Resting Bitch Face – Azaz: a flegma arc, mint alapbeállítás – WMN-módra
Korunk egyik legmeghatározóbb és legtöbbet kutatott tudományos jelensége – pontosabban internetes méme – minden bizonnyal a fönti képeken is látható úgynevezett Resting Bitch Face. Vagy, mondjuk, – szabad fordításban – „flegmaszukafej”. Ezzel a kifejezéssel azt a jelenséget írjuk le, amikor az illető arca alapbeállításban a következő üzeneteket hordozza: megsemmisítő ítélkezés, néminemű undor és egy cseppnyi sztoicizmus. Legalábbis ez a látszat. A valóságban azonban igen gyakran egyszerűen csak arról van szó, hogy az embernek ilyen az arca. Ha viszont nem ilyen az arca, akkor jobb, ha felveszed a nyúlcipőt. És, hogy miként fest ez a gyakorlatban? Mutatjuk. Szőcs Lilla írása.
–
A társadalom nagyjából két részre osztható: van, akire rásütik, hogy flegma, és van, aki tényleg az. Míg a tudósok egyik fele azt vizsgálja, hogy a hétköznapi ember hogyan reagál rá, egy másik csoport az arc létezésének kérdésében merül el nyakig. Ez utóbbi területen ugyanis áttörést értek el a kutatók.
Örömmel jelentem, valóban létezik ez az undorral, kis feszültséggel vegyülő ítélkező tekintet! Tehát ez nem csak egy kreált mém.
Ellenben – a sztereotípiától eltérően – az, akinek mindig olyan feje van, mintha malterba nyalt volna, még igenis lehet egy kedves, pozitív, jó szándékú ember. Felejtsétek el a sztereotípiákat, a legtöbbször csak egy illékony arckifejezésről van szó.
Igen, van, akinek nyugalmi állapotban is ilyen az arca.
Az emberek viszont – épp a fönti félreértések miatt – meglehetősen sokat analizálják azt a bizonyos „flegmaszukaarcot”. Elsősorban azt érdemes megfigyelni, hogy a szó összetételben a „bitch” kifejezéssel valamiért csak a nőkre sütik rá a bélyeget, annak ellenére, hogy az érzés maga ábszolúte nemtől független. Ami talán ennél is fontosabb, hogy kifejezetten bántó tud lenni, amikor azt mondják, hogy RBF-arcot vágsz úgy, hogy közben még véletlenül sem vágsz semmilyen arcot. Egyszerűen csak... nézel. És közben nem gondolsz semmi rosszra.
Ilyenkor a következő típusú beszélgetések zajlanak le:
A.) Mi a baj, mi történt? – Semmi, ilyen az arcom.
B.) Miért nem mosolyogsz? Ha mosolyogsz, sokkal csinosabb vagy!
C.) Ne forgasd a szemed, fiam, úgy maradsz! – De hát nem csináltam semmit...
Ismerős? Nos, nekem igen. Sokunkat kísérnek hasonló emlékek itt, a szerkesztőségen belül is. Az más kérdés, hogy van alapbeállítású RBF-ünk... és van az a fajta „flegmaszukaarc”, amikor tényleg jobb azonnal menekülni a közelünkből.
Az utóbbit már mutatjuk is.
Szentesi
Kivel mással kezdenék, mint vele. Nemrég megtanította a mester, milyen a Szentesi-féle kedves szelfi, most jöjjenek azok a jelek, amelyeket, ha felfedezel Évi arcán, akkor R.O.H.A.N.J! Ő az, akinek egyszerre több undok feje is van. Sajnos még nem sikerült tökéletesen kiismernem – sőt, lehet, hogy én vagyok az egyetlen a szerkesztőségben, akinek a radara nem jelez, ha kitörni készül a Szentesi-vulkán. Ha tanácstalan vagyok, akkor inkább Détéká fejét szoktam figyelni, az ő arcának rezdüléseiből pontosan tudom, hogy mikor kell menedékbe húzódni. Közben a művésznő már készülődik, és hirtelenjében nem is tudja eldönteni, hogy melyik RBF-fejét vágja. Én azt szeretem, amikor szúrósan néz, majd hirtelen elmosolyodik. De hát ez nem kívánságműsor, kérem szépen, itt nem osztogatják csak úgy a pöttyös labdát mindenkinek... Egy Szentesi meg aztán végképp. Ma ilyen hangulatban van:
Fiala
Gondolná bárki is, hogy Fiala Borcsa félig lesütött tekintettel, ceruzavékonyra húzódott szájjal és megfeszült orrcimpákkal üzeni bárkinek is azt, hogy: Te most szórakozol velem, baszki? Ó, pedig de. Nagyon is. Ezt nézzétek. Hát nem hátborzongató?
Both Gabi
Gabi az évek során kifejlesztette az entellektüel Resting Bitch Face-t. Utoljára a tanáraim arcára láttam kiülni ezt a tekintetet, amikor már megint nem készült az egész osztály. Milyen szépek is voltak azok az idők! Gabi stílszerűen ilyenkor szemüvege mögül kinézve kérdőn pillant a másikra. Ha már kezdi levenni a szemüvegét, akkor jobb, ha kihátrálsz, barátom! Mert abban a kérdésben – ami épp kikívánkozik olvasószerkesztőnktől egy adott mondattal kapcsolatban – biztosan nem lesz köszönet.
DTK
Na, ezt nem ragozom túl. Kriszta egyszerűen tökéletesen csinálja. Szerencsére ritkán ül ki ez a tekintet az arcára, viszont ha kiül, akkor az ember maga alá csokizik.
Zsuzsa
A kiismerhetetlen resting bitch. És az ő arca. Zsuzsáról sosem fogod tudni leolvasni, hogy ez most mi. Egyszerűen csak néz... vagy mond is valamit? De rendben van, tegyünk egy próbát.
Nos, az én fenekemen ott van még a tojáshéj, hozzájuk képest kezdő vagyok... Én még csak a tini szemforgatós RBF-nél tartok. Szentesi sokszínű bicthface-éről, DTK hidegvérű profizmusáról, Fiala elvágólagosságáról egyelőre csak álmodom. De egyszer talán képes leszek, mondjuk, a Zsuzsa-szintű pókerarcra. És akkor én is megkapom az RBF-kitüntetést.
Szőcs Lilla
Képek:WMN