A Barbenheimer nem csak a mozikban volt zseniális húzás
Margot Robbie és Cillian Murphy között jól működik a kémia
A Variety magazin Actors on Actors műsora nem véletlenül örvend évek óta nagy sikernek. A koncepció szerint a készítők olyan sztárpárosokat ültetnek le egymással szemben beszélgetni, akik időnként akár kifejezetten különbözők, de minden esetben valamilyen módon mégis összekapcsolódnak. A jelenleg futó évad egyik legizgalmasabb párosának Margot Robbie és Cillian Murphy ígérkezett, akik idén nyáron egyszerre tarolták le a filmvásznat a Barbie és az Oppenheimer című mozikkal, a két film azonos időben való megjelenése pedig egészen páratlan film- és marketingtörténeti eseménynek bizonyult. A két színész személyisége nem is különbözhetne jobban, mégis hihetetlenül szórakoztató és élvezetes beszélgetés kerekedett kettejük találkozásából. Krajnyik Cintia szemléje.
–
Minden tárgyiasítási szándék nélkül, soha nem tudtam elmenni Margot Robbie szépsége mellett. Ez nem pusztán arról szól, hogy elképesztően jó nőnek tartom, hanem arról, hogy szabályosan megigéz a látványa. A haja, a mosolya, az alakja, de ami mindezt teljessé teszi: a kisugárzása. Már-már éteri jelenségnek tűnik,
aki ráadásul nemcsak gyönyörű, de végtelenül értelmes is, ami ráadásul olyan bájjal, őszinte kíváncsisággal társul, hogy egész egyszerűen nem lehet nem kedvelni.
Ha bárki elfogultsággal vádolna, nem ellenkezem, sőt, mindezt megfejelem a Cillian Murphy iránt érzett rajongásommal is.
Annak idején, amikor elkezdtem nézni a Peaky Blinders (magyarul Birmingham bandája) című sorozatot, szabályosan leesett az állam. Murphy olyan karizmával ruházta fel Thomas Shelby karakterét, hogy szerintem nem volt ember a sorozat nézői között, nemtől, szexuális irányultságtól teljesen függetlenül, akiben ne ébredt volna némi vonzalom a színész iránt. (Részemről ez egy határozott eufemizmus az érzéseimet illetően).
Összegezve tehát, NAGYON kíváncsi voltam kettejük beszélgetésére.
Margot Robbie elmeséli a beszélgetésben, hogy az Oppenheimer producere, Chuck Roven felhívta azzal kapcsolatban, hogy mindkét film premierjét július 21-re ütemezték, és megpróbálta rávenni Robbie-t – aki producerként is részt vett a Barbie munkálataiban – hogy tolják el a megjelenést, Christiopher Nolan ugyanis meglehetősen babonás, minden filmje július 21-én, vagy ahhoz közeli napon debütál.
Robbie azonban nem engedett az elképzelésükből, így a két filmet egyszerre tűzték műsorra,
a rajongókban pedig feléledt valami jó ideje nem tapasztalt lelkesedés a mozifilmek iránt, és a világ egy teljes marketingkampányt kreált a Barbenheimer-jelenségnek.
Szót ejtenek arról, hogy a rendhagyó érdeklődés vélhetően abból fakadt, hogy a nézőket nem lehet kategorizálni, többségünk ízlése ugyanis rendkívül diverz, és ugyanúgy kíváncsi lehet valaki egy műanyagbabáról készült filmre, mint egy elméleti fizikus történetére.
„A közönség nem szereti, ha azt mondod nekik, hogy »ezt vagy azt kell látnotok!« Ők döntenek, és saját maguk generálják az érdeklődést”
– fűzi hozzá Murphy.
Margot Robbie le sem tagadhatná, hogy egy igazi fangirl veszett el benne, ha Cillian Murphyról van szó. Többször is hangsúlyozza, hogy odavan nemcsak a filmjeiért, de természetesen a Peaky Blindersért is. Robbie arról is megkérdezi Murphyt – aki legendásan kívülálló, ha az őt és a munkásságát érintő hype-ról van szó, olyannyira, hogy nem is nézi vissza, amiben szerepel –, hogy találkozott-e az őt ábrázoló mémekkel az interneten. Murphy elmeséli, hogy kamaszfiai vannak, így nekik köszönhetően rendszeresen találkozik a róla szóló vicces tartalmakkal.
Érdekes látni, hogy
míg Robbie nagyon nyitott, érdeklődő, kíváncsi természetnek tűnik, Murphy sokkal inkább magának való, introvertált szupersztár, kettejük dinamikája mégis parádés.
Természetesnek, magától értetődőnek hat a beszélgetésük, amelyet úgy tűnik, hogy az Oppenheimer színésze is őszintén élvez, pedig nem arról híres, hogy kedvelné az interjúkat.
Az egyik legszembetűnőbb közös vonásuk vélhetően a szakmájuk iránti alázat, hasonló elhivatottsággal és erőbedobással készülnek egy-egy szerepre,
és többek között ez teszi őket ennyire kivételes színészekké.
Szóba kerül az ausztrál és az ír akcentus, de az is, milyen eszközökkel, felkészítők segítségével gyakorolják az akcentusokat, dialógusokat, mozgásokat. Robbie például attól sem riadt vissza, hogy egy flamingót tanulmányozzon és utánozzon a Barbie-szerep kedvéért, de mindketten gyakran keresnek YouTube-on forrásokat egy-egy szerep megformálásához.
Margot Robbie hosszasan mesél a Greta Gerwiggel zajló felejthetetlen közös forgatásról (A Barbie című filmről ajánlót, Greta Gerwigről pedig portrét is írtam korábban), Murphy pedig arról, hogy az elmúlt húsz évben hogyan gazdagodott a kapcsolata a világhírű rendezővel, Christopher Nolannel, akivel már hat filmen dolgoztak együtt, noha az Oppenheimer volt az első alkalom, ahol főszerepet játszott. Robbie ennek kapcsán hozzáteszi, hogy ő személy szerint jobban szeret mellékszerepeket alakítani, akkor ugyanis szabadabban játszhat, kevésbé nyomja a vállát a film sikerének felelőssége.
Szóba kerül: elképzelhető-e, hogy a Peaky Blindersből egyszer mozifilm szülessen, ahogy az is, hogy a Barbie-ból készülhet-e folytatás, egy második rész. Egyik színész sem mond nemet a lehetőségre, de mindkettőjüknek vannak azzal kapcsolatban fenntartásai, hogy egy sorozat hitelesen átültethető-e a filmvászonra, vagy hogy
egy olyan mozi sikere, amibe apait-anyait beleadtak a készítők, még egyszer megismételhető-e.
A színészek hihetetlen tisztelettel és érdeklődéssel fordultak egymás felé, noha bármilyen furcsa, most találkoztak életükben először személyesen. Ha kíváncsiak vagytok egy üdítően friss beszélgetésre, ahol még több kulisszatitkot tudhattok meg a Barbie és az Oppenheimer előkészületeiről és forgatási munkálatairól, mindenképp érdemes megnéznetek a teljes beszélgetést!
Kiemelt képünk forrása: YouTube/ Variety
