„Romboló egy hatalomra nézve, ha lúzernek tűnik” – Hogyan tovább a romániai elnökválasztás után?

–

„Az elmúlt években Románia és Magyarország között minden szempontból jó volt a viszony. Ez most egy kicsit nehezebben lesz fenntartható, függetlenül attól, hogy milyen összetételű kormány alakul” – vélekedett Pap Szilárd arról, mi várható a romániai elnökválasztás után. 

A vasárnapi második fordulót Nicușor Dan bukaresti főpolgármester nyerte meg a szavazatok 53,6 százalékával. Óriási győzelem volt ez azt követően, hogy az első fordulóban 21 százalékot sem ért el. Érkezett azonban Orbán Viktor, aki az elhíresült tihanyi beszédében a magyarellenes George Simiont támogató kijelentést tett – ezt a szélsőjobbos jelölt fel is használta a kampányában.

„A teljes román sajtó beszámolt a tihanyi beszédről és az új magyar cenzúratörvényről is.

A Nicușor Dan győzelme utáni kedd reggel végigsöpört a médián az AFP francia hírügynökség elemzése, amely szerint a választás járulékos vesztese Orbán Viktor is, hiszen miközben Simionra tette a tétet, az erdélyi magyarság 90 százaléka vele szemben szavazott” – mondja Pap.

Mit ajánl az új elnök az erdélyi magyaroknak?

Ugyan hétfő délután Nicușor Dan megköszönte a romániai magyarok és az RMDSZ támogatását, derült ki Kelemen Hunor, a párt elnöke Facebook-bejegyzéséből, az új román elnöknek a választások előtt nem volt külön ajánlata a magyarok számára. „A választás első fordulója előtt megjelent egy rövid, magyarul feliratozott reklámvideója a közösségi médiában, de országjárásra nem indult (George Simion is csak külföldön, a diaszpórában találkozott a támogatóival). A romániai magyarok az elmúlt 30 év eredményeit akarták megvédeni, mint az oktatási rendszer bővítése vagy a nyelvhasználati jogok a közigazgatásban.

A rendszer persze nem tökéletes, rengeteg a sérelem és a fejlesztenivaló, például az etnikai önrendelkezés vagy az autonómia kérdésköreinek bővítése. Nicușor Dan ilyen szempontból a kontinuitást képviselheti majd azzal, hogy a régi pártok segítségével alakít kormányt, az RMDSZ pedig koalíciós partnerként dolgozik a magyarság érdekeiért. Tehát az RMDSZ azért cserébe, hogy ad 6-7 százalék parlamenti képviselőt és támogatja a kormánykoalíciót, részesül az elosztható forrásokból, el tud érni törvénymódosításokat és a kisebbségi jogok bővítését. Ez az elmúlt évtizedek modellje.”

Ezen a ponton viszont azt is figyelembe kell venni, hogy 

az RMDSZ bukaresti pozícióját az utóbbi években gyengítette a párt jó kapcsolata Orbán Viktorral.

A magyar miniszterelnököt a román kormány autokrata vezetőnek tartja, míg Romániát Európa-párti demokráciának.

Egy újabb vágás Orbán Viktor karján

A második forduló előtti feszült napok egyik emlékezetes pillanata volt, amikor a tihanyi beszéd után az RMDSZ nyíltan szembefordult Orbán Viktorral, Kelemen Hunor Nicușor Dan támogatására szólította fel a választókat – a magyar miniszterelnök pedig gyakorlatilag magyarázkodásra kényszerült.  

Nem ez volt viszont az első alkalom, amikor az RMDSZ és a Fidesz szembe került egymással, emlékeztet Pap. 2010 és 2015 között azért éleződött ki közöttük a konfliktus, mert a magyar kormány az RMDSZ riválisait próbálta helyzetbe hozni Erdélyben. Végül 2015-ben megegyeztek, és Pap szerint ez a mostani incidens sem jelent szakítást:

„Az RMDSZ-nek politikailag nagyon rosszul jött Orbán beszéde. Ezt ki is mondták, és befolyásolhatja majd azt, hogy a 2026-os magyar választásokon mekkora kedvvel fogják mozgosítani a kettős állampolgárokat, ami azért számítani fog a Fidesznek. Az is kérdés még ebben a viszonyban, hogyan alakul addig a Tisza és a Fidesz párharca Magyarországon.”

Azt Pap szerint még nem lehet felmérni, hogy a tihanyi beszédnek hosszú távon milyen hatása lesz a Fideszre Magyarországon. „A határon túli magyar érdekek képviselete a Fidesz egyik központi üzenete, ami ezután erodálódhat.

A Fidesz mindig erősnek akar látszani, most viszont az erdélyi magyarok 90 százaléka szembement Orbán Viktorral.

Az pedig mindig romboló egy hatalomra nézve, ha lúzernek tűnik.”

Magyarország nemzetközi pozíciója sem biztos, hogy érintetlen marad a beszéd hatására. Pap szerint kevéssé elképzelhető, hogy Nicușor Dan emiatt látványosan kiszúrjon Orbán Viktorral. A diplomáciában ritkán történik olyan, hogy lecsapják a karodat, magyarázza az elemző, inkább sok ezer kisebb vágást ejtenek, ami végül kivéreztet.

„Romániában a külpolitika egyik, ha nem a legfontosabb alakítója az elnök, ő képviseli az országot az Európai Unióban az állam- és kormányfők tanácsában. Nicușor Dannak ráadásul nagyon erős francia kapcsolatai vannak, és a kampányában az alkalmazkodást hangsúlyozta az európai uniós védelmi és külpolitikához. Tehát George Simionnal ellentétben az EU-s fősodorhoz húz, ami Orbán Viktor szempontjából egyáltalán nem jó. A régiónk két legfontosabb, legnagyobb és minden stratégiai pozícióját tekintve legjelentősebb országa Lengyelország és Románia. És Lengyelországot Orbán sok tekintetben már korábban elveszítette.”

Mire használja a szélsőjobb a következő négy évet?

Amit semmiképpen sem hagyhatunk figyelmen kívül, hogy George Simionnal az élen, a szélsőjobboldali AUR 46,4 százalékot szerzett az elnökválasztás második fordulójában. 

Pap szerint a következő időszak, legalább fél év arról fog szólni, hogy a párt rendezze a sorait, tisztázzon pozíciókat, például George Simion vezető szerepét, hiszen elvesztette a választást és a második forduló előtt is sok hibát vétett. Ilyen hiba volt egy tévés vita elvesztése, ami után több vitára már el sem ment, amit mémeken figurázták ki Romániában. Emellett nemcsak adott pár rossz interjút, de 

fenyegető megjegyzéseket is tett például a sajtóról, illetve azokról, akik nem rá szavaznak.

A másik kérdés, hogy milyen összetételű kormány alakul és ki lesz az ellenzékben. 

„Azt érdemes hozzátenni, hogy a 2024-es decemberi választáson a három szélsőjobbos párt a szavazatok és mandátumok körülbelül harmadát szerezte meg. Idén az első fordulóban Simion már 40 százalékot kapott. Nem tudom, hogy ez meddig növekedhet, de ha a szélsőjobb marad kvázi az egyetlen ellenzéki erő a parlamentben, akkor sokkal nagyobb eséllyel tudják a kormány intézkedéseivel kapcsolatos ellenérzéseket becsatornázni magukhoz. A GDP-arányos költségvetési hiány például az egész EU-ban Romániában a legmagasabb, majdnem 10 százalékos. Ami azt jelenti, hogy nehéz év jön, és ha az AUR marad az egyetlen ellenzéki erő, akkor ebből sokat nyerhetnek.”

Sándor Anna