–

Gyilkos táska

Bármelyik nővel előfordulhat, azzal legalábbis biztosan, aki szereti a rúzsokat. Persze lehetne külön kis neszesszerben tárolni a sminkcuccokat, de például nekem pöttöm méretű táskám van, és az már biztosan nem férne el benne. Így tehát marad a rúzs véletlenszerű kavargása a retikülömben. Aminek néha az a következménye, hogy a rúzs kupakja bizony lecsusszan. Ha ilyenkor nyúl az ember lánya a táskába, annak könnyen „véres kéz” lehet a vége. Hasonló következményekkel járhat a krémes tégely kupakjának meglazulása. Bár, amíg a rúzspiros kéz nyújtásánál kézfogáskor legfeljebb arra gondolnak, hogy gyilkoltam egy kiadósat valamelyik sötét mellékutcában, addig fehér, krémes kéznél egyéb dologra is gyanakodhatnak. Nem, nem arra. Hanem, hogy javíthatatlan testápoló-fetisiszta vagyok.

Intim táska

Nálam még akkor is van néhány intimbetét, amikor épp nem menstruálok. Hülye szokás, feleslegesen foglalják a helyet a táskában, de én szeretek biztosra menni: mi van, ha egyszer véletlenül tíznapossá változik a ciklusom, mert elrabolnak az UFO-k, és méhátalakítást végeznek rajtam? Ráadásul adtam már betétet váratlanul menstruáló nőismerősnek, szóval nem árt, ha mindig akad nálam belőle. Gond csak akkor adódik, ha szokásos vehemenciámmal akarok előkapni valamit a tatyómból. A bűnös általában a füldugóm (igen, tudom, miért nem bírom helyes kis tokban tárolni, és nem behányni a táskámba, mint az állatok). Szóval, mondjuk, épp keresem a telefonomat, és matatás közben a minden tárgyat körbeindázó füldugó kiránt a táskámból ezt-azt. Például egy csinosan becsomagolt intimbetétet, mely épp társalgópartnerem ölében köt ki. Ha mázlista vagyok, akkor nem nyílik ki a mozdulat hevében, lerántva magáról a csomagolást. És nem ragad a szenvedő alany arcára/karjára/hajába. Persze képes vagyok mindezt gyorstüzelésű, bontatlan tampontöltényekkel is előadni.

Fegyvernek látszó táska

Volt egy korszakom, amikor merevített, minisporttáska alakú retiküllel közlekedtem. A táska keményebb fala lehetővé tette, hogy első kukkantásra átlássam a szütyő tartalmát. Rend volt bent, kérem, és precizitás. De hogy mi volt kint? Kész rémálom. Csak egyet fordultam táskával a vállamon, és máris letaroltam a 7-es busz teljes utazóközönségét, hiába kapaszkodtak őrült erővel a fogantyúkba. Beszóltak a munkások az utcán? Hopp, perdültem egyet, és máris küldött nekik a táska egy maflást. Részegek lökdösődtek a metrón? Csak térültem-fordultam, és rögtön nyugalom lett a szerelvényen: az ittas személyek csendes tekebábuként hevertek el a földön. Amikor rájöttem, hogy a táskával gyakorlatilag tökéletesen közveszélyes vagyok, sőt inkább egy élő tömegfegyver, gyorsan lecseréltem.

Hangos táska

Persze arra is hozhatok példát, amikor nem a saját táskám viccelt meg, hanem egy másik. Mondok egy egyszerű esetet: a szokásos igen értelmes, reggeli arckifejezéssel, mellyel azért nem lehetne megvédeni egy doktori értekezést.

Utazom a metrón. A zene lüktet a fülemben, az élet szép, bár a szerelvény büdös és meleg. És akkor az egyik női táska rám ugat.

Ha szerencsém van, talán megelégszik annyival, hogy dühösen megcsaholja döbbent könyökömet vagy hónaljamat. Ha nem, akkor úgy dönt, hogy példát is statuál, és belém harap. Táskában utazó ölebbekkel nyilván már mindenki találkozott, ezért szerintem tudjátok, miről beszélek. Ritkább eset, de erre is volt már példa, hogy egy táska nyávogni kezd. Esetleg karmol is. A muszogás, és tüskékkel való szurkálódás viszonylag egyedi. Szerencsére a sündisznójukat az emberek (még) nem szokták maguknál hordani.

Nyomulós táska

Gyakran fordul elő, hogy az ember tömegbe kerül. Lehet ez utazás közben, fesztiválon, felvonuláson, bárhol. A testek és a táskák ilyenkor elkerülhetetlenül összeérnek. Sőt néha egymásba is gabalyodnak. Összeakadt, egymásba szerelmesedett táskáknál már csak a taperolós/verekedős (lásd az én régi tatyóm) táska kellemetlenebb. Végigsimizi a fenekedet, ráadásul még a ruhádat is kiszakíthatja. Vagy épp megpofoz. A helyzetre nincs jó megoldás, bár az adrenalin-típusú emberek ezt is harcra vihetik, aminek az a következménye, hogy, mondjuk, a 3-as metró izzasztó szaunájában egyszer csak kialakul egy jó kis táskaviadal. A csata néha rémisztő, de arra jó, hogy elterelje annak a néhány kismamának és nyugdíjasnak a figyelmét, akik épp szörnyethalni készülnek a fullasztó hőség miatt.

Beszélgetős táska

Bizonyos nők szerintem csak azért hordanak olyan extravagáns színű vagy formájú táskát, mely bármelyik kortás képzőművészeti gyűjteményben megállná a helyét, hogy legyen miről beszélgetni. Ezek a feltűnő, „első látásra szerelem”-táskák remek apropót szolgáltatnak egy kis társalgásra, ha már épp túltárgyaltuk az időjárást. Saját tapasztalatból beszélek, nekem is volt egy ilyenem. Egy kis piros. Pontosabban közepes. Vörös, csillogó, szögletes, „ide nekem azonnal”-típus, melyet jócskán leértékelve vettem Londonban, de még így is szívtam a fogam az ára miatt. Viszont minden nő azonnal beszélgetni akart róla, forgatták, csodálták, hüledeztek, máris megvolt a közös téma, akárkivel is találkoztam.

Egyáltalán nem illett hozzám, mert csak Victoria Beckhames, rémisztő alkargörccsel lehetett hordani, ám csacsorászni szuperül lehetett róla.

Hálás voltam neki ezért, bearanyozta (bepirosozta) a napjaimat. Este pedig jól átmasszíroztam a sajgó alkaromat.

Madarat tolláról, nőt táskájáról! Legalábbis elég sok mindent elárul róla. Most, amíg ezt a cikket írom egy kávézóban, például két különleges táska lép be az ajtón. Egy flegma vászontáska különféle bajuszfajták szemléletes rajzaival. És egy magabiztos, fehér hátizsák polgárpukkasztóan sok matyóhímzéssel. Vidámak, lazák, kicsit pökhendiek, annyira, amennyire egy egyetemista táskájától elvárható. Láhatóan önfeledten élvezik a nyári szünetet, de mélyükön szerintem egy-egy komoly, feminista könyv lapul. Ugye, máris mennyi mindent elárultak a viselőjükről? A te táskád vajon miről mesél?

Finy Petra

Ha van fotód a kedvenc táskádról, mellékeld kommentben!

Olvasd el Fiala Borcsa első WMN-es cikkét is, mely szintén a női táskák titkairól szólt.