Még hogy a diétázó nem ehet süteményt!

-
Nem is tudnám az életem sütemény nélkül elképzelni, mert őszintén és tiszta szívből szeretem az édességeket (is). Ám mivel gyakorlatilag egyáltalán nem ehetek cukrot, a korábbi „bárhol-bármikor rendelek egy édes falatot" menetrendet azonnali hatállyal meg kellett szüntetnem. De! Mert mindig van egy de... A (számomra) legmeglepőbb: cukor és fehér liszt felhasználása nélkül is szuper édességeket lehet készíteni.
Most az első kedvencemet mutatom meg, a citromos-gyömbéres muffint, amibe ITT botlottam bele. Lassacskán úgyis el lehet kezdeni ráhangolódni a karácsonyra, ezért ezzel a recepttel a decemberi lakomákra is felkészülhetsz. Életmódváltóknak ajánlatos mézes kalács helyett is. Engem teljesen levett a lábamról. De lássuk, mi kell hozzá:
Hozzávalók (körülbelül 12 muffinhoz):
– 3/4 bögre (2 decis bögrével mértem) teljes kiőrlésű liszt
– fél bögre nyírfacukor/eritrit/stevia (ami tetszik)
– 1 teáskanál sütőpor
– 1 teáskanál szódabikarbóna
– negyed teáskanál só
– 1 bögre natúr joghurt (2 dl)
– negyed bögre vaj
– 2 teáskanál vaníliás aroma/vagy vaníliás cukor
– 1 nagy tojás
– 1 citrom reszelt héja
– 1 citrom leve
– egy maroknyi reszelt gyömbér (én ebből jó sokat tettem bele, mert imádom)
Elkészítése:
Én egy kicsit másképpen csináltam, mint ahogyan az eredeti receptben van. Először a sütőt előmelegítem 200 fokra. A vajat megolvasztom, hozzáadom a tojást és a nyírfacukrot (most ezzel készítettem), majd botmixerrel habosra keverem. Ha simára kevertem, akkor adom hozzá a citrom levét, héját és a gyömbért is, majd a végén a joghurtot óvatosan beleforgatom.
A lisztet, a sütőport, a szódabikarbónát, a vaníliás cukrot és a sót egy külön tálban összekeverem, majd szépen beleforgatom a masszába. Csomómentesre elkeverem fakanállal. Kis muffinformákba kanalazom, úgy, hogy körülbelül a forma háromnegyedéig érjen a tészta. Tettem rá diót is, de az nem fontos, az eredeti recept sem írja. A család egyik felének ízlett a dióval, a másik felének pedig nem. Mert annyira finom lett, hogy összesen még három tepsivel kellett utángyártani. Szóval lett ilyen meg olyan verzió is. Az tény, hogy a dió nem feltétlenül jó ebbe a puha tésztába.
Isteni, puha, pikáns, bizsergető, üde süti lett belőle. Bűnmentesen.
Jó kísérletezést!
Szentesi Éva