Mondjuk, a teljes történethez hozzátartozik, hogy a világ másik felén kicsit jobban dübörög a gazdaság, így már olyan társadalmi problémákra reagálnak, mint a Föld védelme a szennyező idegen mikroorganizmusoktól.
Úgyhogy, ha már úgyis a plafont rúgja a munkaerőhiány, és arra biztatják az M1 reggeli műsorában a fiatalokat, hogy merjenek szakmát választani, és ha kell, akkor váltani, hogy egészen felbátorodtam ettől a lelkesítő beszédtől, ezért elengedtem a fantáziám. Olyan szakmákat kerestem a világ minden tájáról, amelyek igazán érdekesek és izgalmasak.

Hivatása: ölelés
„Nincs szex, nincs csók, nincs meztelenség” – fektetik le a szabályokat az ölelés-terápiás szakemberek. A Vice újságírója a Craigslitsen (amerikai hirdető oldal) munka után keresgélve bukkant rá az ölelésre, mint új típusú foglalkoztatásra. Travis Sigley az ölelés terápiájának kiötlője – és egyben hivatásos ölelő – szerette volna visszahozni a szexuális töltet nélküli érintést, közeledést az emberek életébe. Ennek eredményeképp született meg az ölelés terápiája mindazok számára, akiknek mindez hiányzik az életéből.

via GIPHY

Az iparosodás egyre jobban maga alá gyűri az embert, a monoton munka, a sokszor rideg, protokollokra épülő vállalati környezetben az ember lelke is megkérgesedik. Így hát nem hiába burjánzanak olyasféle szakmák, amelyek az emberek érzelmi oldalát fejlesztik. Úgyhogy, aki jó ölelő hírében áll, és hajlandó a másikat maga elé helyezni, annak érdemes ebben az irányban gondolkodnia.

Sirató fiú – Weeping boy
A japánok nem fejezik ki nyíltan, látványosan az érzelmeiket, mintha ez valamiféle kulturális sajátosságuk lenne – hangzik el a Vice riporterétől, aki befizette magát egy síróterápiára, és az ott résztvevő japán szingliket kérdezte, miben segíti őket egy síró fiú. Tulajdonképpen azért jelentkeznek sokan az úgynevezett weeping boy-hoz, azaz „síró, sirató fiúhoz”, mert úgy gondolják, hogy egy kiadós zokogás segíthet nekik felszabadítani az érzelmeiket, aminek akár az is lehet a hosszú távú következménye, hogy végre párt találnak maguknak. A korábban kizárólag a karrierjükre koncentráló facér nők most saját énjük „kapcsolatos oldalának” fejlesztésére összpontosítanak, mint valami elvégzendő feladatra. Egy ilyen lehetőség – állításuk szerint – ebben is segítheti őket. 

A szeánsz során a sirató fiú különböző rövid, érzelmes történeteket mutat be a résztvevőknek, mint például egy motorbalesetet, aminek következtében a történet szereplőjének édesapja meghal. Majd a fiú körbemegy, és a jelenlévők arcáról finoman letörli a könnyeket.

via GIPHY

A sírás foglalkozást kifejezetten jóképű férfiak űzik – mutat rá egy másik újságíró, aki sokkal inkább üzleti oldalról közelítette meg élménybeszámolóját. A jóképű sirató fiúk segítségével maga a sírás is népszerűbb lesz a társadalomban, illetve a vállalkozásuk is jobban behúzza az embereket. A sírás kultúrájának elterjedése viszont általánosságban az egész üzleti szférának jót tenne. Japánban az emberek egész nap nagyvállalatoknál dolgoznak, ahol nem fejezik ki az érzéseiket, sem a véleményüket. Ha síró embert látsz, nem akarsz hozzáérni, megvigasztalni. A sírás-workshopon tulajdonképpen ezt tanítják meg a klienseknek, ami pedig később a cégeknél is alkalmazható, és ez az üzletnek is előnyére válhat.
Vajon a munkaerőhiányt itthon is megoldaná, ha elküldenénk a vezetőket sírás-workshopra...?

NASA-bolygóvédelmi felügyelő
Akinek viszont nincs szüksége érzelmi leckére, sőt szeretné az emócióit hátrahagyni akár több ezer kilométerre, az most megteheti! Olyan szent cél érdekében, mint teszem azt, az emberiség jövője. Úristen, de kúl! A NASA múlt héten egészen sci-fibe illő pozíciót hirdetett meg „bolygóvédelmi felügyelő” néven, ami fénysebességgel eszkalálódott, „a Galaxis őrzői” pozícióként az emberek fejében.

via GIPHY

A feladat: megvédeni a Földet az idegen élőlényektől, és megvédeni az űrt önmagunktól. A „fent” dolgozó asztronauták ugyanis szennyeződéseket vihetnek ki innen. Ezt megakadályozva, egészen jómódú galaxis őrzője lehetsz, évenként cirka 55 millió forintért.
Ha nem lenne hányingerem már az anyósülésen is, én tuti jelentkeznék rá.

Személyes online-gondnok

A pályaválasztás előtt álló Z generáció már egészen más szempont szerint választ munkát magának, mint a szüleik. Elemzők szerint ők azok, akik már szembesültek a klímaváltozással, terrorizmussal, akik kreatívabb életvitelt folytatnak, és akiket a kísérletezés, változás motivál az életben. Na, nekik már olyan munkáik lesznek a Slideshare szerint, mint a személyes online-gondnok, akikhez tanácsért fordulhatsz, hogy milyen online eszközökkel teheted produktívabbá vagy könnyebbé az életed. Ő pedig a célnak és a szándéknak megfelelően megkeresi a számodra tökéletes applikációkat, szoftvereket, kütyüket, amelyek jobbá tehetik az életed. 

via GIPHY

Ez a szakma lényegében létezik – csak nem fizetnek érte – hiszen a kamaszok szinte nem is csinálnak mást, mint a kütyüiket bújják. Mindenesetre jó hír nekik, hogy a jövőben ezért még pénzt is kaphatnak. 

Drón-pilóta
Mindez igazából semmiség ahhoz képest, ami még jöhet. Drón-pilótákra természetesen szükség van, hiszen igen látványos felvételek készülhetnek vele esküvőktől kezdve a nagyjátékfilmeken át egészen az építési területek feltérképezéséig.

via GIPHY

Azonban egyre jobban eltűnik az emberek magánszférája, így simán lehet, hogy nemsokára válaszul az őrző-védő drónok is megjelenhetnek, kirobbantva ezzel a Drónok háborúját. Hiszen ki szeretné, hogy a kertje fölé berepüljön egy gép, és felvételeket készítsen a magánéletéről?! Bár az ötlet itthon még nem valósult meg, elgondolkodtató, hogy milyen irányba is fejlődhetnek az újonnan megjelenő szakmák.

Szőcs Lilla

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Shutterstock/Willyam Bradberry