–

Kutatók több mint 20 ezer felnőtt adatainak elemzéséből arra jutottak, hogy azok, akik éveken keresztül nyolcórás vagy annál szűkebb időablakban vesznek csak magukhoz táplálékot, közel kétszer nagyobb eséllyel haltak meg szív- és érrendszeri betegségben, mint azok, akik a szokásos napi 12-16 órában fogyasztanak ételt.

Böjtöl a fél világ

Az időszakos böjtölés – bár cseppet sem új keletű dolog – az utóbbi években igen népszerűvé vált világszerte, miután a BBC újságírója, dr. Michael Mosley 2012-ben az Eat Fast, Live Longer című televíziós dokumentumfilmjében, majd a The Fast Diet című könyvében beszámolt az előnyeiről. De elterjedéséhez hozzájárult a Kate Harrison újságíró saját tapasztalatai alapján írt The 5:2 Diet című könyv és dr. Jason Fung The Obesity Code (Az elhízás titka) című 2016-os bestsellere is, illetve számos lelkes beszámolót is lehet olvasni a pozitívumairól és a hatékonyságáról a különféle időszakos böjtöléssel foglalkozó csoportokban, blogokon is.

Csodamódszer

Azóta sok kutatás is bizonyítja az általa elért egészségi előnyöket a súlyvesztésen túl is.

Ha csak egy adott időablakban vesz magához az ember ételt, azzal sikeresen szabályozható a vércukorszint, csökkenthető a koleszterinszint, a gyulladások, a kettes típusú cukorbetegség kialakulásának esélye, javul a szív és az agy állapota, megelőzhető vele a rák kialakulása, de még az Alzheimer-kór megjelenése is elkerülhető lehet e táplálkozási gyakorlattal, állítja sok táplálkozástudománnyal foglalkozó szakember. 

Ha belegondolsz, logikus is, miért előnyös hagyni a szervezetednek egy hosszabb időt arra, hogy regenerálódjon a folyamatos emésztés után.

Egy gyors rápillantás arra, hogyan is működik a táplálkozás: az elfogyasztott ételt a bélrendszerünkben lévő enzimek lebontják, hogy aztán molekulák formájában a véráramunkba kerüljenek. A szénhidrátok, különösen a cukrok és a finomított gabonafélék (például a fehér lisztek és a rizs) gyorsan cukorrá bomlanak, amelyet sejtjeink energiaként használnak fel. Ha azonban a sejtek nem használják fel az összes cukrot, akkor a „felesleget” elraktározzák a zsírsejtjeinkben. A cukor azonban csak inzulin segítségével juthat be a sejtekbe. Amikor nem eszünk, az inzulinszintünk csökken, a zsírsejtjeink pedig felszabadíthatják a raktározott cukrot, hogy energiaként használhassák fel. Azaz: ha hagyjuk, hogy az inzulinszintünk elég hosszú időre elég alacsony szintre csökkenjen, fogyni fogunk, áll a Harvard Health magyarázatában. (Ha bővebben érdekel a téma, Kurucz Adrienn ITT osztotta meg Ume Anett dietetikus szakvéleményét, illetve a saját tapasztalatait az időszakos böjt kapcsán.) 

Az IF módszernek ráadásul számos változata van, tehát mindenki megtalálhatja azt, ami a leginkább beleilleszthető az életvitelébe: a legnépszerűbbek között van a 16:8-as, amikor 16 órában böjtöl az illető (azaz vízen, üres feketekávén és szintén üres teán kívül semmit nem fogyaszt), és nyolcórás időablakban táplálkozik, illetve az 5:2-es nevezetű, amikor a hét két napján böjtöl az ember, azaz maximum 500 kalóriányi táplálékot vesz magához. Mindez pedig számos egészségi előnnyel is jár – hihettük egészen eddig. De akkor ez mégsem igaz?

91 százalékkal nagyobb esély a szívbetegségben való halálra

Hogy megvizsgálják az időszakos böjt egészségre gyakorolt hatásait, a kutatók összevetették a Nemzeti egészség- és táplálkozásvizsgálati felmérés (National Health and Nutrition Examination Survey; NHANES) adatait a nemzeti halálozási index (National Death Index) információival.

A vizsgálat során 20 078 húszévesnél idősebb férfi és nő adatait vetették össze, akiket nyolc éven keresztül követtek nyomon. A vizsgálat időtartama alatt 2797-en haltak meg, 840-en szívbetegség és 643-an rákos megbetegedés miatt. Az adatok elemzésekor a kutatók azt látták, hogy azok, akik napi nyolc óra alatt vagy annál szűkebb időablakban fogyasztották el a napi kalóriamennyiségüket, 91 százalékkal nagyobb eséllyel haltak meg szívbetegségben, mint azok, akiknél eloszlott a táplálkozás 12-16 órára.

Az eredmény a kutatókat is megdöbbentette, hiszen az eddigi, rövid távú (azaz egy hónap és egy év közötti időszakban végzett) randomizált, kontrollált vizsgálatok alapján úgy tűnt, az IF-diéta remek módja annak, hogy az ember csökkentse a szív- és érrendszeri halálozás kockázatát.

Akkor most mi változott? 

A tanulmány vezető szerzője, Victor Wenze Zhong, PhD., a sanghaji Csiai Tung Egyetem Orvosi Iskolájának (Jiao Tong University School of Medicine) epidemiológia- és biostatisztika-professzora a Today.com megkeresésére elmondta: elképzelhető, hogy az időszakos böjtölést alkalmazó csoportnak kevesebb sovány izomtömege volt, mint a kontrollcsoportnak, ami pedig a korábbi kutatások szerint összefüggésbe hozható a szív- és érrendszeri halálozás magasabb kockázatával. Ezzel együtt elismeri: csak az ő vizsgálataik önmagukban nem elégségesek ahhoz, hogy kijelenthessük, az időszakos böjtölés káros, sőt ő maga is úgy gondolja, rövid távon (három vagy akár hat hónapon keresztül) az IF-diéta nemcsak a testsúly szabályozásában hatékony, de a szív- és érrendszeri egészség megőrzésében is. Hosszú éveken keresztül gyakorolva azonban ezek az előnyök elveszhetnek. 

Önmagában a böjtölés nem csodafegyver

Való igaz, abban a táplálkozási szakértők is egyetértenek, hogy önmagában az IF-diéta nem elégséges az egészség megőrzéséhez, ugyanis sokan beleesnek abba a hibába, hogy amikor végre „kinyílt” az evésre szánt időablak, sokkal kevésbé kritikusan válogatják meg, mit vesznek magukhoz. 16 órás (vagy hosszabb) böjtölési időszak után hajlamosabbak kevésbé tápláló, magasabb kalóriatartalmú, egészségtelenebb ételeket is behabzsolni, akár jutalomként azért, hogy eddig „kibírták”. Ahhoz pedig nem kell dietetikusnak lenni, hogy tudja az ember, ha nyolc órán keresztül csipeget gyorsételeket vagy ultrafeldolgozott élelmiszereket, az egészen biztos nem tesz jót az egészségének. 

Továbbra sincs minden gyerek biztonságban az iskolákban, óvodákban! – az anafilaxiaügy fejleményei

WMN Egszsg – 2024. március 19. – SzHA

Azt egyébként az IF-fel foglalkozó szakemberek is hangsúlyozzák (például Buda Álmos, az IF-fel foglalkozó egyik legnagyobb magyar Facebook-csoport adminja, a DietCrafting oldal szerzője), mennyire fontos, hogy az evős ablakban minél több zöldséget, gyümölcsöt, tápláló ételt egyen az ember, és ha lehet, kerülje a zsíros, sok kalóriát tartalmazó ételeket, azaz: az időszakos böjt nem azt jelenti, hogy bármit és bármennyit meg lehet enni, kalóriadeficit nélkül ugyanis nincs fogyás, az egészségtelen ételektől pedig nem lesz hosszú az élet.

Forrás: ITT, ITT, ITT, ITT és ITT

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / erdikocak

Fiala Borcsa