–

„Zsebchemotox”

A téli etetőkön talán leggyakrabban felbukkanó madár a széncinke, így őt szinte mindenki ismeri. Neve kissé megtévesztő, az átlagnál nem magasabb a széntartalma és a cinkhiányunkat sem tudjuk pótolni rendszeres fogyasztásával. Nem is eszünk ezért széncinkéket. Meg azért sem, mert védett madár, jó fej és izgalmas.

Nyáron nem nagyon szoktunk vele foglalkozni, hiszen akkor csak a napi rutinját éli: tömegmészárlást végez a rovarok és pókok világában. Eleven „zsebchemotoxként” pusztítja el mindazokat a lényeket, amelyek sok bosszúságot okoznak az embereknek: legyeket, százlábúkat, hernyókat a gyümölcsösben. Horrorba illő módon áldozataival nemcsak végez, de fel is falja őket. Ilyen viselkedéssel embercelebként azonnal felkerülne a különböző újságok címlapjára, de mivel ez csak egy jó hír, így erre esélytelen. De ő nem csügged, öldögél tovább vidáman.

A többi cinegeféléhez hasonlóan ő is fák odvaiban fészkel, ami nagyon romantikusan hangzik… az élővilág ismeretének hiányában. Az az egy szem lyuk, amin a Napocska bekacsint, és amin keresztül érkezik a fiókáról gondoskodó önzetlen madármama, egyben az egyetlen kijárat is. Ha ezen keresztül egy éhes harkályka, mókuska vagy menyétke ugrik be egy gyors ebédre, akkor rögvest szembesülünk a biztonságot adó odú és a cinkebisztró drámai egylényegűségével. Kockázatos dolog tehát, ha az ember cinkének születik, illetve kel ki a cinketojásból.

Aki nem szereti a nagycsaládot, az ne menjen cinkének, mert ott ez a divat.

Az egész úgy kezdődik, hogy párt választanak

Ahhoz, hogy egy cinkekakas cinkegúnár, cinkegácsér (vagy nevezzük csak szakzsargonban hímnek) elbűvölje a cinketyúkot (tojót), nem kell feltétlenül drága koktélokba vagy sportkocsiba fektetnie, a táplálkozására és az öltözködésére viszont ügyelnie kell. A cinke paleo-update-vegán mániája a karotin, ha ebből megfelelő mennyiséget visz be a cinke-felsőtestbe, akkor a mellénye sötétebb sárga lesz. Ezzel a feltűnősködő divatszínnel jelzi a csajoknak, hogy ő olyan helyekre jár, ahol jó a kaja, így el tudja majd látni a családot. Ha ehhez a sárga „nagymellényhez” egy vastagabb fekete nyakkendőt is vesz, ami a mellkasa közepén duzzad – egészen le a hasa aljáig, akkor ezzel nemcsak elmehetne amerikai elnöknek, de a valódi rangját is kifejezi.

A tojó ennek tényleg nem tud ellenállni, és már kész is a széncinege-álompár. Gyűrűt nem vesznek, azt esetleg lelkes, hozzáértő madarászok adják nekik… ajándékba.

Ha az ember cinke, akkor alapvetően monogám életmódra kell berendezkednie

De ez nem jelenti azt, hogy ne próbálkozna csábító kalandokba bocsátkozni szomszédokkal, üzletfelekkel. A német széncinegék fészkeinek majdnem felében találtak olyan fiókát, ami más szülőtől származott, megy tehát a kavarás Kohléknál rendesen (Kohlmeise), és minden bizonnyal hazánkban sem nagyon más a helyzet. A cinkéinkről nem is beszélve. A fészekaljban nem ritka a tucatnyi tojás, jobb években kétszer is költenek a madarak, életre szóló kaland tehát cinkéskedni. Arról, hogy a széncinkék ne borítsák be az egész bolygót, a fentebb leírt cinkebisztró nevű gyorsétterem vendégei (menyétke stb.) és a felnőtt egyedekre vadászó karvalyok gondoskodnak. Nem könnyű tehát cinkének maradni ebben a kegyetlen világban, de nincs nagyon más választásuk. Az ősz beköszöntével a cinkék nagy része elkezd fázni, de nem gondolkodik el a kivándorláson, hanem megpróbál itt boldogulni.

A legtöbb széncinke nem vonuló madár, ezért nem lehet velük találkozni nagyobb békemeneteken, kisebb ellenzéki tüntetéseken, de még politikamentes bányásznapi felvonulásokon sem számíthatunk a megjelenésükre.

A szólásszabadságukat viszont naponta gyakorolják, olyan hangosan énekelnek, hogy a fejhallgatóban vánszorgó emberek is meghallják, ha a közelükben felhangzik a daluk.

Az ősz és a tél a rovarevők számára elég komoly diétát jelenthetne, ha nem lennének az emberek többségénél sokkal rugalmasabbak a táplálkozás terén: azt eszik, ami eléjük kerül. Az olajos magvak nem csupán a stadionok állatvilágát látják el zsírutánpótlással, de a madarak túlélését is nagyban biztosítják. Aki tehát szeretné, ha nyáron kevesebb kártevő keserítené az életét, az ne csak politizáljon, hanem kezdjen el madarakat etetni. Egészen csodálatos, hogy a cinkék téli etetésével hogyan tudunk olyan fajok fennmaradásán is segíteni, mint a menyét vagy a karvaly! Ha az élővilág egyetlen tagjával foglalkozni kezdünk, előbb-utóbb megértjük, hogy nincsenek egymástól elválasztható élőlények, mindegyik hat a másikra, mindegyik fontos.

Még az emberek is.

Ha kíváncsi vagy Kökéndy Ákos darukat lebuktató írására is, kattints gyorsan! 

Kökéndy Ákos

Ákos további állatos írásait megtalálod ITT.

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Getty Images/ Ronald Wittek