A népek olvasztótégelyében a konyhaasztalra is elhozta minden bevándorló a saját ételét, az óvilági recepteket, amelyek eredeti ízét a hozzávalók hiánya, a helyi alapanyag kínálata némileg módosította. Egy-egy régió jellemző fogásai sokat elárulnak a bevándorlók származásáról: a déli Louisiana rusztikus, fűszeres fogásai francia, spanyol, nyugat-afrikai gyökerekről, a nebraskai krumpli-hús kombó a német-ír vonalról mesél, míg a texasi ételek esetében a mexikói hatás ugyanúgy elmondható, ahogy a nyugati part nagyvárosaiban erőteljesen jelen van az ázsiai konyha.

A fél kontinensnyi ország helyi adottságaitól és klímájától függően más és más kerülhet az asztalra: Maryland büszkesége a majonézes-mustáros ráktorta, Chicago híres a vastagtésztás pizzájáról, Dél-Dakotában pedig bölényhúsból készül a hamburger. Bár semmiképp nem mondható egységesnek a tengerentúli konyha, számos emblematikus étel országszerte a tányérra kerül: a gazdagon megpakolt, omlós húsú hamburger, amit elég nehéz átfogni is, a vajpuha steakek, a kéksajtos krémbe kiválóan tunkolható csípős csirkeszárnyak, a gyerekek kedvence, a sajtszószos tészta vagy az almáspite. De van néhány kakukktojás, amelyek eredetére és az ötlet mögötti koncepcióra nem sikerült rájönnöm.

Íme, az én öt kedvenc kivételem:

1. Rántott vaj, rántott Oreo keksz és fahéjas-festett uborka

Mi magyarok is kirántunk minden kezünkbe kerülő, panírképes ételt: sajtot, padlizsánt, gombát, cukkinit, krumplit, párizsit. Hasonlóképpen tesznek az amerikaiak is. Kirántják a kezükbe kerülő dolgokat: vajat, kekszet, savanyú uborkát. A rántott Oreo keksz körhintás, céllövöldés állami vásárok kedvelt ínyencsége. A keksz transzformációját megnézhetitek a fönti, kiemelt fotón, ez pedig itt az étvágygerjesztő végeredmény:

Oreo keksz, rántva

Érdeklődők megpróbálkozhatnak Pilóta keksz tejes tojásba való forgatásával, majd sütésével. A logikai láncszem sem a keksz, sem a savanyú uborka esetén nem tér el a Magyarországon is megszokott rántott ételektől, de az egy picit furdalja az oldalamat, hogy melyik lehetett az az ihletett pillanat, amikor a rántott vaj megalkotója rádöbbent, milyen finom is lenne egy nagy szeletnyi vaj vastag panírban, forró zsírban kisütve? Bevallom őszintén, csak azt tudom elképzelni, hogy erős befolyásoltság alatt állva kikapom a margarint a hűtőből, a késemet egy laza mozdulattal belemártom, és ahelyett, hogy a kenyérre kenném, hirtelen megvilágosodván eszembe jut, hogy én ezt a vajat kenegetés helyett most inkább kirántom. Mellesleg a rántott vaj megalkotója 2009-ben a Legkreatívabb étel-díjjal térhetett haza a texasi állami vásárból.

2. S’more

A lefordíthatatlan s’more édességnek is megvan a párja: a mi sült szalonnánk, amelyből literszámra csöpög a zsír a puha, kormos, hagymával megrakott kenyérre. Na, nem az ételek ízvilága áll párhuzamban egymással, hanem a hozzá kapcsolódó élmény – ja, és a korom. Az amerikaiak legalább olyan fátyolos szemmel, remegő hangon mesélnek a cserkésztábori s’more-sütögetésekről, mint mi a nyári estéken, tücsökciripelés mellett, a balatoni SZOT-üdülőben tartott szalonnasütésekről.

Bátraknak következzen a s’more receptje: keresd elő a szalonnasütéshez használt nyársat, tegyél rá egy pillecukrot, és tartsd a tűz fölé egészen addig, amíg a színe a sötétbarna és a fekete határára ér. Amikor már elég kormos, akkor tedd két graham- keksz és egy szelet csoki közé. És hogy miért s’more? A legenda szerint a név hűen őrzi fenséges ízét: I want some more – hangzott el újra és újra, és a sokat ismételt mondat egybeolvadó, két utolsó szavából jött a magától értetődő elnevezés: s’more.

3. Csokis-csilis bab és csípős-csokis keksz

Vannak konyhák, amelyek kiválóan kombinálják az öt alapízt: csípőst az édessel, savanyút a keserűvel és a sóssal. Iskolapéldái ennek a dél-kelet ázsiai konyhák, élükön a thai ételekkel, amelyekben kiegészítik, gazdagítják egymást ezek az ízek. De vannak ételek – vagy mélyen gyökerező berögződések –, amelyekben a csípős az édessel valahogy nem klappol. Ha nem hiszel nekem, a következő adag zserbótésztát szórd meg alaposan csípős paprikával, vagy adj két nagy tábla csokit a Jókai-bableveshez. Hasonló élményt ad a csokis-csilis bab, és az Új-Mexikóban kedvelt csípős-csokis keksz is.

4. Fahéjas uborka

Remélem, anyósom nem haragszik meg, hogy a karácsonyi specialitása is felkerült a listámra... Ugyanis ő napokig áztatja ebbe-abba a ropogós, friss uborkát, felengedi különböző folyadékokkal, majd leereszti azokat: 24 órán át lime-lébe áztatja, aztán hideg vízbe, ecetbe, piros ételfestékbe, forralja, leszűri, majd cukros-fahéjas levet készít, ráönti az uborkára, leszűri, forralja a levet, majd leszűri, forralja, leszűri, forralja, üvegekbe porciózza, és a negyedik nap végére elkészül az enyhén csípős, fahéjas uborka. Azt nem tudom, hogy a csípős íz hol született meg a bonyolult folyamat során. A piros csípős, savanyú uborkának van egy zöld ételfestékes lime-verziója is. Nézzétek csak:

Fahéjas és lime-os ubi. Nyamm

5. Jello shots, avagy vodkazselé – Csak 18 éven felülieknek ajánlott!

A bulik elengedhetetlen kelléke a vodkazselé. A pici műanyag poharakban összekevert forró, majd lehűtött vizet, gyümölcszselét és langyos vodkát tegyük a hűtőbe, így a bulin egyszerűen csak elegánsan lenyeljük a színes zselébe rejtett alkoholt.

Buli van!

+1
A sajtspray

Ahogy mi a hajlakkot és egykor az Impulse Incognito illatot szórtuk magunkra a fémdobozból, úgy szórják a sajtot a tengerentúlon – sajtsprayből. Amit el sem kell készíteni, meg lehet vásárolni a legtöbb nagy élelmiszer-áruházban izé... konyhakészen. 

Persze a bizarr legtöbbször csak addig az, amíg közelebbről meg nem nézzük, meg nem tapasztaljuk. A mi pacalpörköltünkön, hurkánkon, mákos tésztánkon, kakastöke pörköltünkön,Túró Rudinkon legalább úgy csodálkozhat a világ másik fele, mint először én a fentieken. 

Trembácz Éva Zsuzsa

Látogass el Éva szerzői oldalára is, ahol a többi kalandjáról és könyveiről is találsz információt! KATT IDE!