Ma tízéves a WMN. Épp nőnapon. Tele vagyunk hálával, jó érzéssel, de ha az elmúlt tíz évre gondolunk, alkotó női közösségként azért felgyülemlett bennünk egy nagy adag düh is. Szerettünk volna valamit, ami ennek is hangot ad. Nyáry Luca írt egy verset, a WMN férfi hátországa teremtett hozzá zenét, a csapat pedig összerakott egy klipet. Nem mindig vagyunk ilyen mérgesek, de ha igen, ahhoz jobb, ha szól egy dögös beat. Klippremier.
A világ egyik legsikeresebb zenés filmje A muzsika hangja, amelyet 1965-ben mutattak be. Julie Andrews játszotta benne Mariát, a novíciát, aki később von Trapp felesége és a Trapp gyerekek szeretett mostohaanyja lett. Az igazi Maria is nagyon szerette a Trapp gyerekeket, ám a valóságban közel sem volt olyan napsugaras természet, mint amilyennek a film ábrázolta.
George Clooney két híres színésznővel is fogadást kötött a családi állapota kapcsán. Nicole Kidman és Michelle Pfeiffer azóta egyaránt százezer dollárt veszített, hiszen Clooney nem lett 40 éves kora előtt apa (ahogy azt Kidman várta), és végül megnősült (bár ezt Pfeiffer lehetetlennek tartotta). Nem sokan hitték volna, hogy eljön az idő, amikor a híres agglegény már nem önmagában, hanem a társával együtt lesz fogalom Hollywoodban.
Online vásárolunk, online dolgozunk, online randizunk – és online élünk. A kényelemnek azonban ára van: egyre kevesebb a fizikai találkozás és az érintés. Nagy-Britannia már magányügyi miniszterrel védekezik, a vírusként terjedő magány pedig a TEDx-beszédek egyik visszatérő eleme lett. Mit tehetünk?
