Ki férhet hozzá a telefonunkon tárolt dolgainkhoz, ha meghalunk?

–

Mi történik a telefonoddal, ha meghalsz, és a hozzátartozóid nem tudják a jelkódodat?

Az egyszerű válasz a kérdésre, hogy a kizárólag ott tárolt adataid elvesznek, ugyanis a legtöbb telefongyártó még az örökösöket sem engedi bejutni a készülékbe. Magát az eszközt természetesen tovább tudják használni,

a gyári beállítások visszaállítása a halál igazolásával egyszerű, de sokan bizonyos képeket, információkat kizárólag a készülékükön tárolnak, és ezek a haláluk után elvesznek. Abban az esetben, ha nem állítanak be úgynevezett hagyatéki kontaktot.

A hagyatéki kontaktszemély sem jogosult teljes körű hozzáférésre (de talán ez nem is baj), viszont a felhőben tárolt képekhez, adatokhoz biztosan hozzájut, és szerintem talán a képek a legfontosabbak egy ilyen helyzetben.

Jó tudni, hogy készíthetünk úgynevezett digitális végrendeletet, ami egy, a legfontosabb belépési adatainkat és a tartalmainkkal kapcsolatos szándékainkat tartalmazó dokumentum.

Hagyatéki kontakt – mi az és miért érdemes beállítani?

Telefonmárkától is függ a kérdés, de egészen hasonló a hagyatéki politikája a két nagy telefonszoftver-gyártónak, az Apple-nek és az Androidnak. Az Apple telefonon 2021 decembere óta állíthatsz be úgynevezett hagyatéki kontaktot (több is megadható), aki hozzáférhet bizonyos adataidhoz, ha igazolja, hogy az eredeti tulajdonos már nem él. (Amihez hozzáférhet a hagyatéki kontaktszemély: iCloud-fotók, Jegyzetek, a telefon applikációjában tárolt e-mailek, kontaktok, naptárak, emlékeztetők, az iCloudban tárolt üzenetek, hívástörténet, az iCloud Drive-ban tárolt fájlok, hangjegyzetek, az Egészség applikációban tárolt adatok, Safari könyvjelzők és előzmények, illetve minden, amiről készítettél iCloud biztonsági másolatot. A hagyatéki kontakt azonban nem fér hozzá a különböző kulcskarikán tárolt jelszavakhoz, illetve a megvásárolt médiatartalmakhoz (streaming- vagy zene-előfizetések), hiszen ezek nyilván nem részei egy hozzátartozó számára fontos emlékeknek és adatoknak.

Itt lehet elérni a hagyatéki kontakt beállításának menetét iPhone vagy iPad esetén. A hagyatéki kontaktszemély értesítést kap erről a szerepkörről, így érdemes előtte jelezni neki. 

A hagyatéki kontakt csak akkor kérhet hozzáférést az adatokhoz, ha van hozzáférési kulcsa (ezt megkapja értesítésként, amikor bejelölöd), halotti anyakönyvi kivonata,

és az Apple ellenőrzi az információk hitelességét. Ez a hozzáférés 3 évig él, 3 év inaktivitás után törlik az Apple fiókot. 

Ha az ember hagyatéki kontaktként kerül ilyen helyzetbe, nagyon egyszerű benyújtani a hozzáférési kérést.

Ha viszont egy olyan felhasználó hunyt el, akinek nincs hagyatéki kontaktja, még a jogos örökösök is sokkal bonyolultabban és kevesebb információhoz juthatnak hozzá.

Még hagyatéki kontaktként sem kérheti az ember, hogy törjék fel a telefon jelkódját, ilyenkor az adatokhoz lehet online hozzáférni, és a készülék esetében kérni a szolgáltatótól a gyári beállítások visszaállítását. 

Az Android-felhasználók esetén a Google-fiók az online hozzáférés kulcsa, és ehhez is lehet egyfajta hagyatéki kontaktot vagy ahhoz hasonlót megadni. Ezen felül be lehet állítani azt az inaktivitási időt, ami után automatikusan töröljék a fiókot (bár gondolom, a reklám-e-mailek és spamek is aktivitásnak számítanak, így várhatóan mindannyian évekkel a halálunk után is levelek százait fogjuk kapni, ha bárhol megadtuk az e-mail-címünket). Itt az Inaktívfiók-kezelő segítségével lehet megadni egyfajta hagyatéki kontaktot, de természetesen ő sem kaphat teljes körű hozzáférést az adatokhoz. Itt részletesen meg lehet adni, hogy a fiókja inaktivitásáról ki és mennyi idő után kapjon értesítést, és ebben az esetben pontosan milyen adatokhoz férhessen hozzá. A Google is kiad valamennyi adatot a közeli hozzátartozóknak, de ehhez jogi dokumentációra van szükség.

Fontos információ, hogy

a YouTube-fiók is a Google-rendszer része, ami érdekes kérdéseket vet fel az elhunyt tartalomgyártókkal és az ő tartalmaikkal, illetve a videóik után járó díjakkal kapcsolatban. Korábban két év inaktivitás után ezek a tartalmak is törlődtek, de mára már változtatott a YouTube.

De egyelőre nincs konkrét hagyatéki rendszer, azt írják, együttműködnek az elhunyt csatornatulajdonosok hozzátartozóival, és az ő kérésüknek megfelelő döntést hoznak a tartalmakat illetően.

Minden esetben az a helyzet, hogy ha van olyan hozzátartozónk, akiben maximálisan megbízunk, akkor egyszerűen adjuk meg neki egy digitális végrendelet formájában a hozzáférési információkat minden eszközünkhöz, mert egyedül ebben az esetben tud minden adathoz hozzáférni. Persze kérdés, hogy az ember szeretné-e, ha minden egyes üzenete, e-mailje, jegyzete valaki kezébe kerülne a halála után.

A gyakran használt fiókok közül a Microsoft egyébként nem rendelkezik digitálishagyaték-lehetőséggel, egyszerűen két év inaktivitás után törli a fiókokat, vagyis aki azt szeretné, hogy az adatai megmaradjanak, a hozzátartozó számára elérhetők legyenek, annyit tud tenni, hogy megadja nekik a belépési adatait. 

X. Y. „emlékoldala” – mi történik a közösségimédia-oldalakkal, ha a tulajdonosuk meghal?

A Facebook-oldalakat emlékoldallá lehet alakítani azáltal, ha az ember jelenti a rendszernek, hogy valaki elhunyt. De erről rendelkezhet a tulajdonos előre is, megadhat egy kapcsolattartót (aki korlátozott jogkörrel kezelheti az emlékoldalt) vagy kérheti a halála esetén az oldala törlését. 2019 óta létezik egy Tributes szolgáltatás is, ahol külön hely van az elhunyt felhasználó felületén az emlékezésre, és az eredeti profilja viszont változatlanul megmarad.

Az Instagram esetében nincs előre rendelkezési opció, de ha valaki jelzi egy felhasználó halálát, akkor kérheti az emlékoldallá alakítást vagy a törlést.

Az emlékoldallá alakult Insta-oldal nem jelenik meg a különböző nyilvános ajánló felületeken, és többé senki nem léphet be az oldalra felhasználóként, így megmarad olyannak, amilyenné a létrehozója tette.

A LinkedInen lehet kapni hagyatéki hozzáférést, és akkor rendelkezhet a hozzáférés birtokosa arról, hogy emlékoldalt alakít ki, vagy törli a fiókot. De simán be is lehet jelenteni a felhasználó halálát, és akkor automatikusan emlékoldal születik. A LinkedIn semmilyen körülmények között nem ad ki semmilyen felhasználónevet, vagy jelszót senkinek, beleértve a családtagokat is. 

A Twitter/X minden fiókot töröl hat hónap inaktivitás után, ahhoz, hogy megmaradjon a fiók, egyszerűen meg kell hagyni a belépési adatokat valakinek, egyéb esetben el fog tűnni. Közvetlen családtagok vagy a hagyaték végrehajtója kérheti a Twitter-fiók azonnali deaktiválását haláleset után a Twitteren, de ehhez szükséges dokumentumokkal igazolnia magát és a halál tényét.

A legtöbb más közösségimédia-platformtól eltérően a TikToknak nincs olyan funkciója, amellyel végleges törlést kérhetnek a családtagok, vagy a hagyaték képviselői. Csak ha valaki hozzáfér a bejelentkezési adatokhoz, akkor törölheti a fiókot, egyébként

180 bejelentkezés nélküli nap után a felhasználónevet véletlenszerű számokká alakítja a TikTok, és a tartalmak a szám alatt, konkrét felhasználó nélkül megmaradnak a felületen

(ez azért meglehetősen rémisztő, hiszen attól még a készítő képmása ottmarad a felületen, akár sok-sok idővel a halála után is).

A digitális hagyatékkal kapcsolatban még nagyon sok a kérdés, de vannak országok, amelyekben elérhető olyan szolgáltatás, hogy a hozzáférési adatokat a halál után kapják meg a hozzátartozók, így segítve az ezzel kapcsolatos önrendelkezést. 

Ha szeretnétek elmélyedni a témában, ebben a szakcikkben találtok további részleteket a digitális hagyatékról.

Ti foglalkoztatok már a kérdéssel, hogy mi történik az adataitokkal a halálotok után? Jelöltetek meg hagyatéki képviselőt?

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / GeorgePeters

Tóth Flóra