„Huh, ezt lehet, hogy nem kellett volna…” – 7 + 1 alapszabály, hogy biztonságban legyen a gyerek a közösségi médiában
Támogatott tartalom
Gyerekek és szüleik milliói érzik napi szinten, hogy a digitális bennszülöttségnek nemcsak nyilvánvaló előnyei, hanem jókora hátrányai is vannak. Egyetemistaként én is egy ilyen „majdnem gyerek” vagyok. Legtöbbünk életének szerves része a mindennapos internethasználat, ott kutatunk, ott tanulunk, ott szórakozunk, ott barátkozunk, ott… lélegzünk. Ezért kiemelten fontos, hogy mi, fiatal felnőttek, és persze a mai gyerekek szülei is, már az első használattól kezdve példát mutassunk, és aktív felhasználói gyakorlatunkkal is edukáljuk őket. Az első és legfontosabb kérdés, hogy miként őrizhetik meg biztonságukat a virtuális térben. Hogyan védhetik meg identitásukat, adataikat, lelküket, testüket. Deli Csenge írása.
–
Sokszor érzem úgy, hogy az életem átmenet az analóg és a digitális világ között. Huszonkét éves vagyok, korai Z generációsként szerencsére én még nem okostelefonnal a kezemben születtem, de elég hamar megtalált, és minek szépítsem, be is szippantott a világháló. Nagy izgalommal töltött el, amikor kaptam meghívót az iWiW-re, majd nehogy lemaradjak a barátaim életéről, gyorsan csatlakoztam a Facebook közösségéhez, és rájöttem, hogy imádok fotózni, így lett Instagram-fiókom is. Aztán szép fokozatosan egyre nagyobbá vált a digitális lábnyomom.
Az edukáció hiánya
Tizenkét-tizenhárom évesen egyáltalán nem éreztem a határokat, iszonyú távol voltam a „tudatos felhasználótól”. Kétnaponta ontottam magamból válogatás nélkül a bölcsességnek hitt sületlenségeket, amelyekre a kék óriás mostanában nap mint nap emlékeztet is, így ilyenkor gyorsan nekiesem a törlés gombnak, noha tudom, az internet nem felejt. Bárcsak tisztában lettem volna ezzel már annak idején!
Előfordult, hogy nemcsak butaságokat írtam ki a falamra, hanem bizony gonoszságokat is.
Még most is megvan az érzés, mennyire hasba vágott, amikor nagyszünetben odahívott az egyik tanárom, hogy kedvesen észhez térítsen, mivel nem volt túl illedelmes és közösségi médiába való az egyik posztom. Nem szidott meg, csak elmondta, hogy szerinte ez miért nem oké. Teljesen igaza volt, ezért nagyon elszégyelltem magam, és remegő kézzel töröltem a bejegyzést. Fogalmam sincs már, mi volt a tartalma, csak a gyomorgörcs maradt meg: „Huh, ezt tényleg nem kellett volna.” Pár napja anyukám hívta fel a figyelmem egy szintén tőlem származó illetlenségre – nem hiába, mindig van hová fejlődni.
Szóval, a saját bőrömön tapasztaltam a közös érdekünket, hogy a világháló valóban mindenki számára veszélytelen „játszótér” legyen. És minden évben van egy nap, amely erre emlékeztet minket:
február 9-e, a biztonságos internet napja. Jó hír, hogy a tudatos és biztonságos internethasználat tanulható.
Mindannyiunk számára adott a lehetőség, hogy olyanná alakítsuk a virtuális környezetünket, amelyben komfortosan, jól érezhetjük magunkat.
A következő sorvezető az egyéni felelősségre és lehetőségekre koncentrál, és elsősorban a legifjabb, illetve a leendő júzereknek szól, így szülőként, pedagógusként, mentorként szuper, ha eljuttatod hozzájuk.
1. Légy önmagad!
Ez az unalomig ismételt frázis az online térben fokozottan helytálló, hiszen nagyon könnyű valaki más bőrébe bújni, ha a sajátunkkal valamiért nem vagyunk megelégedve. És amilyen egyszerű kivitelezni, épp annyira veszélyes is. Egy közösségi platformon a jelenlévők (a lehetőségekhez mérten) valódi kapcsolatokat szeretnének kialakítani és ápolni, nem kamuprofilokkal barátkozni.
Egy, a Hintalovon Alapítvány által idézett kutatás szerint
a lányok 30 és a fiúk 18 százaléka tart attól, hogy akivel csetel, az valójában nem az, mint akinek kiadja magát.
Így hát ahhoz, hogy ezeken a felületeken igazi és élő legyen a közösségi élet, az a legjobb, ha saját magadat adod. Ebbe beletartozik az is, hogy nem a kedvenc idolodat állítod be profilképnek, illetve a tényleges neveddel regisztrálsz, és valós születési adatokkal. Ha korábban véletlenül nem így tettél, bármikor átállíthatod.
2. Válogasd meg az ismerőseidet!
Attól, mert valaki ismerősnek jelöl téged, nem vagy köteles visszaigazolni. Ha nem tudod felidézni az illetőt, nézd meg a közös barátokat, és érdeklődj náluk, ki lehet ez az ismeretlen ismerős, vagy kérdezz rá közvetlenül, honnan ismeritek egymást. Több információ birtokában könnyebb jó döntést hozni. Néhány beállítás után tudod szűrni, kik jelölhetnek be téged, így kikerülhetők a teljesen idegenek.
Az mindenképpen legyen gyanús, ha egy híres ember jelöl be – szinte biztos, hogy álprofilról van szó, hiszen a zenészeknek, színészeknek általában van hivatalos oldaluk, amelyen a rajongókkal kommunikálnak.
Instagramon kicsit más a felfogás, a felhasználók többsége inkább közös érdeklődés, hasonló életstílus alapján választja ki, kiket követ, nem feltétlenül csak az ismerőseit. Itt is bátran élhetsz azzal, hogy privátra állítod a profilodat, így tartva felügyelet alatt, kik láthatják a bejegyzéseidet.
3. Állíts be erős jelszót, használj kétlépcsős hitelesítést!
Adataidat, üzeneteidet és egyben saját identitásodat a virtuális térben lakatok és zárak helyett jelszóval védheted. Sokan mégis beleesnek abba a hibába, hogy könnyen megfejthető kulcsot rendelnek fiókjaikhoz, nehogy elfelejtsék a későbbiekben. De milyen is egy erős jelszó? Biztosan tartalmaz kis- és nagybetűket, számokat és írásjeleket egyaránt, és legalább hat karakterből áll, de minél hosszabb, annál nehezebben találják ki mások. Szerencsére ma már sok platformon találkozhatsz a jelszó erősségét mérő rendszerekkel, illetve a legtöbb helyen meg is követelik a számok, írásjelek és nagybetűk használatát is, így tulajdonképpen rá vagy kényszerítve, hogy erős jelszót állíts be.
Fontos, hogy igyekezz elvonatkoztatni magadtól, ne szerepeljen benne a születési dátumod vagy a kiskutyád neve, mert ha mindezt tudják rólad, és valamiért fel akarják törni a fiókodat, ezekkel próbálkoznak majd először. Célszerű minden új regisztrációhoz új jelszót párosítani, így ha az egyikbe valahogy betörnek, a többi fiókod nem kerül veszélybe.
Az pedig még egy erős jelszónál is biztonságosabb, ha alkalmazod a kétfaktoros ellenőrzést. Add meg a telefonszámod, hogy minden új belépésnél egy kód segítségével tudd hitelesíteni személyedet.
4. Figyelj oda, kivel milyen tartalmat osztasz meg!
Egy-egy bejegyzés nagyon sok információt közöl rólad, ezért nem mindegy, kik látják. Ismerőseidet, barátaidat különböző csoportokra bonthatod, ilyen módon pedig még posztolás előtt beállíthatod, mennyire széles körű publikum találkozhat vele. Erre szülőként is érdemes odafigyelni, hogy például a gyerekedről készült fotót ne lássa ország-világ, csak a családtagjaid és nagyon közeli ismerőseid, akiknek a családi albumot is megmutatnád.
Helyadataid megosztására pedig fokozottan figyelj. Egy családi nyaralás fotóit nem célszerű ott és akkor azonnal közzétenni a helyszín megjelölésével, hiszen nem tudhatod, kinek áll szándékában megnézni az üres lakásotokat. Ha becsekkolsz egy eseményen, könnyen követhetnek téged, ezért mindig gondold át, biztosan közzé akarod-e tenni a helyzetedet.
5. Jelentsd a közösségi irányelveket sértő tartalmakat!
Ha valamiről, amit a közösségi médiában láttál, úgy érzed, nem helyénvaló vagy rossz érzést kelt benned (például az egyik ismerősödre nézve bántó, netán erőszakos bejegyzésről van szó, vagy ha visszaélnek valakinek a személyiségével), azt azonnal jelentsd. Nyugodtan szólj az ismerőseidnek, hogy ők is tegyenek így – „a sok lúd disznót győz” elvén – a platform szolgáltatója meg fogja vizsgálni az ügyet, és valószínűleg le fogja tiltani az adott személyt vagy tartalmat.
6. Jelentkezz be és ki biztonságosan!
A saját számítógépeden vagy laptopodon nem szükséges, hogy mindig ki-be jelentkezz, főleg, ha te vagy az egyedüli használója az eszköznek. Viszont, ha az egyik barátod gépéről vagy a suliban infoórán, netán a könyvtárban léptél be egy weboldalra, inkább háromszor is ellenőrizd, biztosan kiléptél-e, és nem jegyezte meg a rendszer a jelszavad. Egyre több helyen már kétlépcsős azonosítással találkozhatsz, aminek segítségével mindig értesülsz, ha új eszközről használták a profilodat.
7. Vigyázz a csalókkal!
Elképzelhető, hogy egy kedves ismerősödtől nem szokványos üzenetet kapsz, például kíváncsi a szüleid bankkártyaadataira, a jelszavadat kéri… netán milliós örökségről tájékoztat. Ilyenkor szólaljon meg benned a vészcsengő, mert valószínűleg a barátod is csalás áldozata lett. Bátran kérdőjelezd meg a kéréseit,
soha ne adj ki magadról vagy családtagjaidról érzékeny információkat.
Egy szimpla linknél is nyugodtan kérdezz rá, mit akart mutatni, mert elképzelhető, hogy a kattintás után egy adathalász vírus vagy bot veszi át a géped fölött az irányítást, annak pedig nem lenne jó vége.
+ 1. Légy naprakész!
Mindezek mellett fontos, hogy rendszeresen ellenőrizd személyes adataid védelmét, illetve a biztonsági beállításokat. Ezek segítségével a nem használt eszközökről kiléptetheted magad, nyomon követheted, kik és milyen tartalmakat látnak tőled. Az irányítás a te kezedben van, mindenképpen élj vele!
A témában még több információt találsz az alábbi videóban.
Deli Csenge
Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Getty Images/mixetto