– 

Hol van az a pont...

Elmegyünk randizni, megiszunk valamit, aztán ha minden jól megy, a végén szexelünk.
Bulizunk, iszunk, ott összejövünk valakivel, ha úgy alakul kufircolunk egyet.
Alkoholba folytjuk a bánatunkat (aminek néha az a vége, hogy valaki olyannal szexelünk, akivel nem kellene)...

Elég csak néhány példát venni ahhoz, hogy rádöbbenjen az ember: az alkohol nagyon gyakran része a szexhez vezető útnak. Ezért most, amikor minden korábbinál többet beszélünk arról, hogy a szexhez mindig kell mindkét fél beleegyezése, fontos tisztázni, hogyan befolyásolhatja az alkohol a felelősségünket a szexben.

Azaz: hol van az a pont, amikortól, ha ittunk, és valakivel szexelünk, az már erőszak, és nem szex.

A részegség társadalmi megítélése ellentmondásos Magyarországon. Vannak, akik úgy gondolják, hogy csak a józanul adott beleegyezés számít. Mások úgy vélik, ez irreális elvárás, és inkább arra kell figyelni, hogy ismeretlenekkel ne szexeljünk részegen (mert nem tudjuk, hogy utólag hogy fogja megélni, ami történt).

Ezt mondja a jog

Talán némi objektivitást adhat a kérdésnek, ha látjuk, hogy a jog szerint hol húzódik a határ, ezért utánanéztünk, hogy a magyar bírósági gyakorlat hogyan ítéli meg ezt a kérdést.

Sok szempontból tipikus az a történet, ami egy 2007-es aktában olvasható:

„Az elfogyasztott ital hatására, illetve a szórakozás következtében vádlott szexuálisan felhevült állapotba került…. a sértettet ölelgette, illetve tapogatta, csókolózni próbált, amit nevezett egy pofonnal hárított el. A sértett a kapu felé tartott, amikor a vádlott utolérte, a pólóját bal felkarjánál megragadta és - azzal, hogy „ne menjél haza” - visszafelé rángatta. A sértett azonban ellenkezett és szabadulása érdekében vádlottat megfenyegette, ha nem engedi el, kihívja a rendőrséget. Erre vádlott őt ököllel közepes erővel szájon ütötte, az ütéstől a sértett felső fogsorának bal oldalán két foga kitört. (…) A vádlott a bugyiban lévő sértettet kézénél fogva bevonszolta a konyhába, leültette egy székre, ahol a sértett az ital és az elszenvedett bántalmazás következtében az eszméletét elvesztette.” 

A szex és az alkohol közötti kapcsolat látszólag nagyon egyszerű: a szexhez mindig kell beleegyezés. Aki nincs olyan állapotban, hogy bele tudna egyezni a szexbe, az nem egyezett bele, tehát nincs szex. Ha mégis szexelnek vele, az erőszak.

Ez volt a bíróság ítélete a fenti-, és abban a 2006-os ügyben is, ahol: „Sértett az elfogyasztott égetett szesztől öntudatlan állapotba került. Ezt kihasználva, a vádlott először a nemi szervét az arcához nyomkodta, majd közösülni próbált vele.” A bíróság megállapította, hogy akaratnyilvánításra képtelen állapotban volt az áldozat, tehát nem egyezhetett bele a szexbe.

De nem mindig egyértelmű az ítélet

A „matt részeg” sértettnél nem kérdés hogy minősített erőszak történt, ami jó hír. Azonban a magyar joggyakorlatban találni olyan esetet, ami szerint: aki nem itta magát öntudatlanra, az tulajdonképpen beleegyezhetett a szexbe, és a beleegyezése érvényes.

Egy 2015-ös ügyben például így érvelt erről egy bíró:

„Az akaratnyilvánításra képtelenség azt feltételezi, hogy a passzív alanynak nincs a szexuális kontaktussal kapcsolatban akaratképződése, mert például ájult, altatott, vagy öntudatlan egyéb állapotban van. A sértettnél ilyen állapot nem állt fenn. A mozgáskoordinációja ugyan zavart volt, így nekiment az ajtófélfának is, azonban tudatánál volt. Abban az esetben lett volna megállapítható a sértett akaratnyilvánításra képtelen állapota, ha magatehetetlenül, öntudatlanul ittas állapotba került volna az elfogyasztott szeszes ital hatására.”

Tehát annyira berúgni, hogy nekimész a falnak, és ilyen állapotban valakinek igent mondani a szexre, a magyar bíróság szerint nem alapozza meg az elkövető felelősségét az elkövetett erőszak súlyosabb minősítésére.

Mi több, ennél az ügynél egyáltalán nem állapították meg az elkövető bűnösségét abban a helyzetben, amikor  „...a vádlott szeszes italt vitt (...) a kiskorú sértettet leitatta, valamint ő is fogyasztott az alkoholból. (...) A vádlott és a sértett lefeküdtek egymás mellé az ágyba, ahol a vádlott a lány melleit, illetve nemi szervét kezdte fogdosni, illetve meg is csókolta a sértettet, amit ő az alkoholos befolyás hatására viszonzott. A vádlott elővette hímvesszőjét, amire a sértett kezét rátette.” A bíróság érvelése szerint: „A sértett korlátozottan, de képes volt az akaratnyilvánításra és a védekezésre is – szintén legfeljebb korlátozottan – ezért ezen körülmény nem állapítható meg, így (...) vádlott e cselekménye nem minősülhet szexuális erőszak bűntettének.”

Nem szeretném azt gondolni, hogy széles körben elterjedt az a bírói felfogás, ami szerint: aki nem figyel oda arra, hogy ne igyon túl sokat, az magára vessen, ha utólag úgy érzi, hogy olyan is megtörtént vele, amit igazából nem szeretett volna. Hiszen ez nettó „áldozathibáztatás”.

Az azonban biztos, hogy érdemes lenne alaposan átnézni az erre vonatkozó igazságszolgáltatási gyakorlatot, és kiszűrni azokat a döntéseket (és az annak meghozatalában részt vevő szakembereket), amelyekben tetten érhető az az attitűd, ami az erőszakért az áldozatot is hibássá teszi.

Úgy összességében pedig elképesztően izgalmas, hogy míg autóvezetésnél egy korty alkoholt sem enged meg számunkra a jog, hiszen az befolyásolja a döntési képességeinket, szexuális erőszaknál akkor is beszámíthatónak és szabad akarattal rendelkezőknek számítunk, ha annyit ittunk, hogy nekimentünk a falnak.

Dr. Gyurkó Szilvia 

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Shutterstock/Pressmaster