Mit gondolnak a magyar fiatalok az Európai Unióról?
Az öt évvel ezelőtti Európai Parlamenti választáson négyből három fiatal (18–24 év közötti) szavazó otthon maradt. Egy friss uniós kutatás szerint ráadásul a magyarok között még ennél is rosszabb a helyzet most, a május végi EP-választás előtt. Vajon milyen ügyekkel lehet megszólítani az első szavazókat, mely területeken érzik fontosnak az unió munkáját? Mennyire tudható be a magyar fiatalok szkeptikus vagy épp apatikus hozzáállása Brüsszel tényleges teljesítményének, és mennyire a magyarországi közéleti tematikáknak? Az hogy milyen irányba mennek tovább a dolgok az unióban épp az ő életüket fogja leginkább meghatározni – nem véletlen, hogy az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája szerint is a fiatalok megszólítása az egyik legfontosabb feladat a május 26-i szavazás előtt. Dr. Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakember összeállítása.
–
Kevés információ, alacsony motiváltság
Általánosságban elmondható, hogy az unió polgárainak többsége alig tud valamit az EU működéséről, és távolinak, bonyolultnak, (plusz időnként feleslegesnek) érzi az uniós intézményrendszer működését.
Főként a fiatalok körében aggasztó az a motiválatlanság és információhiány, amit a legutóbbi uniós választásokkor is megtapasztalhattunk. Öt éve, a 18–24 éves korosztálynak mindössze 27,8 százaléka ment el szavazni.
Magyarországon is nagyon alacsony volt a részvételi arány 2014-ben (az unió tagországai közül a hatodik legkevesebb szavazó ment el voksolni). Ennek hátterében sok minden állhat: nem hiszünk az európai közösségben, nem érezzük úgy, hogy bármit is számítana a szavazatunk, azt gondoljuk, hogy „Brüsszel álljon meg” (akármit is jelentsen ez), stb.
Az, hogy az idősebb korosztály mennyire EU-szkeptikus például Nagy Britanniában, legutóbb a Brexit mutatta meg. Ahogyan azt is, hogy milyen komoly következményei vannak annak, ha a fiatalok válnak passzívvá a közös európai jövőt érintő kérdések eldöntésében.
De mi a helyzet itthon?
Milyen témákban érzik fontosnak a magyar fiatalok az EU szerepvállalását, és úgy egyáltalán, hisznek-e az unió jövőjében?
Más országokhoz képest a magyar fiatalok kevésbé érzik fontosnak, hogy az EU kiálljon a környezetvédelemért, és az emberi jogok védelmét sem gondolják kiemelt EU-prioritásnak.
Cserébe viszont nagyon érdekes, hogy az oktatás minőségének javítása, a szegénység és a munkanélküliség elleni fellépés, vagy az egészség és a jóllét területén sokkal komolyabb EU-feladatvállalást tartanának jónak a magyar fiatalok.
Egyik oldalról tehát azt várják, hogy a nemzeti problémák megoldásában, ami a foglalkoztatással és a jólléttel összefügg, az EU vállaljon nagyobb felelősséget. Másik oldalról viszont pont azok az alapértékek, amelyek a mentén maga az EU szerveződött, és amelyek Magyarország csatlakozásakor kiemelten fontosak voltak (demokrácia, emberi jogok érvényesülése, a globális ügyekért vállalt közös felelősség, stb.), mára háttérbe szorultak.
Tizenöt évvel ezelőtt csatlakoztunk az unióhoz. Akkor azt gondoltuk, hogy az EU nemcsak gazdasági érdekközösség, hanem a közös európai értékeink megőrzője és táplálója is.
Nagyon izgalmas, hogy mára ebből egy sokkal pragmatistább meggyőződés lett a fiatalok körében is. Kérdés, hogy ez mennyiben a világ változását tükrözi, és mennyiben a magyarországi közéletet.
A gyerek, a jövő… és a jelen
Gyakran mondogatjuk, hogy „a gyerekek a jövő”, meg „a gyerek a jövőnk záloga”. Ezek a mondatok – bármennyire is igazak –, figyelmen kívül hagyják, hogy a gyerek nemcsak a jövő, hanem a jelen is. Nincs olyan, hogy a gyerek elfújja a gyertyákat a 18. szülinapi tortáján, majd másnaptól öntudatos felnőttként és tudatos állampolgárként éli tovább az életét. Hacsak nem biztosították neki gyerekkorában, „jelenidejűleg” mindazokat a jogokat és lehetőségeket, amiken keresztül megtanulhatta, hogy mit jelent a felelős véleménynyilvánítás, hogyan fejezheti ki a tiltakozását egy-egy közéleti kérdésben, vagy azt, hogy miért fontos a demokratikus értékek védelme.
Az európai átlagtól minden szempontból elmaradnak a magyar fiatalok az Eurobarometer 2019-es felmérése szerint:
kevésbé tartják fontosnak a választásokon való részvételt, nem vonódnak be annyira diák- és ifjúsági szervezetek munkájába, keveset önkénteskednek, és nem gyakorolják a véleménynyilvánításhoz való jogukat kampányok vagy mozgalmak részeseként, de más keretek között sem.
Ha például az utcai tiltakozásokat nézzük, az európai harmincöt százalékos átlaghoz képest, a magyar fiataloknak mindössze tizenkét százaléka nyilatkozott úgy, hogy részt vett már ilyen eseményen. Ez egyrészt jelentheti azt , hogy itthon annyira szuper minden, hogy értelmetlen lenne bármilyen tiltakozáson részt venni. Másrészt viszont, ha a globális (emberi jogi, környezetvédelmi, stb.) mozgalmak elterjedtségét nézzük, élhetünk a gyanúperrel, hogy ez az adat (a hazai politikai viszonyokkal való azonosulás esetén is) sokkal inkább egyfajta passzivitást jelez.
Az európai közös ügyek megítélése nem egyszerű, de fontos, hogy az Európa Parlamenti szavazásra úgy tekintsünk, mint ami lehetőséget ad számunkra, hogy kifejezzük, milyen irányba szeretnénk, ha továbbhaladna a világ.
A műanyag hulladékok problémája, az adatbiztonság, a munkahelyek robotizációja, az Európán belüli szabad mozgás mind-mind olyan kérdés, amelyekre fontos, hogy tudatos választ adjunk. És olyan képviselőket juttassunk az EP-be, akik a mi értékeinket képviselik ezekben a kérdésekben is. Meg persze abban az egyetlen kérdésben is, ami a magyarországi kampányt meghatározza: a biztonság és a migráció kezelésében.
Vannak olyan weboldalak, amelyeken ilyen, és ehhez hasonló kérdések mentén segítenek nekünk, hogy ki tudjuk választani, kire kell leadnunk a szavazatunkat ahhoz, hogy azok az értékek kerüljenek túlsúlyba az Európa Parlamentben, amelyeket mi szeretnénk.
Nem több mint tíz perc végigmenni a kérdéseken. Így ha van a környezetetekben olyan fiatal, aki először fog voksolni három hét múlva az EU-választásokon, neki különösképpen ajánljátok, hogy töltse ki, és ne érzelmi alapon, illetve plakátokon szereplő szlogenek alapján, hanem tudatosan, értékalapon válassza ki, hogy kire adja a voksát.
Dr. Gyurkó Szilvia
A május 26-i EP-választással kapcsolatban az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája egy sor on- és offline rendezvényt szervez. Ezekről a www. szavaznifogok.hu oldalon találsz bővebb információt.
