Covid-pulcsi, robotbőrönd, virtuális szerető: a közeljövő technikai újdonságai
Gyerekkoromban – a 80-as évek szülötte vagyok –, emlékszem, arról fantáziáltam, hogy a kétezres években már biztos minden nagyon „űrfilmes” lesz. Repülő autók, robotok, az emberek fehér uniformisban: talán a Star Trekben láttam így. Nos, nem állunk túl messze ettől a képzeletbeli világtól. Oké, a fehér uniformis túlzás, és nem is lenne nagyon praktikus viselet, viszont a robotok és a repülő autók nagyon is valóságosak. Összegyűjtöttem a technológia azon elképesztő vívmányait, amelyeket már használ(hat)unk, és amelyek talán életünk részévé válnak a következő öt-tíz-tizenöt évben, tehát a nagyon közeli jövőben. Öveket bekapcsolni, időutazás indul! Vendégszerzőnk, Stier Kata írása.
–
Az amerikai SimpliSafe nevű techstartup már decemberben piacra dobta távolságtartó karácsonyi pulcsiját, amely méltó gyöngyszeme a csúnya karácsonyi pulcsik éves kínálatának.
A pulcsiban szenzorok vannak, riaszt, és kis beépített lámpácskák vad villódzása jelzi, ha valaki kétméteres távolságon belülre kerül viselőjétől. Nyilván a cég félig viccnek szánta ezt a terméket, mintsem hatékony védekezésként a Covid ellen. Azonban meg kell jegyeznem, igenis hatásos lehet a karácsonyi családi összejöveteleken néhány rég látott rokon elkerülésére.
A pulcsinál sokkal hasznosabbak azonban azok az okoskütyük, úgynevezett wearable-ek, amelyek megváltoztathatják – többek között – a jövő gyógyászati iparát. A mögöttes technológia, ami mindezt lehetővé teszi, az egyre többször emlegetett dolgok internete (Internet of Things vagy IoT), amely lehetővé teszi, hogy elektronikai eszközök kapcsolódjanak egymáshoz, és a különféle rendszerek adatokat cseréljenek egymással. 
Kísérletek és fejlesztések folynak például olyan hordozható okos megoldásokkal kapcsolatosan, mint amilyen a glükóznyom-követő.
Ma a világon tizenegy emberből egy cukorbeteg, de a betegek 46 százaléka nem tud a diabéteszéről. Ezek a hordozható eszközök folyamatosan figyelik a szervezet glükózszintjét, és automatizált glükózadagoló funkciójuk is van, így mind a diagnózisban, mind a kezelésben fontos szerepük lehet.
Túl szapora pulzus (tachycardia) és rendellenes szívverés (aritmia) esetén már hordozható vagy beültethető defibrillátorokat is viselhetünk. Ezek a defibrillátorok olyan emberek számára lehetnek életmentők, akiknél fennáll a hirtelen szívmegállás veszélye. A készülék folyamatosan figyeli a szívritmust, és amikor életveszélyes helyzetet észlel, sokk-kezelést alkalmaz a beteg normál pulzusának visszaállítása érdekében.
Bruce Willis örökbecsűje óta tudjuk, hogy az élet mindig drága, jelen esetben ez a készülék havi 3370 dollárba kerül.
Vannak még más okoseszközök is az orvoslásban, például asztmamonitorozó eszközök, amelyek előrejelzik a következő asztmarohamot. Vagy létezik véralvadást figyelő rendszer, amely megakadályozhatja egy esetleges stroke bekövetkezését.
Egy fejlesztés alatt álló bluetoothos rendszer képes lenne a valós idejű véralvadás megfigyelésére, majd automatikusan közvetítené ezeket az adatokat az orvosnak. A betegeknek így nem kellene olyan gyakran orvoshoz járniuk, mint azelőtt.
Fejlesztenek egy olyan okosnyakláncot is, amely képes monitorozni, hogy bevettük-e a felírt gyógyszert, méghozzá a nyak bőrmozgása alapján (érzékeli, hogy lenyeltük-e a pirulát). A mesterséges intelligencia (MI) területén is használt Bayes-tétel (egyfajta valószínűségszámítás) alkalmazása révén különbözteti meg a gyógyszeres kapszulák lenyelését, a vízivást és a beszédet, kilencvenszázalékos pontossággal. Hm.
Aztán itt vannak már a kényelmünket szolgáló robotbőröndök
Mindenféle méretben. Egy ujjal irányba állíthatók, majd miután beépített szenzoraik segítségével felmérték a tulajdonos gyaloglósebességét, felveszik a ritmust, és maguktól gurulnak mellettünk. Viszlát, bőröndcipelés két gyerekkel a repülőtéren!
Ennél is vadabb egy orosz diáknak, Jurij Dmitrijevnek a hűtést forradalmasítani kívánó ötlete. Az általa kiötlött futurisztikus Bio Robot hűtőszekrény úgynevezett biopolimer gélt használna az ételek hidegen tartására. Ez a zöld színű, szagtalan, nem ragadós gél a hűtőszekrénybe helyezett minden egyes terméket körülölelne, és biztosítaná az egyes darabok optimális hűtési és tárolási hőmérsékletét.
Így nem is lenne szükség ajtóra, egyszerűen csak belenyúlhatnánk ebbe a zöld trutyiba egy kis sajtért, mondjuk. Jurij szerint jelentős helyet takaríthatnánk meg így, a készülék ugyanis negyedakkora, mint egy normál méretű hűtőszekrény. (A mérete attól függően változik, hogy hány terméket rakunk bele és így mennyi gélre van szükség.)
A technológiai fejlődés a hálószobánkat sem kerülheti el.
Hallottál már a szextechről?
A szex mindig is jó üzlet volt, és ez a jövőben sem lesz másként. Dr. Ian Pearson futurológus állítása szerint 2050-re a világ tele lesz androidokkal, a legtöbben robotokkal fognak szexelni, és a virtuális valóság népszerűbb lesz az ember és ember közötti szexnél.
A világ jelenleg legdögösebb robotjának tartott, huszonéves, japán nőre hasonlító, hiperrealisztikus Harmony lényegében egy MI chatbot, amely egy életnagyságú Barbie babában rekedt. Arcfelismerővel felszerelt, beszél és reagál az érintésre. Aggályosnak tartom, hogy ezzel egyidejűleg – legalábbis egyelőre – hímnemű robotok nem készülnek…
Igaz, a hírek szerint az utóbbi időben saját tervezésű okosvibrátoraikkal Gwyneth Paltrow és Lily Allen is beszállt a szexbizniszbe, így mi, nők sem maradunk intelligens szexjátékok nélkül…
Mivel a világ nagy része home office-ban rekedt, és az előrejelzések szerint ez a vírus elmúltával is velünk marad, a jövő számítógépeit sem hagyhatom ki a sorból.
Nos, a nagy techcégek jóslata szerint a laptopok és PC-k fokozott innovációjának időszakába lépünk.
A következő tíz évben gépeink még vékonyabbak és könnyebbek, gyorsabbak és erősebbek lesznek, és minden eddiginél jobban fognak hasonlítani az okostelefonokhoz. Ez az utóbbi szempont sokak szerint nagy hatással lesz a piacra, mivel a fogyasztók és a vállalkozások mobilabb használhatóságra vágynak.
Olyan újításoknak lehetünk tanúi és használói, mint a rugalmas (összehajtható) kijelzők vagy kettős képernyős eszközök, valamint 2030 táján már sokkal erősebben támaszkodunk majd a nem billentyűs beviteli módokra, például a hangra.
A közelmúltban a kutatók óriási áttöréseket értek el használati tárgyaink kommunikációjának megteremtésében, erről már esett szó. Így a telefonunk kommunikálhat, mondjuk, a hűtőszekrénnyel. És ez még csak a kezdet. Jövőnk (sőt valójában már a jelenünk) meghatározó technológiája a mesterséges intelligencia. Sokan azt gondolják, a technológia az emberiség megrontója, ami még nagyobb falakat emel közénk, és az elszigetelődést erősíti. Hogy igazuk lesz-e? Majd kiderül. Egy biztos: nem árt, ha lépést tartunk, és felvértezzük magunkat némi tudással, hogy értsük a körülöttünk lévő világot, és ezáltal a jövő élhető hely legyen számunkra.
Stier Kata
Forrás: ITT, ITT, ITT, ITT, ITT és ITT
Kiemelt kép: Szárnyas fejvadász 2049 című film
