Felajánlotta Nobel-békedíját Trumpnak María Corina Machado – Mi történik Venezuelában?

–

„Nagy megtiszteltetés volt számomra, hogy ma találkozhattam María Corina Machadóval Venezuelából. Ő egy csodálatos nő, aki nagyon sok mindenen ment keresztül. María átadta nekem Nobel-békedíját az általam végzett munkáért. Ez egy csodálatos gesztus volt a kölcsönös tisztelet jeléül. Köszönöm, María!”

– jelentette ki szerényen Donald Trump amerikai elnök a 2025-ös Nobel-békedíjas María Corina Machado venezuelai ellenzéki vezetővel tartott csütörtöki zártkörű találkozója után – írja a Telex. 

Machado azt mondta, ezzel akarta elismerni Trump egyedülálló elkötelezettségét a szabadságuk iránt: 

„Úgy gondolom, a mai nap történelmi jelentőségű nekünk, venezuelaiaknak”. 

Mindez alig két héttel azután történt, hogy az Egyesült Államok különleges egységei az éjszaka közepén Venezuela fővárosában, a házaspár hálószobájában fogták el Venezuela elnökét, Nicolás Madurot és feleségét, Cilia Florest január 3-án, és szállították az Egyesült Államokba, hogy ott bíróság elé állítsák őket kábítószer-kereskedelem, narkoterrorizmus és egyéb összeesküvések vádjával. Maduro hétfőn ártatlannak vallotta magát.

Szimbolikus gesztus? De miért?

Machado korábban felajánlotta, hogy megosztja a díjat Trumppal, a Nobel-bizottság azonban gyorsan jelezte: a díj nem ruházható át, és a kitüntetés státusza nem változik attól, hogy a medalion gazdát cserél. Machado ennek ellenére szimbolikus ajándékként nyújtotta át az érmet – elemzők szerint azért, hogy visszanyerje Trump politikai támogatását, miután az amerikai elnök a Maduro utáni átmenet során nem őt, hanem az egykori alelnököt, Delcy Rodríguezt ismerte el Venezuela ideiglenes – foglalta össze az előzményeket a Guardian.

A venezuelai ellenzék jelentős része arra számított, hogy Trump Machado mögé áll, különösen miután a 2024-es választásokat sokak szerint ő nyerte meg, de az eredményeket a Maduro-rezsim nem ismerte el. Trump azonban korábban nyilvánosan kétségbe vonta Machado belpolitikai támogatottságát, és azt mondta: „nem rendelkezik azzal a tisztelettel és befolyással, amely a hatalom gyakorlásához szükséges” 

A Fehér Ház közlése szerint az elnök döntését „a helyszíni realitások” és a nemzetbiztonsági apparátus értékelései befolyásolták. Közben Rodríguez bejelentette: kész újraindítani a diplomáciai kapcsolatokat Washingtonnal, noha élesen bírálta az amerikai katonai beavatkozást és Maduro elfogását, amelyet „emberrablásnak” nevezett.

Trumpról különben régóta tudható, hogy vágyik a Nobel-díjra, több szövetségese jelölte is az elismerésre. A 2024-es elnökválasztási kampányában többek között azt ígérte, beiktatása után 24 órán belül békét teremt Oroszország és Ukrajna között, de egyebek mellett sokat foglalkozott Izrael és a Hamász háborújával is.

Mi történik Venezuelában?

Venezuela az elmúlt másfél évtizedben súlyos politikai, gazdasági és humanitárius válságba süllyedt. Hugo Chávez halála után utódja, Nicolás Maduro egyre autoriterebb irányba vitte az országot: az ellenzéket háttérbe szorították, a választások hitelességét rendszeresen megkérdőjelezték, a független intézményeket pedig fokozatosan felszámolták.

Eközben az olajbevételekre épülő gazdaság összeomlott, hiperinfláció, áruhiány és tömeges kivándorlás jellemezte az országot – több mint 7 millió venezuelai hagyta el hazáját.

A 2024-es választás fordulópontnak ígérkezett: az ellenzék egységesen Machado mögé állt, és a hivatalos eredmények ellenére sok nemzetközi megfigyelő szerint is ő győzött. A rezsim azonban megtartotta a hatalmat, ami újabb nemzetközi nyomást és amerikai szankciókat vont maga után. A mostani amerikai katonai akció precedens nélküli lépés volt Latin-Amerikában, és tovább élezte a geopolitikai feszültségeket. Maduro elfogása után Trump kijelentette, hogy „az USA vezeti Venezuelát” mindaddig, amíg nem lehet biztosítani a stabil hatalomátadást, és hangsúlyozta a szerepvállalást az ország újraépítésében, beleértve a stratégiai olajszektor működtetését is.

Az olaj kulcsszerepet játszik az egész helyzetben: Venezuela rendelkezik a világ legnagyobb bizonyított kőolajtartalékával, ám a termelés az elmúlt években a politikai instabilitás, a korrupció és az amerikai szankciók miatt drasztikusan visszaesett. Washington számára ezért nemcsak politikai, hanem energiapolitikai kérdés is, hogy ki irányítja az országot, és milyen feltételekkel férnek hozzá az olajmezőkhöz.

Nagy Andi