–          

„Sziasztok! Elnézést, hogy késtem, de doppingellenőrzésem volt. Minden sportolónak rendelkezésre kell állnia, hogyha jön egy ellenőrzőcsoport... igazából bármikor jöhetnek, én pedig belefutottam épp egy ilyen kellemes alkalomba!” – állt gyakornokunk, Szilágyi Liliána – nem mellesleg úszó olimpikon – üzenetében, miután késett a hétfői értekezletről. Hozzá hasonlóan én is azt vallom, hogy teljesen őszintén meg kell írni, hogy mi a szitu, és nem kell pironkodni, ha késünk. (Úgyhogy, DTK elég gyakran kap üzenetet tőlem.)

Mindenesetre Lilu üzenetén jót derültünk, és egyben megihletett minket: elindult a beszélgetés az asztalnál arról, kinek mi volt a legabszurdabb kifogása arra, hogy éppen miért késik.

Van, aki Murphy törvényei szerint inkább küld egy késős sms-t, mert akkor tuti nem késik el. Míg más inkább korábban érkezik a megbeszéltnél, csak hogy biztosra menjen. A kettő közötti skála stratégiázások, természeti törvények,és hazugságok szövevényes és baromi vicces hálója. Na de többet nem is szpoilerezek. Íme, a WMN szerzőinek tanácsai, ha elkésnél ma a melóból:

Gyárfás Dorka – Ha írsz, hogy késel, akkor tuti fix, hogy mégsem késel

Nekem az az elvem, hogy sosem magyarázkodom, mert minél több kifogást hoznék fel, annál hiteltelenebb lenne. Van egy jó módszerem késés ellen: ha már előtte szétparázom magam (mert utálok késni), majd a megbeszélt időpont előtt írok egy sms-t, hogy „bocs, késni fogok", akkor a végén MINDIG pontosan beérek. Ez egy természeti törvény.                                                            

Fiala Borcsa – A Harry Potter-érv

Én nem szoktam késni, inkább hamarabb ott vagyok. De egyszer elkéstem a saját órámról (mint tanár), mert épp akkor olvastam a Harry Pottert és képtelen voltam letenni. Amikor megmondtam a késés okát, többen helyeslően és együttérzően bólogattak.

Marossy Kriszta – Jó tanács: a bárányok hallgatnak

Még általános iskolában a barátnőmnek azt hazudtam, hogy a bárányaimat kellett etetnem és nyírnom, azért késtem két órát, mert azt kalkuláltam ki, hogy ez kábé ennyi idő lehetett... Amúgy nem vagyok késős és persze sosem volt bárányom.

Az apósom viszont, amikor levitte a kutyát sétálni és másfél nap múlva ment haza, csak annyit mondott, hogy „találkoztam a piros arcúval a nyolcból”, a téma itt le volt zárva, és azóta ez szállóige nálunk.

Kurucz Adrienn – Ha precíz, pontos emberként együtt élsz egy notórius késővel: fogadd el úgy, ahogy van

Halál pontos vagyok. Gyerekkoromban a családom mindenhová fél órával előbb ért oda, azért ez kemény volt. Ehhez képest a férjem mindenhonnan elkésik. És nem nagyon mentegetőzik miatta. Talán mert negyedrészt olasz. Leszarja a pontosságot. Nem vitatkozunk (már) miatta, ő ilyen. Ő se piszkál, hogy mit szorongok örökké az időn. Tizenöt év alatt ki lehet kalapálni az efféle göcsörtöket.

Pásztory Dóri – Csak önazonosan, a késés életstílus, nem probléma

Én annyira késős vagyok, hogy nem is kell magyarázkodnom. Mindenki számol vele. Régen viszont gátlástalanul mindent bevetettem, főleg, ha edzésekről késtem: nem jár a busz, anyám, apám, kutyám, macskám, egerem beteg, nem szólt az óra, nem keltett fel anyuka.

Tóth Dominika – Fogj mindent a kutyádra, még akkor is, ha nincs kutyád!

Egyszer a nővéremmel elmentem vásárolni, viszont hazafelé betértünk egyik barátunk kocsmájába, és mivel még sosem ittunk Tátra teát (ez egy likőrféle), kipróbáltuk. Mondanom sem kell, hogy eléggé becsíptünk délután négykor. Az volt a baj, hogy mind a kettőnknek randija lett volna este, így ki kellett találni, hogy miért nem tudok menni.

Mégsem mondhattam azt, hogy bocsi, berúgtam a tesómmal kora délután. Részegen azt sikerült kitalálni, hogy a kutyám körme leszakadt, és el kell vinnem állatorvoshoz. Nem volt kutyám. Ami ennél is jobb, hogy tesóm bevállalta így is a randit, és tök jól sikerült neki.

Tóth Flóra – Ha azt kamuzod, hogy sütit sütsz, vigyél egy szeletet magaddal

Nagy késő vagyok a magánéletben (munkában igyekszem átlépni a saját árnyékom). A legtöbbször azt mondom: „nem találtam parkolóhelyet” vagy „a gyerekek miatt nem tudtam elindulni”. Ez általában kamu, azért kések, mert szerintem minden tíz percre vagy fél órára van tőlem, és ehhez mérten indulok el. De szólok, ha tíz percnél többet kések.

A másik bevált kifogásom az, hogy épp sütit sütök, és még a sütőben van. Volt, amikor a hitelesség kedvéért még egy szeletet vittem is magammal. Munkában – régen, amikor reggeli műsorban dolgoztam – azzal érveltem, hogy Fekete Pákó taxicímére várok.

És neked mi volt a legabszurdabb kifogásod? 

Szőcs Lilla

 Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Getty Images/ Mike Kemp