–

Úgy hozta az élet, hogy 14 éves koromtól olyan házban élek, amihez kert is tartozik, így nem tudom első kézből átadni, miért is szuper dolog a közösségi kertészkedés, de évek óta figyelem a kertek alakulását, működését és pár esetben megszűnését is. 

Enyém, tiéd, miénk

A dolog nem új keletű, a community gardens műfaja (azaz a közösségi kerteké) már az 1800-as években létezett az USA-ban és Kanadában. Az I. világháborúnak „hála”, jöttek létre a szabadság kertjei, amelyeket az élelmiszertermelés érdekében vetettek be. A második világháború idején a megtermelt zöldség 44 százaléka ezekből a kertekből került piacra. Magyarországon 64 kert található, legalábbis az általam fellelt információk szerint, ebből hetet a Városi Kertek Egyesület indított el.

Békásmegyeren volt az első közösségi kert, amivel találkoztam, Földkelte névre hallgatott, meg ott volt a Lecsós kert a Millenárison, aminek szintén vége lett, de aztán újabb és újabb kertek tűntek fel, és néha el.  

Üdvös látni, hogy nem csupán Budapesten indult be a közösségi kertészkedés, vidéken is találni jócskán ilyen lehetőségeket. És hogy mire jó ez az egész? Például ezekért:

  • Lesz egy csomó biozöldséged
  • Átélheted a kétkezi munka szépségét
  • Ha van gyereked, megmutathatod neki, hogyan lesz a palántákból, magokból zöldség, és mivel jár a velük való törődés
  • Barátokat szerezhetsz
  • Képezheted magad a témában

Ünnepélyes ültetés

Békásmegyerről elsőre és tán másodikra is mindenkinek a lakótelepek ugranak be, nem véletlenül.

A Duna felőli és a hegy felőli oldalnak még a lakói is mások, gondosan megkülönböztetik magukat egymástól. A Duna felőli oldalon bukkantam egy ilyen kertre, ahol két idősebb hölgy üldögélt a nagy fák alatt az árnyékban. 

A kert története 2012-re nyúlik vissza, ekkor indítottak plenáris üléseket a volt Zsigmond király főiskolán 50 felettieknek, 50+ címmel. Egy alkalommal Rosta Gábor főiskolai tanár, a Városi Kertek Közhasznú Egyesület elnöke tartott  előadást a városi kertekről, és elmondta, hogy Békásmegyeren is szeretne egyet létrehozni. Azonnal jelentkeztek páran a felhívásra. A 27 ágyásos kert 2013-ban épült meg, emelt ágyásokkal, mert a talaj nem igazán megfelelő a növények számára. „Mi, öregek lejártunk kerítést festeni meg lenolajjal kezelni, így három héttel hamarabb készült el a kert, mint tervezték. 2013. július 27-én volt az ünnepélyes ültető nap, amikor is palántákat ültettünk, bár nem sokat lehetett ebből remélni. A paradicsom nem érett meg, de cukkini termett bőséggel.”

Ekkor még csak egy úgynevezett Norton-kút állt a kertben, ahol kézzel kellett pumpálni a vizet a kannákba. Azon a nyáron össze is kovácsolódott a társaság, mert mindenki azt várta, hogy vízhez jusson. Az ágyásokon túl, a kerítés mellé is szoktak ültetni, ez közös préda, uborka, málna, szeder, ribizli is található meg más gyümölcsök a gyerekeknek.

A kertben nincsenek különleges szabályok, vagyis csak négy van: nem lehet politizálni, dohányozni, kábítószert ültetni és vegyszereket használni.

Ezt annyira betartják, hogy még Áder János sem szólhatott egy szót sem a politikáról, csak a növényekről. A terményeket eladni sem lehet, ajándékozni viszont igen. 

Járt itt egy kertészmérnök, „növényorvos” is, aki tartott a kertesek számára egy kétszer féléves tanfolyamot. „A mai napig az a benyomásom, hogy hályogkovács módjára termesztek. Szívbeteg vagyok, és úgy érzem, nekem gyógyulást adott a kert” –mesélte egyikük. 

A képre kattintva nézd meg a galériát!

Mindenhová kerülhet gaz

Évente csak páran adják vissza a kertet, betegség, költözés miatt főleg, de van egy stabil törzsgárda, akik mindig lent vannak. Az idősebbek dolgoznak többet, de akad, aki munka után jön le, sőt, olyan is akad, aki elköltözött, de visszajár, és képes elemlámpa fénye mellett gondozni a növényeket.

„A szerszámosládákat, komposztálókat raklapokból készítettük még első évben, azt is együtt. Itt mindig béke és nyugalom volt, aztán idén valami megváltozott. Ideköltözött egy új család, azóta van lopás. Nekem három hatalmas paradicsomom termett, szerdán még gondoltam, nem szedem le, csak csütörtökön, addigra viszont már ellopták. Tűnt el gyertya, üdítő, pedig eddig ez a nyugalom szigete volt. Idén lakatoltuk le először a ládákat, lett kamera, meg mi is látjuk az ablakainkból, hogy mi történik” – mesélték.

A havi tagdíj 400 forint, abból veszik a szerszámokat és más dolgokat.

Minden hónap első hétfőjén van kertgyűlés, őszre bezárnak, de karácsonykor tartanak egy kis ünnepséget. A növénycserebere is dübörög, ha valakinek több van, odaadja a többieknek. Itt nem jellemző az irigykedés. 

Koktélparadicsom rengeteg terem a kertben, a félérett, rossz zöldség-gyümölcs mind a komposztba kerül. „Aztán amikor következő évben kiterítjük a komposztot, belekerül a sok mag. Én egy darabot nem ültettem, mégis tele van az ágyásom vele. Még a murván is kinő.” 

A közeli Zipernowszky iskoláé az egyik ágyás, most még szünet van, de szoktak hozni gyerekeket is, hogy megnézzék, mi, hogyan nő. Talán ez a legjobb a kertben, azon túl, hogy tényleg egy kis oázist teremt a betondzsungel közepébe. 

Zimre Zsuzsa

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/ Rogan Macdonald

A további képek a szerző tulajdonában vannak