Négyhónapnyi utazás kis költségvetésből – Így járta be Ázsiát egy magyar nyugdíjas pár

–

„Teljesen egyedül szerveztük meg a négyhónapos délkelet-ázsiai kalandozásunkat, mely során ellátogattunk Pekingbe és Shanghaiba, a Fülöp-szigeteki Manilára, Thaiföldön megnéztük Bangkokot, Pattayát és Chiang Mait. Voltunk Laosz fővárosában, Vientiánban, Kambodzsában a fővároson, Phnompenen kívül Krong Siem Reap városát jártuk be, elutaztunk Vietnámba, ahol Ho-Si-Minh várost, Danang-ot és Hanoit fedeztük fel” – sorolja Ibolya, aki gyorsan hozzáteszi: nem gazdagok, ezért a költségeket is megpróbálták alacsonyan tartani. És hogy hogyan jött az utazás az életükbe?

Sok baj elől: Angliába

„Elég későn találtunk egymásra” – meséli Szabó Ibolya, aki 41 éves koráig nem talált senkit, akivel jószívvel összekötötte volna az életét. A párja, Sárai Szabolcs 48 éves volt a megismerkedésükkor, éppencsak túl egy váláson. Jól indult a közös életük, házat vettek, azt együtt újították fel, ám pár év után egyszer csak beütött a krach. Ibolyánál rákot diagnosztizáltak, a párjának pedig megszűnt a munkahelye. „A rezsit is alig bírtuk fizetni, nemhogy a svájci frank alapú hitelünket. Odáig fajultak a dolgok, hogy a férjem, egy unokatestvére segítségével kiment Angliába dolgozni.” Ibolya nyolc hónap elteltével tudott hozzá csatlakozni, amikor befejeződtek a kezelései.

„Életünk legszebb éveit köszönhetjük Angliának, ahol, bár keményen kellett dolgozni, mégis pár év alatt kifizettük minden itthoni adósságunkat.”

Miután az adósságaikat letudták, elkezdtek félretenni pénzt arra, hogy együtt fedezhessék fel a világot.  

Először európai országokat látogattak meg, eljutottak Spanyolországba, Portugáliába, Ciprusra, Törökországba, az Egyesült Királyságot keresztül-kasul bejárták, ám később már távolabbra is elmerészkedtek: a Kanári szigetek, Marokkó, Egyiptom, és New York is felkerült a kipipált úticélok listájára. 

Összesen tizenegy évet éltek Angliában, ez az időszak azonban nem volt teljesen felhőtlen: időközben Ibolya férje is ráktúlélővé vált. Mivel mindketten elérték a nyugdíjkorhatárt, és szerettek volna több időt tölteni az unokáikkal, úgy döntöttek, hogy hazaköltöznek Magyarországra. 

De előtte egy kis utazás!

Ám mielőtt végleg letelepedtek volna idehaza, volt még egy nagy tervük: meg akarták valósítani életük legnagyobb utazását, Ázsiában. Ebben egy váratlan „pénzeső" is segítette őket: Ibolya egy összegben megkapta az egy évnyi elmaradt nyugdíját, emellett jelentős adóvisszatérítésük érkezett Angliából is. Elhatározták, hogy a telet Thaiföldön, Pattayán töltik, ez lesz a bázisuk, de ha már ott vannak, akkor bejárnak mindent a „közelben”, amit csak lehet. 

A négyhónapos utazást az első pillanattól az utolsóig egyedül tervezték meg, és hajtották végre, csupán a repülegyek és a szállások lefoglalásában vették igénybe egy utazási ügynökség segítségét. 

Rákészülés

„Elég intenzíven készültünk az utazásra. Első lépésként lefoglaltuk a pattayai bérelt lakásunkat, amely a kalandjaink kiindulópontja, egyfajta „főhadiszállásunk” lett. Ezután következtek a további repülőjegyek és a szállások. A terv az volt, hogy innen indulunk csillagtúrákra Thaiföld északi részére, Chiang Mai-ba, Bangkokba, Laoszba és Kuala Lumpurba, mindegyik helyszínen körülbelül öt napot eltöltve.”

Előre lefoglalták ezeken a helyeken a szállásokat, valamint a hazafelé tartó út során tervezett kambodzsai, vietnámi és sanghaji hoteleket is. „Sőt, a férjem ötlete nyomán úgy döntöttünk, hogy ha már az odafele tartó utunk során átszállunk Pekingben és Manilában, akkor nem hagyhatjuk ki, hogy legalább egy kis időre felfedezzük ezeket a városokat is.

Mint utólag kiderült, férjem grandiózus tervei – bár elsőre túlvállalásnak tűntek – nemcsak hogy megvalósíthatóak voltak, hanem minden fáradságot megértek!”

Fő látványosságok és titkos kincsek

Útitervük alapja egy tenyérnyi kis notesz volt, amelyben előzetes kutatások, ajánlások alapján összegyűjtötték azokat a látnivalókat, amelyeket feltétlenül látni kell, vagy legalábbis érdemes felkeresni. „Minden városban először ezeket pipáltuk ki, egyik pontot a másik után. Persze előfordult, hogy valamit kihagytunk: túl messze volt, túl drága, vagy egyszerűen nem éreztük fontosnak a helyszínen. És ezután jött a legizgalmasabb rész: a felfedezés. Ha maradt időnk, belevetettük magunkat a város kevésbé ismert zugaiba, és olyan rejtett gyöngyszemeket kutattunk fel, amiket csak a helyiek ismertek.  Amikor sikerült rábukkanni egy-egy ilyen különleges helyre, az mindig óriási boldogságot jelentett. Ezek a helyek valóban autentikusak voltak, és sokkal többet meséltek el a városról és lakóiról, mint bármely híres nevezetesség.”

Mély, vallásos hit és elképesztő technikai fejlettség

Ibolya úgy érzi, mindegyik országnak megvolt a maga varázsa, és mindegyiket megszerették – bár mindegyiket más és más okból. Igazi kultúrsokkot nem tapasztaltak sehol sem (már csak azért sem, mert nem először jártak Délkelet-Ázsiában), volt azonban néhány dolog, ami meghökkentő volt számukra.

Az egyik ilyen, amely szinte minden országban közös volt: a vallás mindent átható jelenléte.

„Kína kivételével mindenhol azt tapasztaltuk, hogy az emberek nemcsak gyakorolják a vallásukat, hanem mélyen hisznek is benne. Úgy tűnt, mintha mindenki hívő lenne. A buddhizmus volt a legelterjedtebb, de a hinduizmus, az iszlám (Malajzia) és a kereszténység (Fülöp-szigetek) is szerves része volt az emberek mindennapjainak.”

A másik megdöbbentő benyomásuk az volt, hogy Európa mintha lemaradt volna „a fejlődés vonatáról” – ahogy Ibolya fogalmaz. „Az infrastruktúra, az építészet, a közlekedés, az úthálózat és a járműpark tekintetében több ázsiai országtól is lenne mit tanulnunk. A modern városképek, a gördülékeny közlekedési rendszerek és az új technológiák mindenhol lenyűgözőek voltak.”

Mind közül a legkedvesebb: Vietnám

Ezeken kívül Ibolya még fontosnak tartja kiemelni az észak-thaiföldi Chiang Mai-t, ahol lélegzetelállító templomokat láttak és a hosszúnyakúak törzsét is meglátogatták, a pezsgő Bangkokot, és a Kuala Lumpurtól 120 kilométerre fekvő festői kisvárost, Melakát.

A sok meglátogatott ország közül Ibolya Vietnámot ajánlja a leginkább. „Minden várakozásunkat felülmúlta: lenyűgöző természeti szépsége, egyedi hangulata, merész fejlődése, gazdag kultúrája és barátságos lakói egyedülálló élménnyé tették. Olyan hely, ahol az ember nemcsak vendég, hanem része lesz valami élőnek, lüktetőnek – és bár továbblép, egy darabja örökre ott marad.”

Ha te is nekivágnál a világnak 

Mennyire megoldható ez a kalandozás egy átlagos magyar nyugdíjas számára? – kérdeztem Ibolyát, aki elmondja, előzetes kalkulációik és későbbi tapasztalataik alapján, ha két személy csak Thaiföldön, 28-35 fokos hőmérsékletben, egy szuper kis tengerparti, légkondis apartmant bérelve, úszómedencével, rezsivel, étkezéssel, nem turista üzemmódban szeretne egy negyedévet a nyárban eltölteni, miközben Magyarországon röpködnek a mínuszok, az nagyjából havi 500 000 forintból megoldható. Ám ebben nincs benne a repülőjegy, az esetleges kirándulások, látnivalók megtekintése. 

Ők végül 34 000 kilométert utaztak, ezalatt meglátogattak hét országot, 17 várost és még hat különleges helyszínt. Összesen 14-szer szálltak repülőre, és hat hosszabb buszutat tettek meg, részben nemzetközi járatokon.

„Ha szeretsz utazni, beszélsz valamennyire angolul, van némi félretett pénzed, és nyitott vagy más kultúrákra, akkor ne habozz – vágj bele!” – tanácsolja Ibolya. – „Egy ilyen kaland életre szóló élményt ad, amit soha nem felejtesz el.”

És hogy hogyan fogj neki? Ibolya a következő praktikus tanácsokkal szolgál:

• Gondold át az útvonalat. Ha nem utazási irodával mész, alaposan fontold meg, hová szeretnél eljutni – onnan milyen további helyeket érhetsz el könnyen –, és járj utána, melyik helyen mennyi időt érdemes eltölteni.
• Ha megvan a terv, légy generálkivitelező! Foglald le a repülőjegyeket és a szállásokat, és ellenőrizd a vízumkötelezettséget.
• Köss utasbiztosítást, nézd meg az időjárási viszonyokat, és ne pakolj túl sok holmit. (Nekünk négy hónapra egy-egy bőrönd is elég volt!)
• Amíg eljön az indulás napja, olvass blogokat, fórumokat, útleírásokat, hogy még többet megtudj az úti célodról. És persze bátran álmodozz róla, hiszen hátha hamarosan te is ott leszel!

Fiala Borcsa