Már vásárol is helyettünk az AI: megvolt az első magyarországi tranzakció

–

Sikeresen végigfutott az első olyan magyarországi tranzakció, amelyet mesterséges intelligencia végzett el egy felhasználó nevében – közölte a Mastercard. Az MI nemcsak ajánlott egy programot, hanem le is foglalta és ki is fizette azt egy bankkártyával, a felhasználó előzetes felhatalmazása alapján.

Az első ilyen magyarországi tranzakció egy kávékóstolóra történt foglalás volt, ahol az AI-ügynök egy OTP Bank által kibocsátott kártyát használt. A tranzakciót úgynevezett agentic tokenek és erős ügyfélhitelesítés biztosította, vagyis a rendszer elvileg garantálja, hogy a mesterséges intelligencia csak jóváhagyott keretek között cselekedhet.

A modell lényege, hogy a felhasználó nem minden egyes lépésnél avatkozik be, hanem előzetesen meghatározott keretek között felhatalmazza az AI-t, hogy a nevében eljárjon.

Ez a modell a kényelmet ígér: az AI intézi a vásárlást, optimalizál, ajánl, fizet, a felhasználónak csak jóvá kell hagynia.

Mindeközben viszont az MI fejlődése a csalók dolgát is egyre könnyebbé teszi.

MI-generált hivatalos irat

A technológiai fejlődés egy nyugtalanítóbb oldalára az Atlantic hívja fel a figyelmet. A legújabb képgeneráló mesterséges intelligencia-modellek már tömegesen képesek valósághű hamis dokumentumokat előállítani: percek alatt generálnak hitelesnek tűnő banki értesítéseket, nyugtákat, orvosi papírokat, igazolványokat vagy akár útleveleket is. 

Az Atlantic-cikk szerzője az OpenAI legújabb képgeneráló modelljével több mint száz különböző hamis képet hozott létre minimális erőfeszítéssel. A technológia különösen abban fejlődött sokat, hogy már nemcsak képeket, hanem jól olvasható, koherens szöveget is képes megjeleníteni – ami korábban az egyik legnagyobb gyengesége volt. A jelenség persze nem teljesen új, de a skála és a hozzáférhetőség igen. A korábbi képszerkesztő eszközökhöz képest az AI-alapú megoldások gyorsabbak, olcsóbbak és kevesebb szakértelmet igényelnek.

„A technológia alkalmazásának határait gyakorlatilag csak a csalók képzelete szabja meg”

– mondta Mason Wilder, az Association of Certified Fraud Examiners kutatási igazgatója. Éppen ezért a legnagyobb veszélyt nem a látványos politikai deepfake-ek jelentik, hanem a hétköznapi, célzott csalások: azok az esetek, amikor egy-egy felhasználót próbálnak megtéveszteni valósághű, de hamis digitális bizonyítékokkal. 

Ez a fejlődési irány jelentősen növeli a visszaélések kockázatát.

Az AI könnyedén képes például hamis banki riasztásokat vagy szolgáltatási nyugtákat generálni, amelyeket adathalász támadásokhoz használhatnak fel.

Egy megtévesztő üzenethez csatolt, valódinak tűnő kép könnyebben ráveheti a felhasználókat arra, hogy érzékeny adatokat adjanak meg.

Bár a generált képek nem minden esetben tökéletesek – előfordulnak kisebb számítási vagy formai hibák –, ezek gyakran nem feltűnők első ránézésre. A cikk szerint épp ez a probléma: a hamisítványok elég jók ahhoz, hogy hétköznapi helyzetekben működjenek. Bár a technológiai cégek korlátozásokat és védelmi megoldásokat építenek be rendszereikbe – például vízjeleket vagy metaadatokat –, ezek gyakran könnyen eltávolíthatók, vagy a felhasználók egyszerűen nem ellenőrzik őket.

Nagy Andi