Roma kisokos a boldoguláshoz – 16 dolog, amit a mi anyukánk vagy az élet tanított nekünk
Biztosan nektek is beugrik pár olyan mondat, amit a szüleitek, nagyszüleitek hajtogattak folyton, intő tanácsokat plántálva a fejetekbe hétköznapi vagy nagyon is fontos eseményekre szabva. Ne ülj a hideg kőre, válassz jól férjet/feleséget, előbb gondolkozz, utána cselekedj… és még sorolhatnánk. Cameron Welch néhány hete feltöltött, nagy port kavart Tiktok-videóján felbuzdulva az én baráti társaságom is belekezdett egy hasonló gyűjtésbe, kiegészítve olyan „bölcsességekkel” is, amelyeket nem feltétlenül a szüleinktől, sokkal inkább az élettől magától tanultunk, és beigazolódni láttunk a mindennapjainkban – írja vendégszerzőnk bevezetőjében. Suha Nikolett jogász, antidiszikriminációs szakértő írása.
–
Mielőtt azonban belevágnánk a pontokba, gondolkodjunk el egy percre, mi áll ezek mögött a szomorú tapasztalatok mögött, és hogyan szembesülünk, mi, roma fiatalok ezekkel a sztereotípiákkal.
A romák, csakúgy, mint más kisebbségi csoportok beskatulyázása, előítélettel kezelése csak az eredmény, nem a cél. A valódi kiindulópont az elnyomásban tartás kialakítása és annak fixálása, mégpedig a saját előjogaink felhasználásával.
A fehérek privilégiuma például azt is jelenti, hogy nem kell pusztán a bőrszínük miatt attól tartaniuk, hogy folyton figyeli őket valaki, ellenőrizve minden lépésüket a boltban, az iskolában, a munkahelyükön, és ha hibáznak, azt mások nem azzal indokolják majd, hogy a „vérében/génjeiben van”.
A férfiak privilégiuma pedig az, hogy nem kell attól félniük, hogy egy elhagyatott utcán sétálva nemi erőszak áldozatai lesznek, amit aztán a hatóságok az ellenkező neműeket „ingerlő” öltözködésével magyaráznak. A keresztények előnye az, hogy nem kell aggódniuk, hogy levetetik velük a kereszt medálos nyakláncukat az iskolában, mint ahogyan a fejkendőt a muszlim diáklányokkal.
Ez természetesen mind csak idea, egy társadalmi konstrukció, amiben nem csupán ez elnyomók hisznek (hiszen ez az érdekük és amúgy is ők találták ki a struktúrát), hanem sokszor már az elnyomottak is, mivel hosszú évek, évtizedek alatt ebbe kényszerítették őket. Így fordulhat elő, hogy ugyanarra a sztereotípiára az én roma édesanyám és az ország másik végéből származó barátom roma édesanyja is pont ugyanazokat a fájdalmas tanácsokat adta útravalóul. Az alcímekben helyet kapott az elnyomás eszköze is, hogy érthetőbb és beazonosítható legyen, pontosan milyen társadalmi-politikai folyamatokat takarnak ezek a tapasztalatok.
Vigyázz hova nyúlsz – avagy rasszista profilalkotás
1.
Ha vásárolni mész, tartsd meg a blokkot, számlát MINDENRŐL. Soha nem tudhatod, mikor kérdőjelezik meg a szatyrodban található termékek eredetét.
2.
Mielőtt belépsz egy üzletbe, menj oda a biztonsági őrhöz, és mutasd meg, mi van a szatyrodban, táskádban. Így megelőzheted, hogy rád fogják, azt a kakaós csigát/tollat/sampont az üzletből emelted el. Egyúttal a biztonsági őrnek kvázi bemutatkozol, és kisebb eséllyel fog követni.
3.
Egyikünk gyerekként sok-sok aprópénzzel a zsebében talán fél óráig nézegette egy kirakodó árus portékáit. Annyira minden tetszett neki és annyira nem tudott mit kezdeni a gondolattal, hogy szabadon elkölthet pár száz forintot (nem kapott rendszeresen zsebpénzt, nem futotta ilyesmire), hogy egyszerűen képtelen volt kiválasztani valamit.
Ezzel, és a bőrszínével együtt gyanús lett. Az árus ahelyett, hogy megkérdezte volna, segíthet-e valamiben, elzavarta hangos szóval, állítva, hogy biztosan el akar lopni valamit.
Már kisiskolásként megtanultuk, hogy jobb ezeket az adásvételeket nézelődés nélkül gyorsan intézni, mielőtt gyanúba keverednénk.
4.
A repülőtéren a biztonsági ellenőrzés alkalmával már azon lepődünk meg, ha nem vesznek ki a sorból egy extra csekkolásra. Míg másnak ez egy ritkán előforduló plusz ki- és bepakolás, nekünk eleve érdemes a kapuhoz érkezési időbe azt a plusz tíz percet beleszámolni.
Használd a Barba papa módszert! – művésznevén asszimiláció és kollektív megbélyegzés
5.
Légy láthatatlan, hogy túlélhess! Volt, akinek ez azt jelentette, hogy nem akart sem feltűnő, színes, sem divatos ruhákat hordani. Kapóra jött, hogy évekig metálos volt, még azt is jobban szerette, ha a faluban azt mondták róla, sátánista, mintha azt, hogy törekvő cigánylány. Kvázi választott magának egy másik ganget.
6.
Neked kell százszor türelmesebbnek, előzékenyebbnek, erkölcsösebbnek és elfogadóbbnak lenned, mert a többség nem az. Ha nem így viselkedsz, abból óriási bajod fog származni, és a cigányságot is lejáratod. Toleráld az intoleranciát!
7.
Az általad elkövetett hibák, legyen az akár a legapróbb botlás, a többség szemében a cigányság kollektív, eredendő bűnösségét fogja igazolni. Klasszikus példamondata: „Te is olyan vagy, mint a többi cigány!” Te jó ég, hányszor hallottuk már ezt.
Szeret, nem szeret – az egzotizálásról
8.
A nem romák szerint a romák sokkal tüzesebbek az ágyban. Volt közülünk olyan, aki azt a „bókot” kapta az együttlét után, hogy ő sokkal forróbb odalenn, mint azok a nem roma nők, akikkel korábban együtt volt az illető.
9.
Ha biztosak szeretnénk lenni abban, hogy a leendő partnerünk nemcsak nem rasszista, de valóban egyenrangú félként kezel, akkor jobb, ha cigány partnert választunk. Ha mégsem, az a legbiztosabb, ha alaposan kifaggatjuk a cigányokkal kapcsolatos gondolatairól, érzéseiről, mielőtt elsüti az első cigányos viccét.
10.
Egyikünk jómódú családból való magyar fiút szeretett. Édesanyja ezt mondta: „figyeld meg, hogy a családja ellened beszél, nem lesz ennek jó vége!” Ez sajnos minden igyekezet ellenére több mint egyszer beigazolódott. Szeretőnek jó volt, családtagnak kínos.
11.
A nem cigány baráti vagy párkapcsolatokban ne mutasd a dühödet, indulatodat, mert akkor agresszívnak és kulturálatlannak tűnsz. Mindig higgadtan, kimérten, érzelemmentesen reagálj, akkor is ha épp a cigányokat szidják melletted vagy épp neked.
12.
Számíts rá, hogy leendő nem roma partnerednek el kell magyarázni az egész életedből, sőt, a létezésedből adódó hétköznapi rasszista tapasztalatokat, de könnyen megeshet, hogy ennek ellenére nem ad majd igazat és nem áll melléd.
Ha van rajtad sapka, az a baj… – a diszkrimináció
13.
Ha orvoshoz mész, feltétlenül tisztálkodj előtte, és vedd fel a legszebb ruhádat, nehogy azért ne vizsgáljon meg, mert ápolatlannak tűnsz. Ezzel viccelődtünk több közösségben: „De csinos vagy, orvoshoz mész?”
14.
Többen a nőgyógyászati rendelőt tartottuk a legijesztőbb helynek, ahová gyomorgörccsel indultunk minden alkalommal. Volt, akivel akárhányszor elment rutinvizsgálatra (még nem magánorvoshoz), annyiszor csináltatott terhességi tesztet, vagy épp azt mondta, hogy a tünete majd szülés után elmúlik, utalva ezzel arra, hogy roma nőként ez bizonyosan hamarosan bekövetkezik.
15.
Neked sokkal jobbnak, okosabbnak kell lenned, mint nekik, de akkor sem fognak rád soha egyenrangúként tekinteni, a szemükben mindig cigány maradsz. Ha pedig rossz jegyeid voltak, de ötös lett a szorgalmad, az a tanár szerint azt jelenti, hogy „buta cigány vagy”.
16.
Ha már eleget tanultál, és azt hinnéd, készen állsz a „befogadtatásra”, ne gondold, hogy egyenes út vezet a munkahelyekre. A romák tömeges bekerülése magasabb és megbecsült pozíciókba nem szolgálná az elnyomásban tartás gyakorlatát. A vállalatok, intézmények gyakran indítanak rövid lejáratú, romáknak szóló ösztöndíjat vagy gyakornoki programot. Ha ilyenre jelentkezel, számolj vele, hogy tartós, fizetett pozíciót nem kínálnak fel utána. Egyébként is, a munkavállalók nincsenek felkészülve egy roma munkatársra.
Elvárás még felénk, hogy „menjünk vissza a sajátjainkhoz”, legyünk az ő orvosuk, tanáruk, dolgozzunk roma felzárkoztató programokban vagy telepfelszámolásban, „tanítsuk a többi romát is rendre”.
Köszönjük a törődést, de egyedül szeretnénk dönteni a karrierünkkel kapcsolatban.
Suha Nikolett
Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images