A depresszión nem segít egy háziállat, bár lehetnek egészségi előnyei, ha veled él
Személyes indíttatása van annak, hogy ez a hír elém került, sokéves dilemmázás után ugyanis arra a döntésre jutottunk, hogy 2 cicával bővül a családunk. Mondanom sem kell, hogy a döntés első számú motorjai a most 8 és majdnem 10 éves lányaim voltak, akik a csillagokat is leígérték az égről, hogy teljesülhessen az álmuk. Mivel elég hektikus életet élünk, bennem máig vannak kérdőjelek, hogy mennyire volt felelős döntés, ezért örömmel kattintottam a National Geographic cikkére, aminek a címe némi megnyugvást ígért: A háziállatoktól tényleg boldogabbak és egészségesebbek leszünk? A válasz azonban több kutatást figyelembe véve nem egyértelmű igen (bár engem azért így is megnyugtatott). A cikk alapján összeszedtem, mit érdemes mérlegelni a kutatásokat is figyelembe véve. Tóth Flóra írása.
–
A kutya tényleg depresszióelűző és gyászterapeuta? Nem
„A kisállattartás legszélesebb körben ismert és elfogadott egészségi előnyei közé tartozik, hogy a háziállatok jobb stresszkezelési stratégiákat tanítanak, fokozhatják az empátiát, és hogy társaságuk megvédheti az embereket a magánytól” – mondja Alan Beck állatökológia-professzor, a Purdue Egyetem Ember–Állat Kapcsolódási Központjának igazgatója.
De ezeknek az előnyöknek egy része kutatásokkal nincs alátámasztva, sokkal inkább csak feltételezések. „A kisállattartás egészségi előnyeire vonatkozó tudományos bizonyítékok összességében vegyesebbek, mint ahogyan azt a közvélemény általában gondolja” – mondja Megan Mueller, a Tufts Egyetem ember–állat interakciójával foglalkozó docense.
A pandémia idején hiába tűnt mentsvárnak az állatokkal szabadban töltött idő, a vizsgálatok szerint általánosságban nem voltak boldogabbak a kisállatot tartó emberek – Hal Herzog, a Nyugat-karolinai Egyetem nyugalmazott pszichológiaprofesszora szerint.
30 lektorált tanulmány áttekintése során, amelyek az állattartás és a depresszió közötti összefüggést mérik, Herzog azt találta, hogy 18 nem mutatott különbséget az állattulajdonosok és a nem tulajdonosok körében mért depresszió előfordulási arányában.
Ettől függetlenül a szakemberek is azt mondják, egyes esetekben valóban működik az, hogy kevésbé érzi magát magányosnak a kisállatot tartó ember, és van, akinek a gyászfeldolgozásban is segít. De ezek inkább egyéni történetek, nem pedig egyértelmű, mindenkire vagy majdnem mindenkire vonatkoztatható előnyök – amik szintén vannak, csak nem ezek.
Ha mozognod kell az állatoddal, egészségesebb leszel, és stresszkezelésben is segít
Az Egyesült Államok Betegség-ellenőrzési és -megelőzési Központja szerint az állatok miatt végzett testmozgás csökkentheti a vérnyomást, a koleszterin- és a trigliceridszintet.
A kutyával való közös játék hangulatjavító (még ha a klinikai depresszióra nem nyújt is megoldást), részben a mozgás miatt. Nagyon sok gazda van, akinek a napi mozgását a kutyával való közös program adja – ők nyilván fizikailag egészségesebbek azoknál, akik még ennyit sem mozognak. Az idősek esetében a mozgás különösen fontos előny, bár sokszor azt is hozzáteszik, hogy ez kimozdítja az egyedül élőket, ez a kimozdulás viszont nem mindig jár a társas kapcsolatok ki- vagy újraépülésével, ahogy azt sokan feltételezik. Ahogy az sem mindig pozitívum, hogy van valaki, akiről gondoskodni kell.
A háziállatokról való gondoskodás bizonyítottan csökkenti a stressz hatására megemelkedő kortizol hormon szintjét, tehát van fizikai előnye annak is, ha az ember megsimogat, megetet egy cicát, tengerimalacot.
„Ha van egy nem ítélkező bizalmasunk, az enyhítheti a stressz hatásait mind a fizikai, mind a pszichológiai egészségre”
– magyarázza Nancy Gee, pszichiátriaprofesszor, a Virginia Commonwealth Egyetem ember–állat interakciós központjának igazgatója. És valóban néha jó kimondani dolgokat, még ha a hallgatóság nem reagál is olyan egyértelműen, mint egy másik ember.
Gyerekek esetében a tanulásra is hat
„Két különálló tanulmány (az egyikben hat-nyolc éves gyerekek, a másikban egyetemi hallgatók vettek részt) igazolta, hogy
a kutyával való interakció fokozza a végrehajtó funkciókat, ami lehetővé teszi, hogy megtervezzenek és megoldjanak egy feladatot”
– mondja Gee.
Az ADHD-s tünetekkel küzdő embereknek jelentős segítséget nyújthatnak a terápiás kutyák, és autizmusban érintetteknél is gyakran észlelhető a szociális készségek javulása állattartás esetén. Maga az állatsimogatás is szorongásoldó a gyerekek számára – ezt igazolta tanulmány is.
Nagyon fontos az egyéni előnyöknél az, hogy az állat igényei passzoljanak a gazda élethelyzetével
A szakemberek szerint a pozitív hatásokhoz az is kell, hogy megfelelően mérlegeljük a lehetőségeinket és vágyainkat, és olyan fajt, fajtát válasszunk, amiről képesek is vagyunk gondoskodni. Emellett azt is fontos észben tartani, hogy a legtöbb állattulajdonos azt tudja kivenni a kapcsolatból, amit beletett – ebben a tekintetben egészen hasonlóan működik az állattartás az emberi kapcsolatokhoz. Tehát
arra nem érdemes számítani, hogy varázsütésre megoldja a problémáinkat egy kutya vagy egy macska, akkor sem, ha tényleg megtaláljuk a hozzánk legjobban passzoló kedvencet.
„Ahhoz, hogy a kisállattartás minden előnyét kiaknázhassa, időt kell töltenie kedvencével, és aktívan részt kell vennie olyan tevékenységekben, amelyeket mindketten élveznek” – mondja Gee.
Azért általában az emberek nem bánják meg, ha belevágnak az állattartásba: az Amerikai Pszichiátriai Társaság egy közelmúltbeli felmérése szerint az állattulajdonosok 86 százaléka úgy érzi, házi kedvence többnyire pozitív hatással van a mentális egészségére. Remélem, hamarosan én is ebbe a 86 százalékba tartozom majd.
Nektek milyen pozitív hatást hozott az életetekbe a házi kedvencetek?
Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / Sara Monika
