Kiút a boldogtalanaságból: avagy az élet értelmének és a rakott krumplinak a viszonya
Néha nehéz felkelni, mennek a hétköznapok, jönnek a csekkek. Könnyen céltalanná, értelmetlenné válik minden. Nem csak a tragédiák, krízisek vezethetnek oda, hogy eltűnik a varázs a hétköznapokból. A mindennapi mókuskerék ürességében is könnyen azt érezhetjük, hogy droidként tengődünk az életünkben. Hogyan találhatunk kiutat? Mi segíthet egy értelemmel teli élet kialakításában? Sebők Franciska írása.
–
Minden kornak megvan a maga „divatos" neurózisa. Freud idejében a libidóelmélet volt – többek között – a pszichológia központi témája, majd később az ösztönös emberi reakciók, kisebbrendűségi érzések kerültek terítékre. A világháborúk utáni ember kulcsproblémája: az értelmetlenség, az üresség érzése (egzisztenciális vákuum), amely megkeseríti a mindennapokat – vélte Viktor Emile Frankl.
Jó, de kicsoda az a Viktor Emile Frankl?
Frankl 1905-ben született Bécsben, egy zsidó családban. Egészen fiatalon is az élet értelmének kérdése izgatta: tizennégy évesen kezdett el a filozófiával foglalkozni, tizenhat évesen már előadásokat tartott. Huszonévesen, úttörőként, iskolai tanácsadó hálózatot hozott létre, és sokat foglalkozott az öngyilkosság megelőzésével is. Hatására drasztikusan csökkentek az öngyilkossági kísérletek. Orvos volt, fontosnak tartotta az elméleti megalapozottságot, a kutathatóságot; neurológiai, pszichiátriai intézetekben dolgozott. Amíg lehetett...
Megjárt négy koncentrációs tábort, majd azzal szembesült, hogy családjából csak ő és nővére maradt életben. „És akkor éreztem:
vagy felakasztom magam, vagy rálelek egy rejtett, betemetett erőre magamban, hogy tovább éljem ezt az életet. Nos, ez az erő nem volt más, mint az a feltétel nélküli hitem, hogy e földi életnek van egy végső, feltétlen és örökre érvényes értelme.”
A logoterápia erre a hitvallásra épül. A korábban elveszett kéziratát újraírta, és Orvosi lelkigondozás címen kiadta 1946-ban. A könyv megalapozta az úgynevezett harmadik pszichoterápiás iskolát.
Mi a logoterápia lényege?
Középpontjában a lét értelme felé törekvés áll (logosz = értelem). Frankl szerint az értelemre való törekvés minden ember sajátja, még akkor is, ha a benne lévő feszültség miatt nem érzi magát jól, nem érzi normálisnak magát valaki (azaz kialakul az egzisztenciális vákuum). A logoterápia alapja egyfajta emberkép, amelyben az ember három, egymással szorosan összefüggő és együttműködő részből áll: testből, lélekből, szellemből. A korábbi pszichológiai iskolák emberképei Frankl olvasatában túlzottan a múltra fókuszáltak.
Az élet lényege az értelem- és jelentéskeresés, amelynek megtalálása Frankl szerint az emberek elsődleges motivációja.
(Szemben Freuddal, aki szerint az élvezetre irányulnak az ösztöneink, és szemben Adlerrel, aki szerint többségünket a felsőbbrendűségre való törekvésünk motivál.)
Mi ennek az egésznek az értelme?
Motivációs elmélete szerint az ember elsődlegesen nem az örömre, élvezetre, még csak nem is az egyensúlyra törekszik, hanem arra, hogy az életét értelmesnek érezze. Nem azt mondja, hogy az említettek nincsenek jelen vagy nem fontosak, hanem azt, hogy ezek az értelmes életvezetés következményei. Például: Nekem fontos, hogy minden nap friss és egészséges ételeket egyen a család. Elkészítem, mert nekem ez egy fontos érték, és a végén jól érzem magam, mikor látom, hogy jóízűen belapátolják. Nem feltétlenül a boldogság, hanem a saját értékmegvalósításom céljával álltam neki.
Ne az egész élet értelmére kérdezz rá! Az felfoghatatlan
Azt keresd, hogy mi a mai napod, az éppen aktuális tevékenységed célja, értelme. Ehhez elengedhetetlen, hogy megfogalmazd, neked milyen értékek fontosak, mi mentén éled az életed. Ezek adják meg a keretet ahhoz, hogy adott esetben egy objektíven rossz történés is értelemmel telivé váljon számodra. Ha neked fontos például, hogy egy beteg családtagot te magad ápolj otthon, akkor a többéves „nem boldog lét” is értelmet kaphat életedben. Ha célul tűzted ki, hogy orvos legyél, akkor értelmet kap a sok száz óra magolás, bár közben valószínűleg nem ugrabugráltál örömödben.
Ha az a legfőbb célkitűzésed, hogy boldog legyél minden percben, akkor igazából folyamatosan önmagadra fókuszálsz, és vizslatod az örömgörbédet.
Egy átlagos napon reggel kinn mínuszok és ráadásul még sötét is van: nem vagy boldog. A tömött metró vagy a dugó sem a legnagyobb örömforrás. A mindennapokat önmagad boldogsága szempontjából szétcincálva, könnyen lesújtó statisztikát fogsz kapni.
Mi mentén, hogyan akarod élni az életed, mi fontos számodra? Próbálj meg elszakadni a konzumválaszoktól. Szép ház, jó test, sok pénz. Mire szeretnél visszatekinteni a halálos ágyadon? „De jó, hogy tökéletes testtel halok meg?”
Az értelmes életvezetés csak lassan eredményez egy általános, élettel kapcsolatos értelmességérzést, aminek a mindennapok apró választásai adják a hátterét, nem pedig egy globális, elméleti vagy metafizikai, mindenre érvényes válasz megtalálása. Frankl szerint ne azt keresd, hogy mi az értelme ennek az egésznek, hanem azt, hogy mi az értelme ennek az órának? Megvalósítod-e azokat az értékeket, melyek fontosak számodra, ami miatt szerinted érdemes élni?
És igen: egy tál rakott krumpli is lehet a mai nap értelme.
Sebők Franciska
Források:
Viktor E. Frankl: És mégis mondj igent az életre!
Viktor E. Frankl: Orvosi lelkigondozás
Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Getty Images