–

A szerkesztőségben két álláspont van: az egyik szerint ha valami látszólag oké, illatra oké, ízre oké, az fogyasztható. A másik részleg viszont mániákusan nézi a gyártási címkét, és a lejárat utáni napon mindent kidob. Én vörös fejjel üvöltözöm velük, hogy „Bassza meg a 'best before' még az én angolommal sem azt jelenti, hogy meghalsz! Ez teljesen jó még.”, ők meg röhögve kidobják a cuccot. Amit én kikukázok, és gondosan elviszek a csajoknak, akik MINDENT megesznek. Igen, a tyúkoknak, ami olyan állat, mint a disznó: bármit elfogyaszt. 

Nyilván nekem van igazam, és egy csomó tökfejjel dolgozom együtt, de hát lehet ezeknek beszélni? És különben is, kevesebb búza meg kukorica kell az állománynak, szóval én csak jól járok. De mi a hivatalos álláspont? Meddig fogyasztható egy élelmiszer? Mi a helyzet a nagyi lekvárjával? A sok ezer évesnek hirdetett sóval? 

Minőségmegőrzési vs. fogyaszhatósági idő

Ugye, mindannyian láttatok már olyan feliratot, amin az áll: „minőségét megőrzi”, illetve olyat, hogy: „fogyasztható: nap/hó/év”. Mindkettő minket véd, de mit is jelentenek ezek? 

Hogy meddig jó egy termék, vagy hogy a felbontás után hogyan kell tárolni, azt a gyártó határozza meg. Ezt minden esetben kötelező jelezni, mint ahogy azt is, ha nincs lejárati idő – mint például a cukor esetében. 

A fogyaszthatósági idő/fogyasztható kifejezés általában a néhány napos lejáratot jelzi, ezeket gyorsan romló áruk (például pékáru, készételek, fagylalt, hús, húskészítmények, tejtermékek) esetében tüntetik fel. Ezeket a termékeket szokták még a lejárati idő előtt „leakciózni”, mert a lejárat után – értelemszerűen – nem lehet a boltok polcain. 

A minőségmegőrzési idő/ minőségét megőrzi feliratot azok a termékek kapják, amelyek tovább is elállnak, mert vagy tartósítva vannak, vagy alig van nedvességtartalmuk (mint például a rizsnek, konzerveknek, befőtteknek, fagyasztott termékeknek). Angolul ez a „Best before”, ami előtt tuti, hogy azt tudja a termék, amit ígér, utána viszont nincs rá garancia.

Hűtőben hova?

Egy csomó dolog a hűtőbe való, ez nem kérdés. A sajtok, hús- és tejtermékek, a tojás mind a hideget szereti, csakúgy, mint számos zöldség és gyümölcs. Az sem mindegy, hogy a hűtő melyik részébe pakoljuk a különböző élelmiszereket. Alapesetben így kellene:

– legfelülre a készételek kerülnek

– eggyel lejjebb a sajtok és felvágottak

– majd a hal, tojás, hús

– és a ládákba a zöldségek.

Az ajtó, ami a legmelegebb része a hűtőnek, helyet ad a tejnek, vajnak, és nálam a gyógyszereknek is. (Viszont anyatejet semmiképp ne tartsatok a hűtő ajtajában, mert villámgyorsan megromlik.)

Nyáron a tapasztalatok szerint hamarabb megromlaknak a tejtermékek és húsok a hűtőben is. Ennek oka, hogy a boltból hazáig is melegszik a termék és azonnal elindul egy romlási folyamat - ez kivédhető, ha valaki igen rendes, és hűtőzacskóval jár vásárolni. Ki lehet számolni, hogy a 20 perces autóút során, mennyit melegszenek fel az ételek, amelyek aztán jó esetben azonnal a hűtőbe kerülnek, ám rossz esetben csak kicsit később. Ez már elég ahhoz, hogy az eltarthatósági idő módosuljon. 

Mélyhűtő

Ez egy személyes vallomás. Most, a lisztéria miatt megnéztem a mélyhűtőm tartalmát, és kiselejteztem azokat a zöldségeket, amik egy évnél régebben jártak le. Igen, nálam is van szennyezett ez meg az, de majd jól megfőzöm. Te persze tartsd be a szabályokat: ne fagyassz újra, és szelektálj, ha valami lejár, dobd ki, rakd a komposztba vagy add oda haszonállatoknak. A mélyhűtőd jó esetben -18 fok alatt hűt, ezzel a hőfokkal tudod leghosszabban megóvni az ételeidet a romlástól, de ez nem jelenti azt, hogy sosem romlanak meg.

Mielőtt mélyhűtött árut veszel, nézd meg, vannak-e rajta jégkristályok, mert ez gyakran az újrafagyasztás jele, ami nagyon, nagyon nem jó.

Ha valamit kivettél a mélyhűtőből, azt többé ne fagyaszd újra. Ennek oka legfőképp az, hogy amint felmelegszik az adott élelmiszer - elsősorban hús, hal - elindul egy bomlási folyamat, amit elvileg a hőkezeléssel megállít az ember, ám ha újra a fagyasztóba kerül, ott tovább dolgoznak a bacik, mint például a Salmonella. Egyes dolgokat sajnos nem is lehet fagyasztani, de sok mindent igen - ezért tudunk télen gyümölcsöt és zöldséget enni. Ha van konyhakerted, akkor tanácsos nagy mélyhűtőt tartani, ahova a frissen szedett cuccokat elteheted. Esküszöm, más az íze, mint a boltinak. 

Tojás, tojás, tojás

A tojás hivatalos minőségmegőrzési ideje a tojásrakástól számított 28 nap. Könnyű kiszámolni, hogy az „ipari tojásnak” viszont legalább egy nap kell, amíg átfut a rendszeren, azaz a termelőtől elkerül a csomagolóba, majd onnan az üzlet logisztikai részlegébe, végül az üzletbe, ahol a polcon vár minket. Meglepő talán, hogy a tojást elvileg száraz, hűvös helyen (70-80 százalékos páratartalom mellett, 2-18 °C-on) kell tárolni, pedig az üzletekben - főleg nyáron - mindig melegebb van, és nem mindenhol tartják hűtőpultban a tojást. Ha a kendős nénitől veszed a piacon, fogalmad sem lesz, milyen körülmények között, hány napja tárolja, ugyanis 50 tojótyúk alatt nem kell semmilyen jelölést alkalmazni, azaz nem fogsz pecsétet találni a tojáson. A keményre főtt tojást egy héten belül fogyaszd el, de csak akkor, ha addig a hűtőben volt.

A nagyi madártejével csak óvatosan bánj! Ebéd után gondosan rakd hűtőbe, még akkor is, ha rájárnál délután, különben rohangálhatsz a w.c.-re, az pedig nem túl vidám dolog. 

Készételek

Mostanában, a 30 fokban nem érdemes vacakolni, a készételt minél előbb hűtsd vissza, mert képes órák alatt megromlani. Visszahűteni hideg víz alatt lehet, mert ha melegen rakod a hűtődbe – hacsak nincs sokkolód, ami a legnagyobb menőség –, annak a fridzsidered látja kárát. Szóval ha reggel előveszed a sonkát, azonnal rakd vissza a hűtőbe, de a nagyi palacsintáját is, mert jön a fosós-hányós rém. Azt meg senki nem akarja. 

Zimre Zsuzsa

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Getty Images/ Morsa Images