Autista gyerekek fotóját használta Pride-ellenes posztjához Dúró Dóra, majd a szülőket hibáztatta
Komoly felháborodást váltott ki, hogy Dúró Dóra, a Mi Hazánk alelnöke a Pride-ról szóló Facebook-bejegyzésében olyan fényképet tett közzé, amelyen három kisgyerek arca kitakarás nélkül látszott. A politikus később törölte a fotót, miután a gyerekek hozzátartozói kifogásolták annak nyilvános megosztását, ugyanakkor továbbra is azt állítja: a felelősség nem őt, hanem a szülőket terheli – közölte a 24.hu-val a politikus. A jog azonban egyértelmű azt illetően, hogy milyen szabályok szerint lehet fotót közzétenni tömegrendezvényekről. Hírszemle.
–
A szombati Budapest Pride felvonulás után Dúró Dóra több képet is közzétett a felvonulásról, zsákutcának nevezve azt. Álláspontja szerint „a magyarság jövője hagyományos családmodellben, mentális egészségben és a normalitásban tud megvalósulni”. A képek között pedig egy közeli felvétel is szerepel három autizmussal élő gyermekről, akiknek arcát nem takarta ki.
A fotót a •Nefi• Autizmus- és ADHD-barát támogatás felnőtteknek és családoknak nevű Facebook-oldal vette észre. Működtetője jól ismeri a családot, amely több autista gyermeket nevel. Mint írta, számukra a Pride az elfogadásról szólt, és arról, hogy olyan közegben lehettek jelen, ahol a másságukat nem bélyegzik meg.
„És innentől kezdve már nem a Pride-ról beszélünk. Hanem három kisgyerekről. Három olyan kisgyerekről, akiket felnőttek kezdtek el kommentekben megbélyegezni, a szüleiket gyámhatósággal fenyegetni, és olyan indulatokat rájuk zúdítani, amelyekhez semmi közük nincs”
– írta bejegyzésében.
Hatalmas felháborodást keltett
A bejegyzés gyorsan elterjedt a közösségi médiában, ahol számos jogvédő és közéleti szereplő bírálta Dúró Dórát. Többen azt kifogásolták, hogy a politikus egy politikai üzenet illusztrálására használta fel három azonosítható autista kisgyerek képét, akik ezt követően gyűlölködő kommentek célpontjává váltak.
Mérő Vera jogvédő úgy fogalmazott: „Dúró Dóra, maga is anya. Ez nem segít magán, hiszen gonosz ember. Egyszerűen gonosz.” Posztjához csatolta az édesanya hozzászólását is, amely szerint bár egy nyilvános rendezvényen számolni lehet azzal, hogy valaki rákerül egy fotóra, Dúró bejegyzése „szándékos gyűlöletkeltés volt”. Az anya azt írta, gyermekei az autizmusukat jelző kék szívet viselték a nyakukban, mégis egy olyan politikai kampány részévé váltak, amely után őt és családját súlyos támadások érték.
A Nem tehetsz róla, tehetsz ellene Alapítvány szintén elfogadhatatlannak nevezte a történteket. Bejegyzésük szerint „ez akkora és annyira gyomorforgató határátlépés, hogy hallgatni sem lehet”, Péterfy-Novák Éva író szerint az eset „egy feljelentést is megér”.Dúró Dóra a szülőket hibáztatja
A politikus végül mintegy egy nappal a közzététel után törölte a három gyermeket ábrázoló képet, a 24.hu megkeresésére azonban azt mondta, ő jogszerűen járt el. Arra hivatkozott, hogy a Polgári Törvénykönyv alapján tömegrendezvényeken készült felvételek közzétételéhez nincs szükség az érintettek hozzájárulására. Állítása szerint a fotó nem kiragadott gyermekportré volt, hanem a Pride hangulatát bemutató képsor része.
Ez azonban a hatályos törvények értelmében nem állja meg a helyét, tömegrendezvényről jogszerűen csak tömegfotót lehet közzétenni, a bíróságok következetes gyakorlata szerint pedig nem attól lesz egy kép tömegfelvétel, hogy több ember szerepel rajta. Tömegfelvételnek az minősül, amikor a képen szereplők nem egyénként, hanem a tömeg részeként jelennek meg, és a felvétel elsősorban az esemény egészét mutatja be – írja Dr. Nagy Csilla a Jegyző és Közigazgatás szaklapban.
Három személy pedig nem tömeg, főleg, ha a kép fókuszába kerülnek, közelről, egyénileg azonosítható módon. És ha a felvétel elveszíti tömegfelvétel-jellegét, a nyilvánosságra hozatalához főszabály szerint az érintett hozzájárulása szükséges.
A jogirodalom arra is felhívja a figyelmet, hogy még egy jogszerűen elkészített felvétel sem használható fel korlátlanul. Különösen igaz ez akkor, ha a tömegből kiemelt személy képmását később önálló illusztrációként vagy olyan kontextusban teszik közzé, amely az érintettet politikai vagy társadalmi vita középpontjába helyezi. Dr. Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakember ebben a cikkében azt járta körbe, hogy a gyerekek kihasználása, politikai eszközzé tétele súlyos határátlépés és gyerekjogsértés, mégis csinálják.
Dúró a 24.hu-nak küldött válaszaiban élesen bírálta a gyerekek szüleit is. Azt állította, hogy a Pride káros a gyermekek fejlődésére, és szerinte „tudatos ferdítés”, hogy az esemény az autistákról is szólna. A zaklatást pedig „nem tudja értelmezni” ebben az esetben, mondván nem nevezte meg sem a gyerekeket, sem a szüleiket, és szerinte az, hogy később a család nyilvánosan is megszólalt, már a saját döntésük volt.
A politikus végül elismerte, hogy a hozzátartozók kérésére törölte a képet, de álláspontján nem változtatott. Válaszát azzal zárta: szerinte a valódi felelősség azokat a szülőket terheli, akik „az LMBTQIABC-mozgalom szolgálatába állították a gyerekeiket”.
Kiemelt kép: Facebook/Dúró Dóra
Glow
Glow