A Coca-Cola senkit sem hagy hidegen – Gyógyszernek készült, tisztítószer lett

–

Ha valami jól sikerül, sokáig jó marad?

Amikor Pemberton 1884-ben feltalálta a kólát, még kokalevél-kivonatból (amiből a kokain is) és borból készült, az ötletet pedig állítólag egy korzikai vállalkozó hasonló italából merítette. Egy évre rá Atlantában és Fulton megyében alkoholtilalmat vezettek be, ekkor dolgozta ki a szeszmentes verziót, ami már szénsavas volt.

Kokalevél-kivonatot amúgy máig tartalmaz az ital, de már a kokainkivonás utáni, narkotikummentes verziót.

Az ízt a koffeintartalmú kóladió adja – elvileg, de nem sokat lehet tudni a titkos összetevőiről. Az eredeti receptet egy atlantai bank széfjében tartják.

Az emblematikus név Pemberton könyvelőjétől, Frank M. Robinsontól származik, aki szerint a két C jól mutat a hirdetésekben. Sőt, ő készítette el a ma is használatos logó elődjét is azzal, hogy a kitalált nevet az akkori hivatalos kézírással (Spencerian Script) írta le. Gyakorlatilag ma is ezt használják logóként.

Ha egy üzlet beindul…

Az ital történetének első hónapjaiban egy átlagos napon kilencet adtak el belőle, még mindig kis pohárkákban, poharanként öt centért. Mostanában minden másodpercben nagyjából tízezer-négyszázötven darab Coca-Cola üdítőt adnak el (ebbe beletartozik a Fanta, a Magyarországon Coca-Cola Light néven árusított Diet Cola, a Sprite és a cég többi terméke).

Pemberton két embernek is eladta a jogokat, miközben a saját fia is belevágott a Coca-Cola-bizniszbe, így 1888-ban hárman is árusították. Végül Candler (az egyik vásárló) került ki győztesen az üzleti harcból. Először perelni akart, de végül mindenkitől megvásárolta a jogokat.

Az ital első reklámja 1885. május 29-én jelent meg az Atlanta Journalben, a híres „Coca-Cola Mikulást” pedig néhány évtizeddel később, 1931-ben alkotta meg Haddon „Sunny” Sundblom finn és svéd művész. Az emblematikus figurát, amit ma is használnak, a művész saját magáról mintázta. Sokan úgy tartják, ő alkotta meg a modern Mikulás-ábrázolást a Coca-Colát ivó karácsonyi alakkal.

Az első palackot állítólag a kakaóbab formája ihlette, pedig a kóla egyáltalán nem tartalmaz kakaót, elvileg a karamelltől olyan színű, amilyen.

Ezt támasztja alá, hogy ha elkezdjük melegíteni, a végén egy kátrányszerű, karamellállagú cucc marad belőle. Szokták is mondani, hogy kátrány van benne, de ez természetesen nem igaz. Eredetileg kóladió vagy kokacserje formájú üveget szerettek volna, de nem tudták, azok hogyan néznek ki.

Magyarországra 1968-ban érkezett meg a Coca-Cola, előtte csak külföldön lehetett venni. Amikor végre nálunk is megjelent, a Magyar Likőripari Vállalat kőbányai likőrgyárában palackozták.

Ilyen egy igazi világmárka

A Coca-Cola brit oldala szerint ez a név világszerte a második legjobban értett kifejezés az OK után.

Persze ez nagyon jól hangzik, és simán lehet, hogy igaz is, ettől függetlenül én próbáltam már olyan helyen rendelni kólát, ahol nem értették. Dél-Olaszországban történt, egy kis étteremben, ahova láthatóan ritkán tévednek be nem olaszul beszélő turisták, éppen ezért a bácsi és a néni, akik felszolgáltak és a konyhát is vitték, nem igazán beszéltek más nyelvet az olaszon kívül. Végül azért némi activityzéssel dűlőre jutottunk, és örömmel kiáltottak fel: „[á, kokkkkkááá koulááááááá]”.

Amellett, hogy valószínűleg a világ minden táján árulnak és rengeteg országban palackoznak Coca-Colát, nemcsak a kiejtése más mindenütt, de kicsit az íze is. Ennek az az oka, hogy bár a szupertitkos kólaszérum összetételét tényleg csak kevesen ismerik, és néhány központi helyen gyártják, de aztán minden ország a saját vizével hígítja fel – ebből adódhatnak ízbeli különbségek. Magyarországon Dunaharasztiban palackozzák, egy elég nagy üzemben, amely húsz európai országba szállít. Itt saját kútból veszik a felhasznált vizet, nem pedig az ivóvízhálózatból töltik fel, mint mondjuk a mozis kólagépek. Ezért lehet, hogy finomabb a palackozott kóla.

Mire jó a Coca-Cola? (És mire nem annyira?)

Én speciel tizenéves koromban folyton azt hallgattam a szüleimtől, hogy a Coca-Cola olyan durva méreg, hogy Amerikában takarítanak vele. Persze azt diszkréten elhallgatták, hogy amúgy isszák is, sokkal nagyobb léptékben, mint én valaha is. Ettől függetlenül persze nem vitatom, hogy nagyon egészségtelen, hiszen

egy félliteres Coca-Cola ötvenhat gramm cukrot tartalmaz, ami kicsit több mint tizennyolc és fél kockacukornak felel meg. Ez mindenképp rémisztő.

A takarítás azonban akkor sem jó érv a fogyasztása ellen, ugyanis citrommal, szódabikarbónával és ecettel is rendszeresen takarítunk, mégsem számítanak méregnek úgy, mint a tisztítószerek.

Amellett, hogy a kólát sokan használják vécétisztításra (a savassága miatt), kiválóan el lehet vele tüntetni az olajfoltot is az aszfaltról (egyes történetek szerint az Egyesült Államokban éppen ezért viszik a balesetek helyszíneire). Sőt, állítólag kiszedi a ruhákból a vért és a filcet (sosem próbáltam, de láttam róla videót), az edényekről pedig könnyebb levakarni a ráégett ételt egy kis kólás áztatás után.

Amit sosem mernék kipróbálni, de olvastam róla: növényvédő szerként is használják, mert olcsóbb, mint a kimondottan erre a célra vásárolható készítmények, és állítólag a fémfelületeket is szuper jól lehet vele fényesíteni, sőt a rágót is kiszedi a hajból.

(Ezt szerintem lesz még alkalmam tesztelni két kislány anyukájaként). A tisztító hatásokról a Coca-Cola a saját oldalán is említést tesz, azt írják, hogy az ehető sav miatt valóban lehet ilyen hatása, de ők inkább a hagyományos tisztítószereket ajánlják. Azt is hozzáteszik, hogy a savassága egyébként gyengébb, mint a gyomorsavé – szerintem nekik is feltűnt, hogy sok szülő nyomasztja ezzel az információval a kólakedvelő gyermekét.

Ami viszont százszázalékosan tesztelt és számtalan orvos által ajánlott hatás, hogy hányinger ellen is bevethető. Tényleg segít, terhesen volt alkalmam kipróbálni, és még gyerekeknek is szokták ajánlani fosós-hányós betegség esetén.

Szóval, akárhogy nézzük, a Coca-Cola rengeteg dologra jó, csak éppen az nem ajánlott, hogy gyakorta idd, hiszen nagyjából ugyanaz vonatkozik rá, mint minden sok cukrot tartalmazó dologra. Kiegyensúlyozott étrendbe, mértékkel fogyasztva azonban beilleszthető. 

A legjobb, ami a kólával történhet

Sosem kampányolnék a rendszeres kólafogyasztás mellett, még attól függetlenül sem, hogy nekem a rossz szokásaim közé tartozik. De van egy áthidaló megoldás: ne igyuk meg, hanem főzzünk vele! Így arányaiban sokkal kevesebb jut a szervezetünkbe, mégis élvezhetjük az ízét. A ragacsos, kólás-baracklekváros-gyömbéres oldalas biztosan helyet kapna a kedvenc húsételeim listáján, de sütöttem már kólában pácolt csirkecombot is.

Multifunkciós: választhatjuk azt, hogy előzetesen megáztatjuk benne a húst, és rácson kisütjük, de el is süllyeszthetjük sütés közben egy kis kólafürdőben, és amikor már omlósra puhult, kiemelve a kólából még egy kicsit pirítsunk rajta. Szerintem ez a legjobb dolog, ami a kólával történhet (nem a takarítás).

Sőt, esetleg sütibe is tehetjük, de most nem a méltán híres Fanta-szeletre gondolok, amit szerintem az én generációm elég jól ismer, mert mindannyiunk nagymamája kipróbálta ezt a „modern” receptet. Az enyém biztosan, és talán úgy tudom szépen megfogalmazni a véleményem róla, hogy sokkal jobb volt, amikor rétest, meggyes-rácsos pitét vagy házi lekváros piskótatekercset készített. De ha szeretnétek egy üdítőitalt beépíteni a sütibe, akkor inkább válasszatok egy jó kis kólás-fahéjas brownie receptet.

Ti mit csináltok egy palack Coca-Colával? A lefolyóba öntitek – akár tisztítási céllal –, vagy elfogyasztjátok valamilyen formában?

Tóth Flóra