Ezt a rajzot azért szerettem volna mindenképpen elemezni, mert komoly kihívást jelent.

A rajzon mindössze két szín jelenik meg: a kék és a zöld, amiből arra következtetek, hogy az alkotó fiú. És hogy kevés ceruzája van. Persze tudom, egy fiúnak egy cerka is elég, de remélem, ezt nem azzal rajzolta.

Ha a mű a családról készült, akkor minden bizonnyal egy léghajós utazást örökít meg, és a léghajó egyrészt nem boldog, másrészt nem bízik abban, hogy sokáig a levegőben tud maradni, ezért biztos, ami biztos, nem húzza be a lábacskáit. (Lássuk be, az utóbbi idők gyakori repülőkatasztrófáit tekintve, ez bölcs döntésnek tűnik.)

Mivel a család a repülőalkalmatosság belsejében van, nem sokat tudunk meg róluk. Ami biztos, hogy nincs vita azon: ki üljön az ablak mellé.

Ha nem egy családi utazásnak állít emléket az alkotó, de ragaszkodunk a családi ihletettséghez, akkor a képnek a következő címet adnám: apa megevett mindenkit, amitől eléggé felpuffadt, de hála az Espumisannak, kínzó emésztési problémája megoldódni látszik.

Valószínűbbnek találom azonban, hogy ezt az alkotást nem a család ihlette. Nekem első blikkre az jutott eszembe, hogy egy új Aigner Szilárd van felnövekvőben, aki bár még nem tud rajzolni, számolni, írni, olvasni és zsenge korából adódóan valószínűleg a szobatisztaságot is felesleges rongyrázásnak tartja, de az időjárás viszontagságai máris felkeltették az érdeklődését. Szókészlete az alábbi szakzsargonra épül: „szórványosan, előfordulhat, bizonytalan ideig, esetleg, lehet, országszerte, változékony.” Mottója: „az időjós tervez, Isten végez,” valamint: „én csak egy nyomorult időjós vagyok, honnan tudhattam volna, hogy jégeső lesz, b.sszátok meg?!”

További kérdés lehet még, hogy miért van két felhő? Mintha a felső a maga sötétkék színével a vizuális effektekért felelne, az alsó nagy böhöm meg elvégzi a nehéz munkát és megszórja esővel az alul kócosan elterülő fűcsomót.

De felmerül egy harmadik értelmezési lehetőség is. Lehet, hogy egészen eddig fejjel lefelé tartottuk az alkotást? Fordítsuk csak meg! Ugye, ugye? Így: tarajos bálna siklik a hullámokon, feje fölött takonyszínű égbolttal.

Mivel magam is kíváncsi vagyok a megfejtésre, hogy mire gondolt a művész, ezúttal kivételt teszek, és megnézem, mit írt a műről a beküldő.

Most kapaszkodjatok meg! A mű címe: „Csiteratropsz (=Triceratops) áll az esőben, a fűben és nagyon bánja.” Hahh! Hát persze! Hogy is nem vettem észre, hogy ez egy dinó, aminek gyökeret vert a lába?

Úgy, hogy nem az. Higgyetek nekem! A kis csávó erősen frontérzékeny, aki szaktudásával néhány év múlva simán lenyomja Gaál Noémi dekoltázsát.

Kormos Anett

Ha úgy érzed, vállalkozó szellemű, humorérzékkel rendelkező szülő vagy, és kíváncsi arra, hogy mit írna a gyermeked rajzáról Kormos Anett, akkor ide várjuk a művet: [email protected]