Túlvetkőztetés és megszégyenítés az iskolai orvosi vizsgálatokon

–

„16 éves vagyok, és azt érzem, hogy az iskolám megbetegít, pedig engem amúgy senki nem bánt vagy csúfol az osztályban, és a tanárok sincsenek rám szállva. Mégis irtó nehéz táskát cipelek mindennap, ami lehúzza a vállam, kényelmetlen székeken ülök egész nap, és alig tudok napközben mozogni. Hatalmas rajtam a nyomás is, folyamatosan az érettségivel riogatnak már most, amitől félek, mert amúgy a feleléseken is rendszerint rosszabbul teljesítek, mint amit tudok. Fizikailag és lelkileg is rosszat tesz a suli, pedig amúgy ennek nem kellene így lennie.

Erre jön rá az, hogy jövő héten lesz nálunk az a kötelező orvosi vizsgálat, amit mindig megcsinálnak, és amitől előre szorongok. Nem vagyok topformában.

Van rajtam egy kis túlsúly, mert nyáron el volt törve a lábam, és hetekig semmit nem mozogtam, viszont kajáltam rendesen. Tavaly hallottam, ahogy az egyik ducibb osztálytársamat brutálisan megszégyenítették ezen az orvosi vizsgálaton. Beszólt neki a doki, hogy »a fiúk a vékony lányokat szeretik«, és megjegyzéseket tett rá, hogy hány kiló. A testsúlyát amúgy hangosan diktálta be, így mindenki hallotta. Én nem akarom, hogy azon röhögjenek a többiek, hány kiló vagyok.”

Ezt a történetet egy ismerős gyerek mesélte, érezhetően tele rossz érzésekkel, miközben a Duna-parton sétáltunk. Mint utóbb kiderült, azért akart velem beszélni erről, mert kíváncsi volt rá, milyen jogai vannak gyerekként, hogyan kerülhetné el, hogy idén őt is megszégyenítsék a súlya vagy bármi más miatt az orvosi vizsgálaton. 

Az iskolai orvosi vizsgálat: hatalmi helyzet

Egyrészt jóérzés volt azt látni: ez a gyerek nem vette természetesnek, hogy ilyenek történnek, és nem gondolta, hogy az egyetlen dolog, amit tehet, az az, ha eltűri az esetleges megaláztatást, és túléli az egészet. Másrészt viszont nyilván szívszorító azt hallani, hogy hiába léteznek ajánlások a gyerekbarát orvoslásra, hiába írnak, beszélnek, tanítanak egyre többen arról, mennyire fontos az érzékeny és odafigyelő kapcsolódás a gyerekekhez az egészségügyben is, valójában még mindig élnek azok a gyakorlatok, amik a hatalmi logikából táplálkoznak. 

A vizsgálatot végző (orvos, nővér, védőnő stb.) hatalmi helyzetben van a gyerekhez képest.

Ez a legérzékenyebb hozzáállás mellett is tényszerűen így van, a hatalmi helyzet adott, viszont nem szükségszerű, hogy ez kiszolgáltatottságot is jelentsen a másik oldalon. 

Milyen (lenne) a jó iskolai orvosi vizsgálat?

Az iskolai kötelező orvosi vizsgálatok célja, hogy a gyerekek egészségi állapotát rendszeresen ellenőrizzék, és időben felismerjék az esetleges problémákat. Bár azt érdemes lenne végiggondolni, hogy vajon ezek a vizsgálatok a valós, XXI. századi egészségi problémákat miért nem szűrik. Miközben elképesztő módon kihat a gyerekek testi-lelki állapotára a digitális jóllétük (digitális eszközhasználatuk), a mentális egészségüket befolyásoló élmények és tapasztalatok (online zaklatás és a kortárs bántalmazások), és persze az is, hogy milyen az időbeosztásuk (megvalósulhat-e a munka-pihenés egyensúlya, mennyire túlterheltek stb.). Ezek a kulcsfontosságú témák kívül esnek az orvosi vizsgálatokon és méréseken, miközben az alfa generáció egészsége ezek nélkül szerintem nem értelmezhető. 

Maradnak tehát a „hagyományos” témák, a testtömegindex, (Bodon Judit intuitív étkezési szakértő beszélt egy korábbi interjúnkban arról, mennyi buktatója van ennek a KORSZERŰTLEN mérési módszernek), a látásvizsgálat, meg a tartási rendellenességek szűrése – amik természetesen fontos témák, és jó, ha egy gyerek időben eljut a megfelelő orvosi segítséghez, ha az alapvető egészségi adatai alapján arra van szükség.

Azonban ezek a vizsgálatok számos gyerekjogi kérdést vethetnek fel, amelyek megvitatása fontos annak érdekében, hogy a gyerekek jogai ne sérüljenek.

Például ne legyen a vizsgálat lebonyolítása megalázó, és ne sértse szükségtelenül a gyerek magánélethez való jogát. 

A gyerekek jogairól szóló ENSZ-egyezmény értelmében minden gyereknek joga van a magánélethez, az egészséghez, valamint az őt érintő döntésekbe való bevonáshoz. Az iskolai orvosi vizsgálatok során ezek a jogok potenciálisan sérülhetnek, ha a vizsgálatokat nem megfelelő módon végzik el. Például ha a gyerekek egészségi adatait hangosan közlik (mások füle hallatára), túlvetkőztetik a gyerekeket, megjegyzéseket tesznek rájuk, vagy nem kapnak elegendő tájékoztatást a vizsgálatok céljáról és tartalmáról, az mind sértheti a gyerekek alapvető jogait, autonómiáját és méltóságát.

A továbbiakban néhány alapvető ajánlást foglalok össze röviden. Ezek figyelembevétele és betartása nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a gyerekjogok ne sérüljenek. 

Privát szféra és beleegyezés

A privát szférát biztosítani kell az iskolai szűrővizsgálatoknál is. 

Az iskolai orvosi vizsgálatok során különösen fontos, hogy a gyerekek magánéletét tiszteletben tartsák. Ha a vizsgálatokat nem megfelelő körülmények között végzik, például nyitott ajtókkal, vagy ha más tanulók jelen vannak, az a gyerekek szégyenérzetét és szorongását növelheti. Ezen kívül a tapasztalatok azt mutatják, hogy a vizsgálatok során gyakran előfordul, hogy személyes és érzékeny információkat osztanak meg a gyerek egészségi állapotáról, miközben ezeknek az adatoknak a védelme szintén alapvető jog. Fontos lenne minden vizsgálatot úgy végezni, hogy a gyerek azt érezze, nem sértik meg szükségtelenül a magánszféráját (igen, a gyerekeknek is van olyanjuk). 

Azért, mert egy orvosi vizsgálat kötelező, egyáltalán nem kell egy gyereknek mindent eltűrnie.

Egy másik fontos gyermekjogi téma a beleegyezés kérdése.

A gyerekeknek joguk van ahhoz, hogy megfelelő tájékoztatást kapjanak a rájuk vonatkozó orvosi vizsgálatokról. Noha a jogszabály kötelezővé teszi meghatározott osztályokban, életkoroknál és egészségi állapot esetén az orvosi vizsgálatot, közben előírja a szülői hozzájárulást is, ezzel pedig lehetőség nyílik arra, hogy otthon a családban is beszélni lehessen ezekről a vizsgálatokról. Az, hogy a szűrővizsgálat kötelező, még nem jelenti azt, hogy a gyerekeket ne kellene bevonni a döntéshozatalba, és ezzel segíteni nekik megérteni a vizsgálat jelentőségét (és hogy mi fog ott történni). Az orvosi vizsgálatok során fontos biztosítani, hogy a gyerekek ne érezzék kényszerítve magukat, és kapjanak lehetőséget arra, hogy kérdéseket tegyenek fel, magyarázatokat kérhessenek, vagy ha úgy érzik, hogy egy vizsgálat nem megfelelően folyik, akkor arra nemet mondjanak.

Az iskolai kötelező orvosi vizsgálatok stresszforrást jelenthetnek a gyerekek számára, különösen akkor, ha a vizsgálatot nem megfelelő kommunikáció előzi meg, vagy ha a gyerekeknek nincs pontos elképzelésük arról, mi fog velük történni.

Ha a vizsgálatokat hirtelen, felkészületlenül végzik el, az fokozhatja a gyerekekben a félelem és szorongás érzését. A gyerekjogokat tiszteletben tartó gyakorlatok között szerepel, hogy előzetesen tájékoztatják a gyerekeket és szüleiket arról, hogy milyen vizsgálatokra számíthatnak, milyen célból, és hogy azok hogyan fognak zajlani.  

Magyarországon a kulturális, etnikai és vallási sokszínűség az iskolák többségében nem igazán jelenik meg, de fontos szót ejteni arról is, hogy az iskolai orvosi vizsgálatok alkalmával figyelembe kell venni a gyerekek és családjuk vallási és kulturális meggyőződéseit is. Például egyes kultúrákban vagy vallásokban a test bizonyos részeinek mutatása vagy idegenek általi megérintése tabu lehet. Ha a vizsgálatokat nem megfelelő módon végzik, az a gyerekek és családjuk méltóságát sértheti. Érdemes ezekkel tisztában lenni, mielőtt még a védőnő, a háziorvos és segítői megérkeznek az iskolába – például fontos tudniuk, hogy menekültek, külföldiek, vallásos hitet gyakorló családok gyerekei is járnak-e az osztályba, akiket meg fognak vizsgálni. 

Az iskolák és az egészségügyi szakemberek felelőssége, hogy olyan rendszert alakítsanak ki, amely biztosítja a gyerekek jogainak tiszteletben tartását. Ez magában foglalja a megfelelő tájékoztatást, a magánélet védelmét, a gyerekek beleegyezésének figyelembevételét, valamint a vizsgálatok emberséges körülményeinek megteremtését és az odafigyelést. 

Az iskolai egészségügyi ellátás célja nemcsak a betegségek megelőzése, hanem a gyerekek jóllétének biztosítása is. Ezért elengedhetetlen, hogy a kötelező orvosi vizsgálatok során a gyerekek testi és lelki egészsége egyaránt kiemelt figyelmet kapjon.

Az iskolai kötelező orvosi vizsgálatok fontosak a gyerekek egészségének megőrzése szempontjából, de csak akkor, ha azokat a gyermekjogok teljes tiszteletben tartásával végzik. 

Ez a 16 éves diáklány, aki ott a Duna-parton segítséget kért, megerősítést kapott abban, hogy joga van a megfelelő tájékoztatáshoz, és ahhoz, hogy ne érezze rosszul magát akkor sem, amikor vizsgálják. Sok minden a szerencsén múlik ma, Magyarországon – például: hogy mennyire lesz érzékeny az az egészségügyi szakember, aki idén hozzájuk érkezik. Viszont az rajtunk múlik, hogy a gyerekeket mennyire készítjük fel, és ők mennyire vannak tisztában azzal, hogy mi az, ami megtörténhet velük, és mi az, ami biztosan nem oké. 

Gyurkó Szilvia