Cseresznyevirágzás télen-nyáron? Létezik!
Nem csak néhány hét a szakura!
Kezdődik a cseresznyevirágzás szezonja Japánban, egyre-másra dobálja fel a TikTok a videókat, amelyekben a szakura ünnepére odalátogató turisták özönét mutatják meg, vagy épp tippeket adnak arra, hogyan érdemes elkerülni a tömeget. A cseresznyevirágzás és a hozzá kapcsolódó hanami (virágnézés) értelemszerűen adott időszakhoz köthető, így mindenki néhány héten belül érkezik az országba megcsodálni a szépségét. De vajon tényleg ennyire szűk ez az időablak? Nem biztos! Csepelyi Adrienn cikke.
–
A japáncseresznyének (Prunus serrulata vagy Cerasus serrulata) mintegy száz nemesített változata létezik. A növénynemesítők szó szerint évezredek óta dolgoznak azon, hogy lélegzetelállító szépségű, különleges árnyalatú és sziromméretű fajtákat nemesítsenek (létezik kétezer éves fajta is!), így aztán a szakurának nincs egységes színe, de még formája sem. Jelképesen halvány rózsaszínű virágként ábrázolják, de egyes területeken egészen másmilyen a külleme. Japán ugyanis rendkívül hosszú és sajátos elhelyezkedésű ország, emiatt a cseresznyevirágzás nem egyetlen adott időpontban zajlik, és a különböző éghajlati adottságú területeken más-más fajták érzik jól magukat.
Cseresznyevirág-jelentés
A cseresznyevirágzás fontosságát a japán kultúrában jól mutatja, hogy a virágzás különböző szakaszaira hat kifejezésük van: a bimbók megjelenésétől a túlnyílásig mindent akkurátusan megjelölnek, hogy biztosan tudhassuk, adott területen mikor érdemes a hanaminkat megtervezni. Mintegy 1200 éve léteznek feljegyzések arról, mikor zajlik majd az úgynevezett „peak bloom”, azaz a legteljesebb virágzás.
A globális felmelegedés és az urbanizáció ezt alaposan átalakította: a városokban jóval előbb nyílnak ki a szirmok.
A Prunus yamasakura fajta virágzása viszonylag jól behatárolható volt például a 800-as évektől az 1800-as évekig, aztán fokozatosan előretolódott, mígnem 2021-ben minden idők legkorábbi virágzását figyelték meg. Ami az 1850-es években április 17-re esett, az napjainkban április 5. körül következik be Kiotóban.
Így aztán, ha valaki kimondottan emiatt utazik az országba, gondos tervezésre – és egy kisebb vagyonra – van szüksége. Ebben az időszakban ugyanis mindenhol az egekbe szöknek a szállásárak. Hogyan lehet akkor némileg nyugisabb és olcsóbb módon gyönyörködni a szakurában?
A (szub)trópusi Japán
Okinava prefektúra történelmi jelentőségéről most nem fogok értekezni, legyen elég annyi, hogy ez a szigetcsoport Japán déli „csücske” mellett terül el, és éghajlata az északi szigeteken szubtrópusi, délen pedig egyenlítői!
Okinava prefektúra fő importcikkei a cukornád és a trópusi gyümölcsök – no meg az, hogy a szakura is sokkal korábban zajlik, mint bárhol az országban: január közepétől februárig! Errefelé a különleges, sötét színű, „lefelé néző” virágairól ismert Kanhizakura fajta él.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Nago városának mintegy 20 ezer cseresznyefája van, így aztán ez a legkedveltebb célpont (január utolsó hétvégéje a hanami), de érdemes utánajárni, adott évben melyik szigeten mikor van a teljes virágzás.
Későn nyílók
Ár–érték arányban a szakértők szerint azok járnak a legjobban, akik április végéig várnak az útjukkal, kikerülve így a Tokió–Kiotó–Oszaka háromszögben és a középső országrészben zajló ünnepélyeket – és aztán északnak veszik az irányt!
Ekkor kezdődik ugyanis a szakura Japán legészakibb szigetén, Hokkaidón!
Szapporo a turisták szerint jóval barátságosabb, nyugalmasabb tájék, és itt is meseszép helyszínek várnak: a Macujama-kastély körül például 10 ezer cseresznyefa borul virágba április közepétől május közepéig.
Mivel a cseresznyevirágzás körülbelül 10-14 napig tart, az ügyesen tervezők egészen biztosan nem maradnak szakura és hanami nélkül, ha Hokkaidó felé veszik az irányt!
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Egyszer nem elég?
A növénynemesítés türelemjáték, évtizedeket is igénybe vehet egy-egy új fajta létrehozása. Sokszor nem is olyan nagy a különbség, akár szemmel kevéssé látható az egyes fajták vagy fajtaváltozatok között, csak például a nyílás vagy a betegségekkel szembeni ellenállás tekintetében különböznek.
Olykor azonban egészen „vad” ötleteket is kipróbálnak a növénynemesítők. Mert ki ne vágyna arra, hogy ne csak évente egyszer csodálhassa a szakura lélegzetelállító szépségét? Nos, e megfontolásból nemesítették az úgynevezett őszi japáncseresznyét – amely a „szokásos” tavaszi virágzás mellett ősszel is virágba borul.
A másodvirágzás természetesen roppant kecsegtető lehet a hobbikertészek és a turistacsalogatásra vágyó helyszínek számára, mindamellett felvet néhány kérdést… Például, hogy a hanami ünnepének lényege, hogy megálljunk egy kicsit, és megemlékezzünk az élet múlandóságáról, a pillanat fontosságáról, és megszenteljük azt a néhány napot, amíg a halvány rózsaszín virágok tartanak.
Na de tél közepén?
És ezt még mindig lehet fokozni – igaz, a téli szakura „egy kicsit” más, mint a többi. A virágzó japáncseresznye ugyanis ugyanannyira számít már emblémának, mint valódi növénynek: a nyílás idején mindenfelé szakuraízesítésű italokkal, formájukban cseresznyevirágot imitáló ételekkel, édességekkel találkozhatunk, s természetesen ezek csomagolásán is a rózsaszín szirmok köszönnek vissza.
Tulajdonképpen nincs hát semmi meglepő abban, hogy valaki egyszer ránézett a fehér hóréteg alatt téli nyugalmukat töltő cseresznyékre, és eszébe jutott rózsaszín fénnyel megvilágítani őket.
Igen, a „téli szakura” tulajdonképpen nem más, mint egy fényjáték: az Aomori prefektúrabeli Hiroszaki Parkban mintegy 2600 hófödte fa borul rózsaszín pompába december közepétől február közepéig, és mi tagadás, a látvány valóban tökéletes megidézése a valódi szakurának!
Ha valaki látta már élőben, küldjön egy fényképet róla! Vajon a valóságban is olyan gyönyörű?
Kiemelt kép: Getty Images / I love Photo and Apple
