolatba léptem két másik nővel, akik ugyanebben a helyzetben voltak, és együtt megterveztük a szökést”

– idézte fel az egyik áldozat.

Akik viszont nem próbáltak meg elszökni, többnyire félelemből maradtak: tartottak attól, hogy megölik vagy bosszút állnak rajtuk, féltek a letartóztatástól, nem beszélték a nyelvet, nem volt pénzük vagy iratuk. Sokan pedig azért maradtak, mert nem akarták hátrahagyni a kínai férjüktől született gyerekeiket.

Kaiser Orsolya