–

A békeidőkben járunk

A harmincas évek Magyarországán, a Váci utcában, szemben a Gerbeaud-val található az Illatszertár, Budapest egyik legmenőbb szépségápolási üzlete.

Az előadás kezdőképében Bolba Tamás invenciózus és korhű zenéje, valamint Tihanyi Ákos pantomimszerű koreográfiája fogad bennünket. A látványos és jól funkcionáló színpadkép Horesnyi Balázsnak köszönhető, a szemet gyönyörködtető jelmezek pedig Pilinyi Márta szakértelmét és rendkívül jó ízlését dicsérik. Ezek is nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy pillanatok alatt elvarázsolt az előadás.

Az Illatszertárban nem csupán illatok terjengenek, hanem elég sok szívzűr is történik, és a szertartásos felszín alatt rengeteg titok lappang. A darab szerint nem sokkal vagyunk karácsony előtt, ahogy a valóságban is. Ilyenkor gyakran számot vetünk az elmúlt évvel, az érzelmeinkkel.

Így vannak ezzel a darab szereplői is, akik között jócskán tekeregnek a láthatatlan, kimondatlan érzelmi szálak.

Itt van például a két főszereplő

Balázs kisasszony, vagyis Szinetár Dóra, aki ezzel az érett, kiforrott és mélyen megélt szereppel debütál a Tháliában. A másik főszerepet a fiatal és nagyon tehetséges Ember Márk játssza Asztalos úrként. (Vele nemrégiben Gyárfás Dorka készített igazán remek interjút nálunk, olvassátok el ITT. )

Az Illatszertár vezetője, Hammerschmidt Miklós, alias Szervét Tibor is hitelesen alakítja a munkájába és a családjába belefáradt, kissé megöregedett, megcsalt férj szerepét.

Rajtuk kívül Szabó Győző lubickol Árpád szerepében.

Az ügyefogyott biciklis kifutófiúból segéddé avanzsáló Szabó Győző nem ragadt le a helyzetkomikumok közhelyes megmutatásában, hanem az alternatív színházi világból hozott mélyebb rétegeket is megmutatja a színpadon.

Nagy Viktor Sipos úrként a kisember nagyságát játssza el – olykor egészen megrendítően, és Hunyadkürti István is bebizonyítja, hogy kis szerepben is lehet nagyot játszani. De minden egyes szereplőről elmondható a professzionális hozzáállás, és jól látható az erős csapatszellem is.

Az előadást Béres Attila vitte színpadra, immár harmadik alkalommal. Kíváncsi voltam, mi izgatja őt ebben a darabban annyira, és közben magam is rájöttem, hogy a könnyednek tűnő felszín alatt igazi dráma zajlik, olyannyira, hogy még Molière és Shakespeare neve is felrémlett bennem.

Miért lett világsikerű ez a színdarab?

Az Illatszertárt 1937-ben írta László Miklós, aki Leitner Nicholaus néven született 1903. május 20-án, Budapesten még az Osztrák–Magyar Monarchiában. A jómódú, zsidó művészcsaládban egy ideig nagyon szép volt az élet, de a fényűző életmód visszaütött, és az apa váratlan halála egy pillanat alatt megváltoztatta „Niki” életét. Nyolc testvérét, valamint édesanyját is ő igyekezett felszínen tartani. Már tizenhét évesen teljesen elárvult, jött a kőkemény valóság. Minden munkát elvállalt, dolgozott petróleumgyárban, házalt nyakkendőkkel, cukorkaboltban vállalt állást, de még gépíróként is megállta a helyét.

Mindezek mellett elvégezte a Színművészeti Akadémiát 1924-ben, és 1926-tól bemutatták különböző komédiáit a budapesti színházak. A legboldogabb ember című színművét a Magyar Királyi Akadémia Irodalmi díjával ismerték el. A zsidótörvények miatt 1938-ban New Yorkba emigrált, és egy évvel később feleségül vette Florence Herrmant, a kezdő színésznőt, akivel együtt élte le az életét. 1944. december 28-án kapott amerikai állampolgárságot, New Yorkban élt és alkotott egészen az 1973. április 19-i haláláig.

Bár sok-sok színpadi siker fűződik a nevéhez, mégis az Illatszertárral érte el legnagyobb sikerét, ami Parfumerie címen ment a tengerentúli színházakban, de már 1940-ben feldolgozták Hollywoodban The Shop Around the Corner (Saroküzlet) címmel. Nem is akárki, hanem Lubitsch Ernő (Ernst Lubitsch) rendezte a filmet, a főszerepben James Stewarttal, Frank Morgannel, és Margaret Sullavannel. Aztán 1949-ben Judy Garland és Van Johnson főszereplésével került újra a filmvászonra In the Good Old Summertime címmel, ezt a filmet Robert Zigler Leonard rendezte. 

„She Loves Me” címen 1963-ban még Broadway-musical is készült belőle, harminc éven keresztül játszották.

Ám ezzel még nincs vége a szédületes sikernek, hiszen 1998-ban Nora Ephron is átdolgozta: A szerelem hálójában (You’ve Got Mail) című filmben Tom Hanks és Meg Ryan játszotta a főszerepet.

Itthon is készült belőle tévéfilm

1987-ben Hajdufy Miklós rendezte meg a tévéjátékot, amelyben Pap Vera játszotta Balázs kisasszony szerepét, Bodrogi Gyula, Kern András, Benedek Miklós mellett, nagyon sokszor végignéztem, rendszerint karácsony környékén szokták műsorra tűzni.

Valószínűleg azért ért el ekkora sikert, mert valójában arról szól, milyen mélyen magunkba fojtjuk az érzelmeinket, és mennyire nehezen nyílunk meg azok előtt is, akiket a világon a legjobban szeretünk.

Elementáris játéköröm

Leginkább azért nyűgözött le a Thália Illatszertára, mert úgy éreztem, a színészek mélyen azonosultak az általuk játszott karakterek minden pillanatával, hitelesen beszéltek saját csalódásaikról, bele tudták vinni szerepekbe elfojtásaikat, lényegében a valósággal szembesítettek bennünket, miközben sokat nevettünk is a nézőtéren.

Igazán megdöbbentem, amikor a darab végén rájöttem, hogy egyszer én is voltam „Balázs kisasszony”, és nekem is volt egy „Asztalos uram”. A mi történetünk elég hamar véget ért ugyan, de a színház épp azért van, hogy újra és újra átélhessük azokat a fontos eseményeket, amelyek meghatározzák az életünket.

Both Gabi

Forrás: ITT