Félelemkeltés és sürgetés: a csalók leggyakrabban így manipulálnak

–

Fuller Bianka pszichológus szerint ahhoz, hogy megértsük, milyen belső folyamatok zajlanak le bennünk a kihagyhatatlannak tűnő lehetőségek láttán, fontos megértenünk, hogyan döntünk. Alapvetően két főbb stratégiánk van: a gyors, ösztönös, intuitív, érzelmes, illetve a lassú, racionális, megfontolt, logikus út. (Erre a felfedezésre egyébként Daniel Kahneman jutott, amiért Nobel-díjjal is jutalmazták.) A csalók a gyors, érzelemvezérelt gondolkodási módunkra apellálnak.

„Amikor valamilyen érzelem vezérli a reakciót, a racionalitás háttérbe szorul”

– mondja a szakértő. Hozzáteszi, hogy a legtöbb esetben a fogyasztóra időnyomást helyeznek, sürgetik, hogy ne is legyen ideje végiggondolni, az adott ajánlatnak vannak-e buktatói. A félelemérzet-keltés is rendkívül gyakori. Ilyenkor a vásárló attól tart, hogy az adott akciós termék hamarosan elfogy, vagy valamiből kimarad, ha nem csap le azonnal a lehetőségre. A félelem szintén olyan reakció, ami erős érzelmi lökettel jár, ezáltal a gyors gondolkodást kapcsolja be, és a logika ismét háttrébe szorul. „Minél nagyobb rajtunk az érzelmi nyomás, a sürgetettség, annál nagyobb az esélye, hogy a döntés, amit meghozunk, nem lesz racionális” – teszi hozzá Fuller Bianka.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

wmnmagazin (@wmnmagazin) által megosztott bejegyzés

Mik lehetnek az intő jelek, hogy a kihagyhatatlannak tűnő ajánlatot biztosan ki kellene hagynunk?

Fuller Bianka szerint:

„Nagyon egyszerűen megfogalmazva: a túl szép ahhoz, hogy igaz legyen típusú lehetőségeknél legyünk résen.”

Azonban fontos kiemelni, hogy sokféle körülmény befolyással lehet arra, hogy végül mégis figyelmen kívül hagyjuk az ajánlat hiteltelenségét, és ez átveréshez vezethet. Hatalmába keríthet minket a vadászat, a felfedezés öröme, büszkeséggel tölthet el minket, milyen fantasztikus lehetőségre bukkantunk. Fuller Bianka hangsúlyozza, hogy a félelem és a sürgetettség érzése mellett a FOMO (fear of missing out) érzete is kialakulhat bennünk, amikor attól tartunk, hogy lemaradunk valamiről. Akár olyan formán is, hogy nem válhatunk egy társadalmi csoport tagjává, ezáltal hátrányba kerülünk, ha nem csapunk le az ajánlatra.

A szakértő szerint akkor is érdemes gyanakodnunk, ha a lehetőség nagyon könnyen, egyszerűen elérhető. Ha ugyanis egy hosszadalmasabb regisztrációs, vásárlási folyamat előz meg egy vételt, az alatt lehet időnk átgondolni, hogy valóban szükségünk van-e az adott termékre, szolgáltatásra, tényleg ér-e ez nekünk ennyit. Ha valami pillanatok alatt hozzáférhető, feltűnően egyszerű megkaparintani, nem árt élni a gyanúperrel, hogy valami nem stimmel az ajánlattal.

Miért vagyunk mégis hajlamosak figyelmen kívül hagyni, ha megszólal bennünk a vészcsengő?

Ennek legtöbbször az áll a hátterében, hogy

a csaló valamilyen megbízhatónak gondolt személy vagy szolgáltató nevében keres minket – például bank, telefontársaság vagy csomagküldő.

Úgy gondoljuk, ők biztosan jobban tudják, milyen információk, adatok hiányoznak a rendszerükből. Ez gyakran kiegészül a fenyegetettség érzésével is: attól tartunk például, hogy zárolják a bankszámlánkat, esetleg már le is emeltek róla egy jelentős összeget, vagy nem érkezik meg az egyik csomagunk. „Abban az esetben, amikor nem is rendeltünk semmit, megszületik bennünk a kíváncsiság, hogy vajon miről lehet szó, és ez vezet oda, hogy odakattintunk, ahova nem kellene, vagy megadjuk a saját adatainkat” – mondja a pszichológus.

A kedvesség is a csalók pszichológiai fegyvere lehet

Fuller Bianka azt is hozzáteszi, hogy legtöbb esetben, ha a csalók közvetlenül veszik fel velünk a kapcsolatot, jellemzően nagyon kedvesek, ami szintén azt a hamis illúziót kelti bennünk, hogy nem akarhat nekünk valaki rosszat, amikor ennyire szívélyes és jószándékú, hiszen biztosan segíteni akar. 

„Ez egy nagyon erős trükk.”

A másik gyakran bevetett módszer az úgynevezett igazságtorzítás, aminek az a lényege, hogy ha valamit nagyon sokszor ismételnek nekünk, előbb-utóbb igaznak fogjuk vélni. „Ez is egy olyan torzítás, ami tudattalanul zajlik le bennünk, és észre sem vesszük” – mondja a szakértő. 

Hogyan tudjuk magunkat felvértezni, hogy ne legyünk áldozatok?

Fuller Bianka szerint az elsődleges, legfontosabb lépés a tudatosítás, hogy értsük és tudjuk, milyen pszichológiai folyamatok zajlanak le bennünk. Érdemes tisztában lenni azzal a torzítással is, hogy az emberek többsége alapvetően inkább optimista, főleg, ha önmagáról van szó. „Ennek tipikus példája az elgondolás, amikor

azt hisszük, hogy valami mással ugyan megtörténhet, de velünk biztosan nem, hiszen mi észrevennénk, ha minket akarnának átverni.”

A szakember hozzáteszi, hogy ezt a prekoncepciót számos kutatás is alátámasztja. Azt javasolja, hogy minden ilyen helyzetben – de más, fontos döntések esetén is – tartsunk kognitív szünetet, ahol időt hagyunk magunknak arra, hogy átgondoljuk a továbbiakat, lehetőséget teremtve a lassú gondolkodás bekapcsolására, ami a racionalitást is magával hozza. Jó taktika lehet az is, ha részleteket boncolgató kérdéseket teszünk fel, amely megzavarhatja a csalót.

Kedves olvasóink, arra biztatunk titeket, hogy a karácsonyi vásárlások és csomagvárások idején legyetek óvatosak és körültekintőek, nagyon boldog ünnepvárást kívánunk nektek!

Kiemelt képünk ilusztráció – Forrás: Getty Images/ Reilly Wardrope

Krajnyik Cintia