„Nálam egész évben áll egy karácsonyfa. Sose lehet tudni”

–

Bruce Willis és a csomagolópapír

Az ajándékcsomagolás alatt úgy látszik, kényszeresen nézünk valamit, már csak az a kérdés, hogy mit.

Fiala Borcsa: „Én a Fábry »Ó, Tannenbaum« standupjára szoktam ajándékokat csomagolni.”

Kurucz Adrienn: „Mi Fábryra díszítjük a fát!”

Z. Kocsis Blanka: „A karácsonyi csomagolós filmem a Holiday, és mivel a csomagolás egy szívmelengető, ám – számomra – utálatos feladat, egy pohár merlot vagy cabernet is jár mellé.”

Szerintem a Die Hard egy igazi karácsonyi klasszikus (hiszen karácsonykor játszódik, tehát pont ugyanannyi joga van karácsonyi filmnek lenni, mint a Reszkessetek betörőknek!), így én minden évben megtekintem Bruce atlétás testét az ajándékok csomagolása közben.

Étkezési érdekességek

Borcsa és a szentreggeli

Fiala Borcsa szerencsére elég kreatív, ha arról van szó, hogyan lehet különleges étkezéseket tenni a napba: 

„Eddig minden december 24-én karácsonyi pezsgős brunch volt nálunk blinivel, mert ötre már anyukámékhoz kellett menni – úgyhogy nálunk szenteste helyett szentreggli volt. Idén a külföldön élő húgom miatt ez átalakul, így életemben először végre lesz saját itthoni szentestém! És igyekszem az újévi babonákat is tartani, nem takarítok január 1-jén!” (Ki az az őrült, aki ezt a január 1-jei hagyományt nem tartja?! – a szerző.)

Flóra és a kötelező ebéd

Jövök a saját étkezésfókuszú furcsaságommal, ami valójában egy gyerekkori traumából táplálkozik. Nálunk gyerekkoromban sajnos általában elég konfliktusos volt a szenteste (értsd: parázs viták és lövészárkok alakultak ki, mire felgyulladtak a karácsonyi fények), de már felnőtt voltam, mire rájöttem: a meglévő problémákra még az is rátett egy lapáttal, hogy nem ebédeltünk szenteste napján. Anyukám tolta a szokásos 100 fogásos menü gyártását – ahogy minden nő akkoriban. Apám a faügyekkel volt elfoglalva – sűrű káromkodások közepette, ahogy minden férfi akkoriban. Mi, gyerekek pedig igyekeztünk úgy tenni, mintha takarítanánk, így nem került sor napközben étkezésre. Márpedig

az éhes emberek sokkal mérgesebbek – azt hittem, ezt mindenki tudja.

De mire megjelentünk a konyhában valami kajáért, anyukám szépen elhajtott bennünket azzal a felkiáltással, hogy mindjárt kész a vacsora (mindjárt = órákkal később). Így a pattanásig feszült hangulat elég hamar elpattant. Szóval felnőttként bevezettem:

nálunk kötelező ebéd van szenteste napján. Én biztos nem kockáztatok, hogy bárki azért legyen hülyébb a szokásosnál, mert nem ebédelt. 

Blanka és a karácsonyi pizza

Z. Kocsis Blanka olyan hagyományt vezetett be, ami után mindenki megnyalja mind a tíz ujját, de tényleg:

„A karácsonyi pizza – közös tészta, saját feltét, semmi fakszni – már-már hagyomány nálunk.

A nagyobb családban (szüleim, testvéreim családja) húzós módszerrel ajándékozunk, majd sütimámoros társasjátékozásban végződik az este.”

Ünneplési furcsaságaink

Dalma és a nagycsalád alternatív értelmezése

„Nekem teljesen természetes, de mások meg szoktak lepődni: én az elvált szüleimmel és az új párjaikkal közösen töltöm a szentestét, és mindenki mindenkinek ajándékoz. Nagyon örülök neki, hogy ilyen jó a viszony, és mindig mókás, amikor apával például anya új párjának vadászunk ajándékot. Pár éve egyébként Fűrész-filmmaratont tartottunk így hatosban a szent ünnepen” – meséli Takács Dalma.

Csepelyi Adrienn hagyománya mindent visz

„Nálam egész évben áll egy karácsonyfa. Sose lehet tudni.”

Néhány vicces ünnepi szokás a Redditről

Nem álltam meg, hogy ne gyűjtsek néhány csemegét a Redditről, amik azért szerintem jóval furcsábbak, mint a mi szokásaink:

„Amikor karácsonykor meglátogatjuk a szüleimet, az összes ajándékot szétszórják a tízhektáros erdős birtokon. Tavaly az egyik ajándékom kilenc méter magasra volt fellógatva.”

„A nagyszüleim minden évben karácsonykor pontyot készítenek vacsorára. Vesznek egy egész halat pikkelyekkel. Valamikor karácsony előtt az összes pikkelyt lekaparják, és a fűtőtesten szárítják két-három hétig, azt hiszem. Akkor teljesen szárazak és nem büdösek. Aztán

karácsonykor mindenkinek a tányérja alá tesznek egy kis pénzt és néhány pikkelyt. Ezeket a pénztárcába kell tenni, hogy annyi pénzed legyen, amennyi pikkelye van egy halnak.

Így amikor valaki a családomból fizet valamit, néha kiesik néhány pikkely a tárcájából.” (Erre volt, aki azt írta, hogy ez egy lengyel hagyomány.)

„Karácsony reggelén, aki a fa tövében van, és osztja az ajándékokat (aki mindig a legfiatalabb, azaz én vagyok), elveszi az egyik körtedíszt a fáról, és az egyik fülére akasztja a teljes ajándékosztás idejére. Tényleg nem tudom, miért csináljuk ezt… minden évben én akasztom azt a nyamvadt körtét a fülemre, és bele sem gondoltam, hogy ez mennyire furcsa, mígnem az unokatestvérem és a felesége tavaly nálunk töltötte a karácsonyt, és végig azon nevettek, hogy ez milyen bizarr.” 

„Elrejtünk egy uborka alakú karácsonyi díszt valahol a fán, és hagyjuk, hogy a gyerekek megpróbálják megtalálni. Aki megtalálja, az kap tíz dollárt vagy egy kis ajándékot.” (Erről pedig az derült ki, hogy német hagyomány.)

„Most, hogy belegondolok, ez elég furcsa. A nővéremmel középiskolásként fácánt vadászni jártunk, és hazahoztunk néhány madarat. Amikor anyukám megfőzte a fácánokat, levágta a lábukat, kiszárította és felragasztotta a karácsonyi koszorúra. Azóta minden vadászatból adunk anyukámnak valamit a koszorúra. Van többféle kacsa- és néhány libaláb, fürj, szarvasfarok, pulyka- és nyúlláb, rengeteg toll. A koszorú tényleg jól néz ki.”

„Amikor a nővérem és én kicsit nagyobbak lettünk, apukánk kincskeresést csinált a karácsonyi ajándékozásból. Egy bevezető verses nyommal kezdjük, ami a fán van.

Van benne egy homályos utalás az első ajándékra, és minden ajándék után egy újabb nyom visz a következőhöz. Eleinte csak a ház körül kutattunk, de ahogy idősebbek lettünk és megtanultunk vezetni, az egész a környéket át kell fésülnünk. Az egész annyira egyedi, imádom.” 

„Csomagolópapír-harc. Miután az összes ajándékot kicsomagoltuk, összegyűrjük a papírokat, és egymáshoz vágjuk.”

Azért ezek között van olyan, amit szívesen átvennék (nyilvánvalóan nem a nyuszilábas koszorú, sokkal inkább a karácsonyi kincskeresés).

Nektek milyen furcsa szokásaitok vannak?

Tóth Flóra