ADHD-val a volán mögött: kihívások és a biztonság megteremtése

–

A diagnózis nem ítélet, csak útjelző

Az ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar) olyan idegrendszeri állapot, amely megnehezíti a tartós figyelmet, a szervezett gondolkodást és az impulzusok kontrollját. Ezek a működésbeli sajátosságok vezetés közben is hatással lehetnek a reakcióidőre, döntéshozatalra és a koncentráció fenntartására. De az, hogy kiből milyen sofőr lesz, sokkal inkább azon múlik, mennyire felkészült, jól ismeri-e a saját reakcióit, illetve képes-e időben felismerni a kockázatos helyzeteket.

Wolf‑Pintér Anikó tanácsadó szakpszichológus szerint bár a figyelemzavar gyakran együtt jár túlmozgásos tünetekkel, például fészkelődéssel vagy babrálással, de ez nem jelenti azt, hogy az érintettek alkalmatlanok lennének a biztonságos vezetésre.

A diagnózist érdemes inkább útjelzőként felfogni, ami segíthet abban, hogy az érintett tudja, mire kell fokozottan figyelnie, és mikor érdemes különösen óvatosnak lennie.

Túl sok, túl gyors, túl sok inger

A vezetés önmagában is összetett feladat, amely folyamatos figyelmet igényel: a piros lámpák, a dudáló autósok, hirtelen kilépő gyalogosok, sőt, a forgalmi dugók is mind-mind gyors reakciót kívánnak. ADHD-val élő vezetők esetében az agy gyakran kevésbé képes kiszűrni a zavaró ingereket, így a figyelmük könnyebben elterelődik. Wolf‑Pintér Anikó szakpszichológus szerint ez különösen olyan helyzetekben jelenthet problémát, amikor gyors, de megfontolt döntésre lenne szükség, például egy forgalmas kereszteződésben. Ilyenkor előfordulhat, hogy a vezető nehezebben tud kivárni, és gyakrabban hoz hirtelen, akár átgondolatlan döntéseket.

Egy svédországi kutatás szerint az ADHD-val élő sofőröknél akár 45–47 százalékkal nagyobb a valószínűsége annak, hogy súlyos közlekedési balesetet szenvednek. Hazai vonatkozásban jelenleg nem áll rendelkezésünkre széles körű felmérés, de a nemzetközi eredmények fontos támpontot adnak. Ezek a kutatások rámutatnak arra, hogy az ADHD-val élők esetében különösen nagy kihívást jelenthet a figyelem hosszú távú fenntartása, főként monoton vezetési szituációkban. „Nem maga a diagnózis számít, hanem az, hogy az érintett felismeri-e, hogy mikor van szükség fokozott éberségre, és ehhez képes-e alkalmazkodni”  – magyarázta Wolf‑Pintér Anikó.

Más tényezők is befolyásolhatják a vezetés biztonságát

A fokozott baleseti kockázat ugyanakkor nem kizárólag az ADHD-val függ össze, egy tucat más tényező is komoly veszélyt jelenthet. A fáradtság, a krónikus stressz, az érzelmi túlterheltség, de akár a hangos zene vagy telefonálás is elég lehet ahhoz, hogy a vezető kizökkenjen a koncentrációból. Az Egyesült Államok közlekedésbiztonsági hivatalának adatai szerint 2023-ban 633 súlyos balesetet okozott az elalvás vezetés közben, és ezeknek semmi közük nem volt ADHD-hoz. Wolf‑Pintér Anikó hangsúlyozza:

„A felelősségteljes sofőr nemcsak a diagnózisát tartja számon, hanem azt is, hogyan érzi magát az adott pillanatban, ez ugyanis sokszor döntő tényező lehet egy-egy forgalmi helyzet biztonságos kezelése szempontjából.”

Tudatos elindulás, zavaró tényezők kiszűrése

Mielőtt valaki beül a volán mögé, érdemes egy rövid belső ellenőrzést tartani. Mennyire vagyok fáradt és stresszes? Egy heves vita után próbálok fókuszálni? Wolf‑Pintér Anikó szerint a pillanatnyi lelkiállapot legalább annyira meghatározza a reakciókat, mint az, hogy valaki rendelkezik-e ADHD-diagnózissal.

A koncentrált, biztonságos vezetéshez nyugodt, átlátható környezetre van szükség, különösen azoknál, akik figyelemzavarral élnek. Egy hirtelen felvillanó értesítés, egy túl hangos rádióműsor vagy egy zsúfolt GPS-kijelző is könnyen kizökkentheti a vezetőt. A pszichológus szerint érdemes a lehető legegyszerűbb, legletisztultabb környezetet kialakítani az autóban: a mobiltelefont javasolt repülőgép-üzemmódba állítani, és olyan zenét választani, ami nem túl hangos, és semleges hangulatú. Ha a monoton vezetés közben mégis lankadna a figyelem – például autópályán haladva vagy dugóban araszolva –, a tudatos légzés vagy egy rövid pihenő segíthet a koncentráció fenntartásában. A különböző szervező- és emlékeztetőeszközök szintén hasznosak lehetnek, de csak akkor, ha igazodnak az adott személy figyelmi működéséhez. „Mivel az ADHD esetében jellemző a most vagy soha jellegű impulzív döntéshozatal, az érintettek könnyen túltelítődhetnek ingerekkel, vagy egyszerűen elfelejthetik használni az eszközöket” – emeli ki Wolf‑Pintér Anikó. Ezért is különösen fontos, hogy az alkalmazás gyors visszajelzést adjon, könnyen kezelhető és jól átlátható legyen. 

„Olyan, mintha saját magam GPS-e lennék”

Zolinál már a tanulóvezetés során kiderült: az ADHD komoly kihívás elé állítja. „Eleinte az volt a legnehezebb, hogy ne reagáljak minden ingerre. Ha valaki mögöttem dudált, azonnal bepánikoltam, és kapkodva hoztam döntéseket. Az oktatóm végül azt javasolta, hogy tanuljak meg saját tempóban vezetni – ne mások ritmusa szerint.” Zoli azóta saját szabályokat vezetett be: nem hallgat zenét, ha fáradt, inkább tömegközlekedéssel megy, és minden indulás előtt leírja magának, hova és hogyan szeretne eljutni.  

Van, hogy indulás előtt megnézi a forgalmi térképet, és ha nagy a torlódás, inkább fél órával később indul el, így elkerüli a frusztráló helyzeteket. „Korábban a dugóban ülve egyből a telefonom után nyúltam, csak hogy csináljak valamit. Most már automatikusan a kesztyűtartóba teszem, hogy ne is jusson eszembe.” Néha hangosan kimondja magának a következő lépést vezetés közben – „most indexelek, most átsorolok. Furán néz ki kívülről, de nálam ez vált be. Olyan, mintha saját magam GPS-e lennék.” 

Gyógyszeres kezelés és jogi felelősség

Egy svéd kutatás szerint azoknál az ADHD-val élő férfiaknál, akik rendszeresen és megfelelően szedték a felírt gyógyszert, akár 58 százalékkal kevesebb súlyos közúti baleset fordult elő, mint azoknál, akik nem részesültek gyógyszeres kezelésben. Ez jól mutatja, hogy a gyógyszeres terápia valódi segítséget jelenthet a közlekedésbiztonság szempontjából. Ugyanakkor Wolf‑Pintér Anikó tanácsadó szakpszichológus hangsúlyozza, hogy a gyógyszer nem varázsszer, és csak akkor hatásos, ha a megfelelő dózisban, a megfelelő időpontban, kezelőorvosi kontroll mellett alkalmazzák. A gyógyszerszedést minden esetben egyeztetni kell a kezelőorvossal, valamint a vezetői engedélyhez szükséges egészségi alkalmassági véleményt kiállító orvossal is, hiszen ennek hiányában akár jogi következményekkel is számolhat az érintett.

Magyarországon jelenleg nincs külön szabályozás az ADHD-val élő járművezetők számára, azaz nincs kötelező orvosi igazolás vagy speciális szakvizsgálat, ugyanakkor a jogszabályok világosan fogalmaznak: csak az vezethet, aki fizikailag és szellemileg is alkalmas állapotban van. Ezt a 13/1992-es NM-rendelet és a 326/2011-es kormányrendelet szabályozza, a KRESZ pedig egyértelművé teszi: ha valaki fáradt, beteg, vagy olyan gyógyszert szed, ami befolyásolja az éberségét, nem ülhet volán mögé. Wolf‑Pintér Anikó kiemeli: „a járművezető egyéni felelőssége, hogy őszintén megbeszélje tüneteit, kezelését és gyógyszerhasználatát.” Ha ez elmarad, és baleset történik, a felelősség jogilag és erkölcsileg is az érintettet terheli – hiszen nemcsak önmagát, hanem másokat is veszélybe sodorhat.

Az ADHD-val élők nem rosszabb vagy veszélyesebb sofőrök, csupán máshogy érzékelnek, máshogy reagálnak. A kulcs az, hogy megtalálják a saját működésükhöz illő tempót és eszközöket. 

Simon Eszter