–

Ez a nap is eljött. Az én örök fiatal anyukám – akinek a 28. volt az első születésnapja, amelyet gyerekként felfogtam, azaz pont annyi, mint amennyi most vagyok – ötvenéves lett. Ez azt is jelenti, hogy az örök friss és lázadó hatvanas évek gyermekei lassan – és teljesen szürreális módon – mind a második félszázadukat kezdik taposni.

Mit lehet mondani hát a „B-oldalnak”, egy ötvenéves nőnek 2017-ben? Ahol hiába folyik a csapból is a bölcsnek tűnő, de valójában inkább megmosolyogtató feminista propaganda, a girl power, a nomakeup Instagram-sztárarcok, a testelfogadó reklám és Beyoncé. Ahol ugyanúgy az egyetlen és igazi érték a fiatalság, a szépség, a ruganyos test, az új generáció, az Y és Z, és ugyanúgy azt hozzák ki a statisztikák, hogy 24 év felett jelentősen csökken a férfiak érdeklődése a nők iránt. Ráadásul 30 év alatti, fehér nők kapják az Oscart egy olyan világban, ahol egy nő már a 30. születésnapját is gombóccal a torkában várja a szépség-munka-család hármasából fakadó megfelelési kényszer miatt. Ahol az okos nő aszexuális kékharisnya, negyvenévesen pedig szingli, gyermektelennek lenni igazi merevgörcs, amit csak negyven felett szülő nőkkel, és a meleg haverokkal lehet oldani. Ahol van egy Meryl Streep, de amúgy rajta kívül emberi szerepet csak a pénzéből az időt megállítani képes, húsz évet letagadni tudó színésznők kapnak. Ahol nem igazi érték, hanem csak egy berögzült és félvállról vett társadalmi elvárás, szimpla „női princípium” az „én” feláldozásával járó családanyaság, és ahol a gyereket nevelő nő életét kísérő fő kérdés a „mikor mész vissza dolgozni?” váltogatva a „nem csinálsz semmit!”-tel, amíg a karrierista nő életét kísérő fő kérdés a „nem hanyagolod el a gyerekeidet?”, és az „önző vagy”.

Ahol a válások nyolcvan százalékát a gyerekeket a családi fészekből kiröppentő, boldogtalan házasság béklyói alól szabadulni kívánó negyvenöt feletti nők kezdeményezik, majd magányosan, öregedve nézik végig a lesüllyedt, elhízott, alkoholista férfiak üzeneteit visszapattintva, Randivonal oldalukat frissítgetve, és újonnan kitalált hobbijaiknak élve.

Közben az őszülgető exférjük a 20-30 évvel fiatalabb új nőjük oldalán a „sikeres” skatulyában tetszelegve gyártat és neveltet újabb utódokat, bár valójában ugyanolyan kényelemben követi el újra azokat a hibákat, amelyeket az első házasságában is elkövetett. Ahol a nyugati világ vezetőjének „csajoknál 35 év a kicsekkolás” a szlogenje és a biodíszletként odarakott, kifeszített arcú, akarattalan Barbie-baba feleség – akinek az amerikai kislányok példaképének kéne lennie – vicces és szavazatmilliókat bevonzó show-elem, ahol negyven felett még egy kibaszott fényképet sem lehet csak úgy, jól megválasztott fények, szögek, bioritmus és filter nélkül kiposztolni a social networkre, mert „látszódnak a ráncok”. Ahol ötven feletti nőként csak akkor vagy egy Forbes-listás sikeres valaki, ha minimum egy országot vezetsz, de ha azt nem, akkor, légyszi, legalább egy hipersikeres multicéget... vagy esetleg a férjedet, az államfőt.

A félspirituális-áltudományos, negédesen giccses, klimaxoló nőket vigasztaló internetes oldalakon ezután a kemény valóságot bemutató felvezetés után szokott jönni az a fázis, hogy cserébe viszont a tied a nagybetűs tapasztalat, meg igazi vagy, amit senki nem vehet el tőled. Amúgy is legyél arra büszke, aki lettél, mert a bölcsességed, a striák a hasadon, a táskák a szemed alatt, a lógó melled, mind-mind arra emlékeztetnek, hogy éltél és dolgoztál, és ember voltál és feleség meg anya is. Oké. Szuper. Ha őszinték vagyunk magunkhoz, tudjuk, hogy ez sovány vigasz. Mert tudom, hogy már elértem egy csomó mindent, de mégis mit kezdjek a következő ötven évemmel? Mit várhat az ember lánya ötven év után? Persze, majd előbb-utóbb nagymama leszek, de addig még élni szeretnék! Még boldog akarok lenni.

Én nem tudok megnyugtató választ adni ezekre a kérdésekre. Ugyanúgy félek az időtől, az öregedéstől, a haláltól, mint ti, és csak azt látom, hogy annak ellenére, hogy a XXI. század a nők évszázada, mégis minden el van cseszve.

Az egyetlen, amit tudok ígérni neked, anya, az, hogy ebben a sok-sok humorérzéket, öniróniát, lazaságot és megbékélést igénylő, elcseszett következő ötven évben azon fogok dolgozni, hogy a következő generációk lányai egy jobb világban, boldogabban várhassák a második félszázadra eső életüket. És azt is ígérem, hogy én ezalatt mindvégig melletted leszek.

Mert így fogom fel ezt a világot, és képes vagyok azt formálni, mindezt pedig neked köszönhetem. És persze ez is egy untig ismételt klisé, hogy ennyi idősen a gyerekeink a legfőbb érdemeink, akikre büszkének kell lennünk, de nem mindenki nevel egyforma minőségű gyereket. Márpedig amilyen gyereket nevelnek az anyák, olyan minőségű lesz ez a társadalom.

Te ebben a legkiválóbban teljesítettél. Egész életedet végigkísérte a magány, ahogy az anyádét is. Mindkettőtöknek extrém kemény élete volt. Te mégis hatalmas lendülettel, energiát és időt nem sajnálva vetetted bele magad a bennem lévő építőkövek letételéhez. A benned lévő intelligencia, humor, kreativitás, tehetség, ízlés, világkép, egészséges őrület, erő, kitartás, női energia mind átkerült hozzám, és tovább sokasodott bennem. Adtál hozzá szabadságot is, és ennek köszönhetően lettem minden iránt érdeklődő, érzékeny, kreatív, tanult, nyelveket beszélő, otthonért külföldön dolgozó, alkotó, szabad, egészséges és boldog ember ebben az abszurd világban, amelyet kötelességemnek érzek jobbá tenni. Mert az anyám jobbá tette az enyémet. És, mert feláldozta az énjét azért, hogy nekem és a testvéreimnek jobb élete legyen, mint ami neki vagy az anyjának volt, és jobb legyen, mint emberek milliárdjainak.

Mi majd elhozzuk a forradalmat.

Addig pedig azt kívánom, hogy csak csinálj mindent továbbra is ugyanilyen lendülettel, energiát és időt nem sajnálva a két kicsiért, és önmagadért. Élvezd a bölcs elmét és az öregedő testet – amíg meg nem jön az örök fiatalság és az örök élet – mint ahogy azt tették az egykor és most menő ötvenesek: Monica Bellucci, Michelle Obama, Hillary Clinton, Angela Merkel, Fanny Ardent, Julianne Moore, Meryl Streep vagy Shirley Manson.

Te vagy a legfullosabb, legkülönlegesebb nő és ember.

„Fiam, nekem nehogy elhagyd magad." „Fiam, csináld meg magadért, senki nem fogja helyetted megcsinálni."

Rebeka

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: iStock by Getty Images/m-gucci