„Ha e-mailben kérek valamit, az nekik olyan, mintha azt mondanám, agyagtáblára égessétek, és küldjétek el futárral” – Nyáry Luca és Nyáry Krisztián a Popfilterben
Hogyan kommunikál egymással a Nyáry család online? Spoiler: rendkívül szórakoztatóan!
Mi köze a mangó chutney-nak a csetcsoportokhoz? Honnan tudható, ki öltöztette Nyáry Krisztiánt? És az, hogy hol jár Nyáry Luca? Ja, ez utóbbi sokszor sehonnan. Szerzőtársunk ugyanis rapszodikus viszonyt ápol az információáramlással – igaz, arról generációnként megoszlanak a vélemények, mit is kell közölni a Messengeren – és pontosan melyik csoportban. Arról, hogy milyen emojikkal, már nem is beszélve… Ebben a rendkívül szórakoztató, helyenként iszonyú vicces, máshol pedig mélyen elgondolkodtató beszélgetésben picit elképzelhetjük, milyen lehet benne lenni Nyáryék valamelyik csoportjában, és közben választ kapunk arra is, ki mit oszthat meg a másikról egy családban, milyen összefüggésben áll a mentális egészség az online térrel, ki mire és hogyan használja a közösségi médiát, és mennyit adhat egy família mindennapjaihoz az, ha egy abszurd jelenetet le lehet fotózni az utcán, majd rögtön „bedobni a közösbe”. A tavaszi évadunk (melynek partnere a Yettel) negyedik részének vendége a vibrálóan sokszínű Nyáry Luca és a biztos pontként „működő” Nyáry Krisztián. Popfilter – Szűrjük a zajt!
–
Ezúttal nem csak hallgathatod, hanem nézheted is a Popfilter epizódjait:
A Korszak egyik talán legszerethetőbb adása ez, amit nemcsak az érdekfeszítő és releváns téma, de már pusztán Turai Barna és Miller Dávid energiája miatt is érdemes megnézni, függetlenül attól, hogy a Z generációt erősíted-e, vagy csak szeretnél többet megtudni arról, hogy kik alakítják a média jövőjét.
Hülye kérdésre hülye válasz, avagy kérdések, amelyekre igazából képtelenség komolyan reagálni. És amelyek egy idő után idegesítők. Vagy mégsem? Lehet, hogy csak kapcsolódni akar a kérdező, de sután csinálja?
Az eredetileg emberi beszédre tervezett MI-modellek kiképezhetők az állati kommunikáció dekódolására, ami új utakat nyithat meg szőrös barátaink megértésében. Ez pedig nemcsak az ember–kutya kapcsolat minőségét javíthatja, hanem a négylábúak jóllétét is, hiszen így még kielégítőbben gondoskodhatunk a szükségleteikről.
Vajon miért van az, hogy a taxiban, a fodrász székében, a masszőrnél, a körmösnél, a kozmetikusnál általában nem mernek szólni az emberek, hogy most inkább csöndben szeretnének lenni? Miközben a szolgáltatást végző emberek meg talán pont azért beszéltetik a vendéget, mert úgy gondolják, ez tőlük elvárt. Hogyan lehet feloldani ezt a kínos helyzetet?
Mi volt az iskolában? Semmi. – Ötletek az örök érvényű párbeszéd helyett, amikkel sikerülhet akár egy összetett mondatos választ „kiénekelni” a gyerekekből.
„Tudják-e, hányan vannak, akik számára elfogadható narratíva lett, hogy ha nem értünk egyet, jöhet az erőszak? És gondolnak-e azokra, akik mindezt elszenvedik majd?”
„Te vágod amúgy, hogy két hét múlva már itt a karácsony?” – szegezte nekem a kérdést a minap egy ismerősöm, és hirtelen éreztem, ahogy végigfut rajtam a jól ismert csillámos, piros-zöld-arany színű, jeges rémület. Valami egészen elképesztő, hogy ezen minden évben ugyanúgy képes vagyok meglepődni.
A Beliczay mézeskalács egykor fogalom volt Pesten. A négygenerációs mézeskalács-készítő család történetét, amely egy mesebeli fordulattal kezdődik, a Kiscelli Múzeumban ismerheted meg, ahol szó van még a mézesbábok formájának titkos jelentéséről, a mézkészítés folyamatáról méh szempontból és arról, a sütőpor megjelenésével hogyan koptak ki a szépen faragott ütőfák a mindennapos használatból.
