–

1. Mindig az olvasó szemével nézd, amit írsz. Ne önmagadat szórakoztasd, ne saját magadat akard meghatni! Azt figyeld, hogy az olvasó mennyire fogja érteni és érezni, amit leírsz!

2. Ne mondd, mutasd! Sokkal hatásosabb, hogyha az olvasó magától érzi át azt, ami a hősödben lezajlik, mint hogyha a szájába rágod, hogy mit kell éreznie! Tehát ne azt írd, hogy „a lány dühös volt” – mert ezzel MONDOD, mit kell érezni, hanem írd azt, hogy „a lánynak ökölbe szorult a keze” – ezzel megmutatod az érzelmet, és az olvasó is át fogja érezni, hogy a lány DÜHÖS volt.

3. Az értékek ütköznek, nem a karakterek! Miközben a hőseidet konfliktusba hajszolod, tartsd szem előtt, hogy ők csak hordozói azoknak az értékeknek, amelyekről beszélni akarsz!  A jó történet mindig az értékek harca, és csak másodsorban karaktereké! Ha egy öreg perverz megront egy gyereket, ott az ártatlanság és a biztonság iránti vágy csap össze az aljassággal és az önzéssel.

Mindig lásd tisztán, milyen pozitív és negatív energiák csapnak össze a hőseid bőrébe bújva!

4. Egy jó hasonlat többet ér, mint ezer szó és száz definíció. Írhatom én azt, hogy „a nők erősek és találékonyak, de akkor derül ki igazán, mennyire nagyszerűek, amikor vészhelyzet van” – ragozhatom még ezt tíz oldalon át, de akkor se fog annyit érni, mint Eleanor Roosevelt hasonlata: „A nő olyan, mint a teafilter: csak akkor látod az erejét, ha forró vízbe teszed.” Találj jó és ütős hasonlatokat, és leveszed a lábáról az olvasót!

5. Fejleszd a minőségérzéked! Vannak jól, vannak közepesen és vannak rosszul megírt prózák. Ha valami tetszik, próbáld pontosan meghatározni, miért, és ha valami nem tetszik, annak az okát is keresd meg. De sose azt figyeld, mi a téma (tehát hogy neked, tegyük fel, csak az olyan írások szimpatikusak, amelyek állatokról szólnak, ezért mindent utálsz, amiben emberek szerepelnek), hanem azt, hogyan van megírva! A téma az olvasók dolga – aki ír, azt a szöveg minősége érdekelje.

6. Légy kitartó! Az írás ugyanúgy folyamatos gyakorlást igényel, mint a zene vagy a képzőművészet. Ha nem gyakorolsz, egyszerűen „kimegy” a kezedből a tudás. Legjobban teszed, ha mindennap ugyanabban az időben ülsz le írni, és felállítasz valamilyen mennyiségi célt – egy-két oldalt, vagy amennyit akarsz és amennyi időd van rá.

Lényeg a rendszeresség!

7. Okozz meglepetést! Fordulat nélkül nincs jó történet, és semmi sem öl meg inkább egy történetet, mint ha kiszámítható! Az olvasó azt szereti, ha valami olyasmit olvashat, amire nem számított és ha a hősöddel valami olyasmi történik, amit nem sejtett előre! Mindig figyelj arra, hogy a történetek fordulatai abból szoktak következni, hogy a történet elején a hősöd rosszul dönt, tévesen méri fel a helyzetet. Olvass minél több fordulatos történetet, hogy ellesd, hogyan csinálják mások!

8. Lásd a lényeget! Bár el lehet néha kalandozni, de egy próza akkor jó, hogyha végig a fő kérdés marad a történet fókuszában. Mindig tisztázd magadban előre, miről is szól, amit írni fogsz, mindig tartsd a figyelmed középpontjában a fő konfliktust és az értékek harcát, és ami nem a megoldás felé viszi a történetet, ami eltereli a figyelmet a lényegről, azt húzd ki!

9. Higgy magadban! Nem vagy egyedül! Ami téged feszít, az más lelkében is ott van! Ne félj attól, hogy nem fogja érdekelni az olvasókat, ami neked fontos. Meglátod, sokkal többen éreznek ugyanúgy, ahogy te, mint gondolod!

Péterfy Gergely

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Getty Images