A menstruációról egészen kiskortól érdemes beszélni a gyerekeknek – igen, a fiúknak is!
Ki vele! A női vérről
Rovattámogatás
„Azok a napok”, „megjött” – mondjuk, ha a menstruációnkat valamilyen okból szóba kell hozni. De sokszor inkább szóba sem kerül, még akár a párkapcsolatunkban sem; vagy a gyerekünk előtt. Pedig nagyon sok szempontból fontos lenne ledönteni ezeket a tabukat, már csak azért is, hogy végre a világ is tekintetbe vegye a női test természetes működését, ezzel megkönnyítve a nők életét. Erről beszélgetünk a Ki vele! ma esti, különösen szókimondó adásában Kovács András Péter humoristával (aki férfi, de attól még igenis érinti a téma), Tapasztó Orsi mentálhigiénés szakemberrel, Nyáry Luca íróval és dr. Benkovics Júlia szülész-nőgyógyásszal. Csatlakozik hozzájuk D. Tóth Kriszta, D. Tóth András és ifj. Fegyverneky Sándor is, valamint az endometriózis kapcsán Krajnyik Cintia. A moderátor: Csepelyi Adrienn. Ez pedig Tóth Flóra ajánlója.
–
„Ami csak nőket érint, azt hajlamosak vagyunk tabuként kezelni vagy elviccelni”
– mondja Nyáry Luca. Az egykori biológia „spec.”-es D. Tóth András profin összefoglalja a menstruáció biológiai lényegét (nézzétek meg a műsort, ha nem tudjátok), de azért valószínűleg sok férfi úgy érzi, hogy neki nem kell ezzel foglalkoznia. „A fiúknak 60 darab szinonimájuk van arra, hogy pisilnek” – mondja Kovács András Péter. És Nyáry Luca is hozzáteszi, hogy ha az osztálytársának oké úgy kimenni az óráról, hogy „tanár úr, szarnom kell”, akkor ő hadd mondhassa, hogy tampont akar cserélni. „Undi dolgokról nehéz beszélni, és ez undi dolognak minősül” – mondja Tapasztó Orsi. D. Tóth András pedig hozzáteszi, hogy valószínűleg a menstruációs vér állaga, illetve sokak szemében maga a vér teszi rémisztővé a jelenséget.
„Ez nálunk nem volt otthon téma” – miért nem tudnak a fiúk a menstruációról?
KAP azt mondja, az ő édesanyja ezt nagyon diszkréten intézte, így ő gyerekkorában nem is tudott róla. Tapasztó Orsinak van egy nyolcéves fia, ő már rákérdezett a különböző menstruációs termékekre, de Orsi még nem merte részletesen beavatni. Ezen a ponton csatlakozik a beszélgetéshez dr. Benkovics Júlia szülész-nőgyógyász, aki azt mondja, már egészen kiskortól lehet, és érdemes beszélni a fiúknak is a menstruációról, lehetőleg akkor, amikor az amúgy is felmerül.
„Nem traumatizálom a gyereket azzal, ha nyolcéves korában elkezdem neki mondani, hogy anya havonta négy-öt napig, mikor milyen erősséggel, hát… és ő nem fogja attól azt hinni, hogy anya akkor meghal?”
– teszi fel a kérdést Orsi. Dr. Benkovics Júlia szerint, ha látja a gyerek, hogy közben jól vagy, és el is meséled neki, hogy ez egy természetes dolog, akkor megtanulja, hogy ez az élet része. „Ennek kulturális története van, hogy itt ülünk, és arról beszélgetünk, hogy tampon meg menstruáció, és ez egy nagyon hosszú út volt. És tök jó, hogy itt tartunk, de dolgoznunk kell érte” – mondja a nőgyógyász.
A férfibioritmus szabja meg a világunkat
A férficiklusról Bereczki Szilvia már írt, olvassátok el! De nemcsak a világ működésének tekintetében nem alkalmazkodunk a női test sajátosságaihoz, hanem a terek kialakításában sem. A legtöbb mellékhelyiségben nincs az ajtón belül, a vécéhez közeli kézmosási lehetőség, vagy akár szemetes, miközben ezek megkönnyítenék a nők dolgát. És – ahogy Nyáry Luca beszámol róla –
sok helyzetben még a dohányzást is jobban figyelembe veszik, mint azt, hogy a nőknek a menstruáció miatt szüksége van időnként (például egy több órás érettségin) egy kis extra időre vagy figyelemre.
„Annyira nem kommunikáltuk ezt eddig, hogy esetleg speciális igényeink lennének a menstruáció idején, hogy a világ erre nincs felkészülve. És most még mindenki zavarba jön tőle” – mondja dr. Benkovics Júlia.
„Amikor a menstruációról beszélünk, arról beszélünk, hogy hogy vagyunk a testünkben”
D. Tóth Kriszta a Breakout Roomban a menopauzáról beszélgetett Iványi Orsolya menopauza-edukációs aktivistával, de előtte megemlít egy nagyon fontos témát: hogy mi, nők mennyit tudunk a testünkről, megnézzük-e magunkat „odalent”. KAP rácsatlakozik: a fiúk a fél gyerekkorukat azzal töltik, hogy nézik a nemi szervüket, és nem csak nézik.
„Ha nekem péniszem lenne, én is egész nap azt fogdosnám”
– mondja Luca.
Orsi szerint generációs kérdés is, hogy nőként mennyire merünk nyíltan viszonyulni a testünkhöz: „A mi generációnknak ezt meg kell fejlődni, de a gyerekeinknek már átadjuk, legyenek fiúk vagy lányok. […] A fiamat úgy fogom edukálni, hogy ez teljesen természetes legyen számára, és ha egy osztálytársnője vagy kolléganője olyan napokat él, az számára ne legyen furi, ne tabuként kezelje, hanem támogassa azt a nőt abban, ami neki a legjobb.” D. Tóth Kriszta vonja le a konzekvenciát: „A kisfiúkat és a nagyfiúkat ugyanúgy kell edukálni a női testről.”
Mit tudnak a férfiak a menstruációs termékekről? Hogyan kerülnek szóba (és KAP fejébe) az átvérzett olimpiai bugyik? Milyen nőket irigyel Tapasztó Orsi a menstruáció kapcsán? Mi a menopauza? Szó esik még menstruációs barlangról (mai nevén wellnessről), nőgyógyászati élményekről, és a beszélgetés nagyon fontos része, hogy Krajnyik Cinti elmeséli az ő endomentriózis-történetét, mert a menstruáció kapcsán erre az egyre többeket érintő betegségre is fontos kitérni. Nézzétek meg az adást: ma este 21 órakor a Viasat3 műsorán!
Kiemelt képünk forrása: VIASAT3 / Fábián Bori
