Még hogy a diétázó nem ehet süteményt!
Aki azt gondolja, hogy az életmódváltás egyenlő az önsanyargatással és a teljes lemondással, téved. Vagy rossz dietetikust fogott ki. Esetleg semmilyet. Ma már mindent könnyen be lehet szerezni ahhoz, hogy ízletes sütiket készítsünk. Én nem voltam nagy sütibajnok, sőt ez majdnem az első próbálkozásaim egyike. De megy, mint a karikacsapás, nem aggódom tehát, hogy édes ízek nélkül maradok. Egy citromos-gyömbéres muffin receptet hoztam, amiben nincs cukor, és teljes kiőrlésű liszttel készült. Szentesi Éva írása.
-
Nem is tudnám az életem sütemény nélkül elképzelni, mert őszintén és tiszta szívből szeretem az édességeket (is). Ám mivel gyakorlatilag egyáltalán nem ehetek cukrot, a korábbi „bárhol-bármikor rendelek egy édes falatot" menetrendet azonnali hatállyal meg kellett szüntetnem. De! Mert mindig van egy de... A (számomra) legmeglepőbb: cukor és fehér liszt felhasználása nélkül is szuper édességeket lehet készíteni.
Most az első kedvencemet mutatom meg, a citromos-gyömbéres muffint, amibe ITT botlottam bele. Lassacskán úgyis el lehet kezdeni ráhangolódni a karácsonyra, ezért ezzel a recepttel a decemberi lakomákra is felkészülhetsz. Életmódváltóknak ajánlatos mézes kalács helyett is. Engem teljesen levett a lábamról. De lássuk, mi kell hozzá:
Hozzávalók (körülbelül 12 muffinhoz):
– 3/4 bögre (2 decis bögrével mértem) teljes kiőrlésű liszt
– fél bögre nyírfacukor/eritrit/stevia (ami tetszik)
– 1 teáskanál sütőpor
– 1 teáskanál szódabikarbóna
– negyed teáskanál só
– 1 bögre natúr joghurt (2 dl)
– negyed bögre vaj
– 2 teáskanál vaníliás aroma/vagy vaníliás cukor
– 1 nagy tojás
– 1 citrom reszelt héja
– 1 citrom leve
– egy maroknyi reszelt gyömbér (én ebből jó sokat tettem bele, mert imádom)
Elkészítése:
Én egy kicsit másképpen csináltam, mint ahogyan az eredeti receptben van. Először a sütőt előmelegítem 200 fokra. A vajat megolvasztom, hozzáadom a tojást és a nyírfacukrot (most ezzel készítettem), majd botmixerrel habosra keverem. Ha simára kevertem, akkor adom hozzá a citrom levét, héját és a gyömbért is, majd a végén a joghurtot óvatosan beleforgatom.
A lisztet, a sütőport, a szódabikarbónát, a vaníliás cukrot és a sót egy külön tálban összekeverem, majd szépen beleforgatom a masszába. Csomómentesre elkeverem fakanállal. Kis muffinformákba kanalazom, úgy, hogy körülbelül a forma háromnegyedéig érjen a tészta. Tettem rá diót is, de az nem fontos, az eredeti recept sem írja. A család egyik felének ízlett a dióval, a másik felének pedig nem. Mert annyira finom lett, hogy összesen még három tepsivel kellett utángyártani. Szóval lett ilyen meg olyan verzió is. Az tény, hogy a dió nem feltétlenül jó ebbe a puha tésztába.
Isteni, puha, pikáns, bizsergető, üde süti lett belőle. Bűnmentesen.
Jó kísérletezést!
Szentesi Éva
A cikkben szereplő képek a szerző tulajdonában vannak.
