Innen tudhatod, hogy veszélyeztetett vagy-e bőrrák szempontjából – Bőrgyógyász szakértő válaszol legégetőbb kérdéseinkre

–

Nem tudatosan süttettem magam, mert azt szerencsére már több mint egy évtizede nem teszem, de sajnos kisgyerekes anyaként, akinek a nyári időszakban a park és a játszótér a természetes élőhelye, nem figyeltem oda arra, hogy néhány óránként újra bekenjem magam, így bizony lett egy kis színem. Ezen most biztosan sokan nevetnek, a fél baráti köröm napfóbiásnak gondol azért, mert évek óta tudatosan korlátozom a bőrömet ért UV-sugárzás mennyiségét, de az az igazság, hogy a barnulás már önmagában a bőr gyulladásos reakciójára adott pigmentválasz, tehát azt mutatja, hogy valamilyen mértékű károsodás történt.

Persze az szinte elkerülhetetlen, hogy egyáltalán ne érjen minket UV-sugárzás, hiszen még a legmagasabb faktorszámú naptej is átenged valamennyit, de azért egyáltalán nem mindegy, hogy mennyi az annyi, különösen akkor, ha fokozottan veszélyeztetettek vagyunk a rosszindulatú bőrdaganatok kialakulására.

Te veszélyben vagy?

Az, hogy mekkora esélye van esetünkben a bőrdaganatok kialakulásának, genetikánk és életmódunk adhatja meg a választ.

Dr. Veres Tünde a Doktor24 bőrgyógyász szakértője szerint fokozottan kell figyelnie annak, akinek az egyenesági rokonai között előfordult már rosszindulatú bőrdaganat, akinek gyerekkorában volt hólyagos napégése, akinek a bőre nagyon világos, leégésre hajlamos vagy sok anyajegye van.

Nagyon sokat számít a rendszeres szoláriumhasználat is, abból már akár egyetlen alkalom – különösen, ha az fiatalon, még húszéves kor előtt történik – is megnövelheti a rosszindulatú bőrdaganatok kialakulásának esélyét.

Természetesen az is számít, hogy ki mennyi időt tölt napon. Fokozott rizikónak vannak kitéve azok, akik rendszeresen a tűző napon dolgoznak, vagy sokat tartózkodnak a szabadban, és nem figyelnek oda a kellő napfényvédelemre. Ez alapvetően a közvetlen napsugárzás kerülését jelenti, különösen délelőtt tizenegy és délután három óra között, amikor jellemzően a legnagyobb az UV-sugárzás. Igazából mindig csak úgy lenne jó kimennünk a napra, ha legalább 30 faktoros naptejjel be vagyunk kenve, a testünk jó részét eltakaró – ideális esetben UV-szűrős – ruházatot, UV-szűrős napszemüveget és kalapot vagy sapkát viselünk – ugyanis a fejbőrünk is leéghet, ezt pedig hajlamosak vagyunk elfelejteni. Az is fontos, hogy a naptejet – izzadástól függően – két-három óránként, illetve, ha vízbe megyünk, kenjük újra. Egy teljes testre egy alkalommal körülbelül 20–30 ml naptejet érdemes felkenni, és ezt megismételni, ha tartósan napon vagyunk.

Bármennyire is jól áll egyeseknek a kávészínű bőr, a napozásnak esztétikai értelemben is rengeteg árnyoldala van. Hosszú távon ugyanis ráncossá és petyhüdté válik a bőr az UV-sugárzás hatására, így még ezért sem éri meg, hogy esztelenül süttessük magunkat.

Milyen következményei lehetnek a UV-sugárzásnak?

Amellett, hogy a bőr azonnal mutat egy akut gyulladásos reakciót – azaz a pigmentsejtek védekezni kezdenek a nap hatásai ellen – a bőrünket ért sugárzás mennyisége összeadódik az életünkben, tehát minél többet vagyunk napon, annál nagyobb a valószínűsége, hogy károsodnak a bőrsejtjeink, ami idő előtti öregedéshez, vagy éppen daganatok kialakulásához vezethet.

A leggyakoribb bőrdaganatok a „nem melanóma típusú” rákok. Ezek közül a bazálsejtes karcinóma a legjobban gyógyítható, nem szokott áttétet adni, így eltávolítás után általában utókezelésre sincs szükség. A laphámrák már adhat áttétet, de általában az is csak akkor, ha sokáig elhanyagolják. A fenti kettőnél szerencsére ritkább, de nagyon veszélyes a bőr pigmenttermelő sejtjeiből kiinduló melanóma, amely már korai állapotában is képezhet áttétet a nyirokereken vagy véráramon keresztül. 

Az alapszabály minden gyanús bőrelváltozás esetében az, hogy azonnal forduljunk vele orvoshoz!

Ehhez először is ismerni kell a saját bőrünket: dr. Veres Tünde a havi önvizsgálatot javasolja, amikor az egész testünket alaposan átnézzük, és újonnan megjelenő vagy megváltozott bőrképleteket keresünk. Fontos, hogy olyan helyeket is alaposan átnézzünk, mint a fejbőr, a talpak, a lábujjak közötti részek és az intim területek. Ha szükséges – például a hát vagy hajas fejbőr esetén –, kérjük meg nyugodtan rokonunkat, barátunkat, hogy nézze meg, nem lát-e valami gyanúsat. Ha magasabb a rizikónk, akkor emellett félévente, átlagos vagy alacsonyabb rizikó esetén pedig évente ajánlott dermatoszkópos anyajegyszűrésre is elmenni egy bőrgyógyász szakorvoshoz.

Veres Tünde hangsúlyozza, hogy ez utóbbit nem helyettesítheti semmi. Bár ő maga is jónak tartja a különböző bőrelemző applikációkat, amik segíthetnek az önvizsgálatban, az alapszabály az, hogy új bőrelváltozás megjelenése vagy meglévő anyajegy megváltozása esetén kérjünk egy időpontot a bőrgyógyászhoz, panaszmentesen pedig minimum évente járjunk el szűrésre.

A melanóma időben felismerve sikeresen kezelhető, és az ötéves túlélés esélye 90% feletti, ám kezeletlenül mindössze két év alatt is adhat áttétet, amely esetében már jelentősen romlanak a túlélési esélyek. A doktornő arra is felhívja a figyelmet, hogy a laikusok sokszor még azt sem feltétlen ismerik fel, mi anyajegy és mi az egyéb bőrképlet, míg egy dermatoszkópos vizsgálat akár pár milliméteres nagyságú bőrdaganat azonosítására is képes. Ha tehát vigyázunk, megfelelően védekezünk a napfény ellen, havonta átvizsgáljuk magunkat és legalább évente eljárunk bőrgyógyászhoz anyajegyszűrésre, már valóban mindent megtettünk magunkért ezen a téren.

Mire figyeljünk az önvizsgálat során?

Saját bőrünk alapos átnézése során kövessük az úgynevezett ABCDE-szabályt. Az angol kifejezésekből létrehozott betűszóban az A az aszimmetriára utal: ha egy bőrképlet látványosan aszimmetrikus, tehát két oldala nem tükrözhető egymásra, mutassuk meg bőrgyógyásznak.

Ugyancsak gyanús, ha az anyajegy szabálytalan, elmosódott szélű, nem lehet jól elkülöníteni a bőr többi részétől (erre utal a B /borders/ betű). A C a színt (color) jelenti. A normális anyajegy általában egy színből áll, míg a melanómában gyakran több szín is keveredik. Barnás-feketés, de kékes-vöröses árnyalatok is megjelenhetnek benne. Fontos az anyajegy mérete is, egy rosszindulatú bőrképlet gyakran nagyobb mint hat mm (ez pont egy normál ceruza radírjának megfelelő méret). Erre utal a D (diameter) betű. Itt azonban tudnunk kell, hogy a melanóma akár egy-két milliméteres is lehet. Végezetül pedig az E (evolution) azt vizsgálja, hogy az adott bőrképlet változott-e az utóbbi időben akár az alakját, színét, méretét tekintve, akár azért, mert kisebesedett, vérezni, váladékozni kezdett, kihullott belőle a szőrszál, viszket, fáj. Jól használható az önvizsgálathoz még az úgynevezett „rút kiskacsa” módszer, amely azoknak a bőrképleteknek a megfigyelését javasolja, amelyek látványosan eltérnek a többi anyajegyünktől. Ha a ABCDE vagy a „rút kiskacsa-szabály” alapján bármi gyanúsat találunk a bőrünkön, mielőbb forduljunk orvoshoz! 

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/Anastasiia Stiahailo

Kerekes Anna